29. feladat: Gyógymasszázsra kezelőlappal érkezett kliens idegenkedik a feltüntetett nyaki- és háti gerinc kezeléstől és főként a mobilizálástól. Tájékoztassa kliensét a kezelés veszélytelenségéről. Tájékoztatása során térjen ki a következő szempontokra:

-         a passzív mozgatást megelőző vizsgálatok (mozgások, fájdalom)

-         a nyaki és háti gerincszakasz ízületei

-         a nyaki és a háti gerincszakasz ízületeiben létrejövő mozgások

-         a nyaki és a háti gerincszakasz passzív mozgatásának kontraindikációi

-         a mobilizálás és passzív mozgatás ön által végezhető formái

-         a passzív mozgatás, mint műhiba forrása

1.) A passzív mozgatást megelőző vizsgálatok (mozgások, fájdalom)

A gyógymasszázs-eljárások tartama alatt vagy azok után a beteg testrésszel passzív mozgásokat végzünk. A passzív kimozgatás az ízületek külső erővel történő átmozgatása, amely az ízületek természetes mozgáshatáráig vagy fájdalomhatárig történik.

Ezek alatt azt értjük, hogy a beteg ellazult állapotban van, a mozgatást a kezelő végzi, amely mindig egy ízületet érint. A kontraktúrák oldásán túl alkalmas még a mozgásterjedelem megtartására, izom és ín lazítására, felfekvések megakadályozására.

A passzív mozgatást megelőző vizsgátok egy részét a masszázskezelés megkezdése előtt elvégezzük. (A vezetett passzív kimozgatást minden esetben meg kell előznie masszázsnak.)

A kezelést megelőző vizsgálatok a látható és a tapintható elváltozások vizsgálatából, illetve a kontraindikációk kizárásából áll:

Látható elváltozások:

—  A bőr színe (hyperaemia, cyanosis szívbetegségre utal).

—  Végtagon látható piros folt gyulladásra utal (thrombophlebitis).

—  Fehér körülírt folt helyi artériás keringési zavar (érspazmus) jele lehet.

—  A kezelés során fellépő bőrreakció szerint: a látható bőrpír nem terjed (artériás keringési zavar) vagy meggyorsul (reumás kórképek) esetén.

—  Duzzanat, ortopédiai elváltozások, deformitások és kontraktúrák láthatók még.

Tapintásos vizsgálat:

—  Hőmérséklet érzékelése kézzel.

—  Duzzanat, ödéma. Simítással vizsgáljuk, hogy a folyadék eltolható-e.

Kikérdezés, amelynek során megbizonyosodunk róla, hogy a kezelés nem kontraindikált-e.

Mindezeken túl a csípő és a térd kimozgatása előtt patella-vizsgálatot kell végezni, mikor is megbizonyosodunk róla, hogy a térdkalács mind a négy irányú elmozdulásra képes (mediális, laterális, distalis, proximális).

Továbbá jelzés értékűnek és a kezelést befolyásoló tényezőnek kell tekinteni, ha beteg fájdalomra panaszkodik. Vannak esetek, amikor a vezetett passzív kimozgatások nem
végezhetők el anélkül, hogy a kezelt fájdalmat ne érezzen. Ilyen esetben a beteg fájdalomtűrő képességét és akaratát kell segítségül hívni és megadni neki azt a lehetőséget, hogy a kezelést bármikor megállíthassa.

2.) A nyaki és háti gerincszakasz ízületei

A nyaki gerincszakasz ízületei:

Nyaki gerinc ízületei: A nyaki gerincszakasz 7 csigolyából áll, és két működési egységre osztható. Az egyik működési egységbe a nyakszirtcsont (occipitale) és az I. (atlas) csigolya által alkotott ízület (art. atlantooccipitalis), valamint az atlas és a II. (axis) csigolyák által
alkotott ízület (art. atlantoaxialis) tartozik, itt minden irányú szabad mozgás lehetséges. A másik működési egységhez a többi öt nyakcsigolya által alkotott ízület tartozik, melyben flexio-extensio, lateralflexio és rotatio jön létre.

A nyaki gerinc ízületei a csigolyák felső, illetve alsó ízületi nyúlványai alkotják.

—  Váll, vállöv (articulatio humeri): A vállöv ízületeinek alkotásában a szegycsont (sternum), a kulcscsont (clavicula) a lapocka (scapula) és a vállcsúcs (acromion) vesz részt. A szegycsont és a kulcscsont közötti ízület (articulatio sternoclavicularis) nyeregízület, a
kulcscsont és a lapocka közötti ízület (articulatio acromioclavicularis).

A váll ízülete szabad gömbízület, amelyben az ízfej a karcsont (humerus), az ízvápa a lapocka ízületi árka (scapula).

Háti gerincszakasz ízületei:

—  Törzs kisízületei: A háti gerincszakaszt 12 csigolya alkotja. A csigolyák felső és alsó ízületi nyúlványaival egymáshoz ízesülnek, oldalsó ízületi nyúlványaikhoz a bordák
ízesülnek.

— 

3.) A nyaki és a háti gerincszakasz ízületeiben létrejövő mozgások

A nyaki gerinc ízületeiben létrejövő mozgások:

flexio-extensio

lateral flexio (jobbra, balra)

rotatio (jobbra, balra)

circumductio

elongacio

Váll, vállövben létrejövő mozgások:

saggitalis síkban
flexio-extensio

horizontális síkban flexio
(adductio)-extensio (abductio)

frontális síkban
abductio-adductio

berotacio-kirotacio

circumductio

elevatio-depressio

retractio-protractio

A törzsben létrejövő mozgások:

flexio-extensio

lateral flexio (jobbra, balra)

rotatio (jobbra, balra)

circumductio

4.) A nyaki és a háti gerincszakasz passzív mozgatásának kontraindikációi

Kontraindikációk a törzs kimozgatásának esetében:

bármilyen protézis merevítés

daganat (háti vagy lumbális szakaszon)

TBC-s csontfolyamat

osteomyelitis (csontvelő gennyes gyulladása)

rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás), ha a szakasz érintett

SPA (spondylitis ankylopoetica)

spondylolysis (csigolyák ívszakadása)

spondylolystesis (csigolyacsuszamlás)

discus hernia (porckorongsérv) és műtéte után

előrehaladott osteoporosis (csontritkulás)

kiugróan magas vérnyomás

egyes ideggyógyászati megbetegedéseknél

Kontraindikációk a nyak kimozgatásának esetében:

rheumatoid arthritis

bármilyen protézis

blokkcsigolya (például: veleszületett összecsontosodás,  műtéti merevítés)

daganat (nyaki szakaszon)

TBC-s csontfolyamat

SPA (spondylitis ankylopoetica)

spondylolysis (csigolyák ívszakadása)

spondylolystesis (csigolyacsuszamlás)

discus hernia (porckorongsérv) és műtéte után

előrehaladott osteoporosis (csontritkulás)

egyéb lágyrészek friss műtéte után (például: mandula-műtét)

osteomyelitis (csontvelő gennyes gyulladása)

nyaki erek szűkülete (vérellátási zavarok)

egyes ideggyógyászati megbetegedéseknél

Kontraindikációk a váll kimozgatásának esetében:

protézis ficam

PHS acut szakaszában

5.) A mobilizálás és passzív mozgatás ön által végezhető formái

A mobilizálás formái:

A fekvő beteg ágyban történő felültetése.

A fekvő beteg ágy szélére történő kiültetése.

Mozgásra képtelen beteg ágyban történő forgatása.

Passzív mozgatás: Az ízületek mozgásának megtartására, a mozgások beszűkülésének
megakadályozására, kontraktúrák elkerülésére irányul.

6.) A passzív mozgatás, mint műhiba forrása

A vezetett passzív kimozgatást mindig meg kell előznie masszázsnak, így sérülések
kerülhetők el.

Enyhe trakciót alkalmazunk az ízületi súrlódás csökkentésére. Hyperextensiot
(túlnyújtást) nem!

A passzív mozgatást minden esetben lassan végezzük, ellenkező esetben a beteg
ízületi mozgásának határait nem vesszük észre, és ezzel sérülést okozhatunk.
Ugyancsak figyelni kell a beteg jelzéseire, amivel a mozgáshatárt jelzi.

Az egyes ízületek mozgatása során az adott ízület alatt és fölött helyezzük el a
kezeinket, ezzel elkerülhető, hogy más ízületek is mozgásba jöjjenek, és
ezáltal sérüljenek.

Ügyelni kell arra, hogy az egyes ízületek milyen mozgásokat képesek végezni, és csak
ezen mozgásokat végezzük rajtuk.