30. feladat

Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és reumatológia témakörben, amelynek keretében Önnek „A perifériás idegrendszer anatómiai jellemzői” és „A reumatológiai diagnosztika eszközei” című előadásokat kell megtartania. Tartsa meg előadását! Előadásában a következő szempontokra térjen ki:

·         a gerincvelői idegek általános anatómiai jellemzői

·         az idegfonatok és legfontosabb ágaik

·         a perifériás ideg

·         a gerincvelői szelvény fogalma, a szelvények száma és jelölése

·         a bőrszelvény vagy dermatoma

·         kontraktúra fogalma, okai,

·         mozgásbeszűkülések mérése

·         megtekintéssel észlelhető anatómiai elváltozások

·         tapintással észlelhető anatómiai elváltozások

·         képalkotó eljárások

·         műszeres vizsgálatok

·         laboratóriumi vizsgálatok

A gerincvelői idegek általános anatómiai jellemzői

A gerincvelő szürkeállományának szarvaiból ideggyökerek lépnek elő. A szürkeállomány elülső szarvából lép ki a gerincvelői ideg elülső vagy mellső gyökere. Ebben a gyökérben kifelé vezető, részben szomatikus, részben vegetatív mozgató rostok vannak.

A szürkeállomány hátsó szarvába lép be a hátulsó, érző vagy hátulsó gyökér. A hátulsó gyökéren, a mellső gyökérrel való egyesülés előtt, orsó alakú megvastagodást találunk, amely dúcsejtek halmazából áll. Ez a csigolyaközti dúc, más néven ganglion spinale.

Az idegfonatok és legfontosabb ágaik

Nyaki fonat (plexus cervicalis): a felső négy gerincvelői ideg ágaiból szedődik össze (C1 – C4). Motorosan beidegzi a nyak izmait és a rekeszizmot, érzőleg a nyak bőrét.

Karfonat (plexus brachialis): az alsó négy nyaki (C5 – C8) és az első háti gerincvelői idegből (Th1) áll. A felső végtagot idegzi be Pl. nervus radialis, nervus ulnaris, nervus medianus stb.

Ágyéki fonat (plexus lumbalis): az utolsó háti (Th12) és az első négy ágyéki idegből (L1 –

L4) szedődik össze. A combközelítő és feszítő izmait idegzik be Pl. nervus femoralis

a perifériás ideg

A gerincvelői szelvény fogalma, a szelvények száma és jelölése

Fogalma: a gerincvelőnek az a – szakaszonként váltakozó hosszúságú – része, amelyből – jobb és baloldalon - egy gerincvelői ideg veszi kezdetét.

Szelvények száma: A nyaki szakasz 8, a mellkasi szakasz 12, az ágyéki és keresztcsonti szakasz 5-5 és a csökevényes farki szakasz 1 szelvényből áll.

A gerincvelői szelvények száma = csigolyák közötti közök száma.

Szelvények jelölése:

·         A nyaki szelvényeket aszerint a csigolya szerint számozzák, amelynek íve felett a szelvény idegei kilépnek.

·         A gerincveltöbbi szakaszánál a szelvényt azon csigolya szerint nevezik és számozzák, amelynek íve alatt a szelvény idegpárja kilép.

A gerincvelői idegek száma a gerincvelői szelvényezettségnek felel meg:

·         8 pár nyaki ideg (nn. cervicales) C1-C8

·         12 pár mellkasi ideg (nn. thoracales) Th1-Th12

·         5 pár ágyéki ideg (nn. lumbales) L1-L5

·         5 pár keresztcsonti ideg (nn. sacrales) S1-S5

·         1 pár farkcsonti ideg (nn. coccyeales) Co1

A bőrszelvény vagy dermatoma

Az egy gerincvelői szelvényhez tartozó - érzőrostok által ellátott – bőrterület. A bőrszelvények részben fedik egymást.

Nincs dermatómája a C1-nek.

A fej hátsó részét, a nyakat és a vállat idegzi be a C2-C4.

A felső végtagokat látja el érző idegekkel a C5-8 és a Th1-2.

A törzs dermatómáit idegzi be a Th3-12.

Az alsó végtagokat beidegző érző idegek a L1-5 és az S1-2.

A dermatóma képezi anatómiai és funkcionális alapját az ún. reflexzóna masszázsnak, amikor adott dermatómában végezve a masszázst hatást érünk el azokon a belsszerveken, melyek ugyanabból a gerincvelői ideggyökből kapják beidegzésüket.

Kontraktúra fogalma, okai

Fogalma: az ízület passzív mozgásterjedelmének beszűkülése

Oka lehet: bőrhegesedés, izomzsugorodás, ízületi elváltozás, ízületi gyulladás, sérülés, hosszabb ideig tartó mozgáshiány.

Mozgásbeszűkülések mérése

Iránya: amilyen állásból nem mozdítható az ízület a teljes normál mozgáspálya végpontjáig (pl. térd esetében: ha nem nyúlik ki az ízület teljesen, az flexiós contractura).

Mértéke: fokban becsüljük meg

Végtag körfogat mérése (izomhas felett, ízület felett). Centiméter szalaggal mérjük, mindig az ellenoldali végtag azonos magasságban levő körfogatával összevetve. A mérés eredményét centiméterben adjuk meg, jelezve, hogy valamely fix csontos ponthoz (pl. alsó végtag esetén spina iliaca ant. sup., patellacsúcs) viszonyítva hol végeztük a mérést. Izomhas esetén ált. a csökkenést ítéljük kórosnak (izom-hypotrophia), ízület felett ált. a növekedést (folyadék).

Ízületi folyadékgyülem:

·         Leggyakrabban a térdnél (kevés lágyrésszel fedett, sok laza, ízülettel közlekedő bursa)

·         Ballotálás: teljesen nyújtott patella, a femur facies patellarisához próbáljuk nyomkodni

o   Normálállapotban: nem nyomható le

o   Kevés folyadék esetén: csak akkor ballotálható a patella, ha a kevés folyadékot a suprapatellaris bursaból kipréseljük a patella alá, amely így kissé megemelkedik

o   Közepes folyadék esetén: ballotálható a patella, az ízület körfogata nagyobb az ellenoldalinál

o   Sok folyadék: szemmel látható duzzadt ízület, a patella a nagy ízületi nyomás miatt nem nyomható a femurhoz

Megtekintéssel észlelhető anatómiai elváltozások

Gerinc formai vizsgálata:

·         Sagittalis irányú görbületek

·         Frontalis síkú eltérések: pl. gerincferdülés

Törzs formai vizsgálata:

·         Mellkas szimmetricitása

·         Eltérések: bordapúp, pectus excavatum (tölcsérmell), pectus carinatum (tyúkmell)

Gerinc, váll, könyök, csukló, kéz, csípő, boka, láb mozgások vizsgálata (=kimozgatások során tanult mozgások)

Funkcionális vizsgálatok:

A váll tesztje:

·         Fésülködés (flexio)

·         Kezek összefogása a hát mögött (extensio, berotatio)

·         Kabát felhúzása (extensio, abductio, ki-berotatio)

A kéz tesztje (motoros idegi kiesési tünetek feltárása)

·         Pollex és kisujjal egy papírlap összecsippentése (jó a n. medianus funktio)

·         Kinyújtott ujjak széttárhatóak, zárhatóak (jó a n. ulnaris funktio)

·         Az ujjak kellő erővel nyújthatóak (jó a n. radialis funktio)

Tapintással észlelhető anatómiai elváltozások

Ortopédia: mozgásszervek elváltozásainak tapintása

Reumatológia: mozgásszervek elváltozásainak és a lágyrészek elváltozásainak tapintása

Mindig a két oldal összehasonlításával vizsgáljuk a beteget!

·         hőmérséklet eltérés

·         tapintásra érez – e fájdalmat

·         szemmel nem látható csomókat, folytonossági hiányokat tapintunk – e

Felületes tapintással:

·         a bőr alatti kötőszövet állapotát

·         a felületes vénák lefutását

·         a felületesebb nyirokcsomókat

·         az artériák pulzációját vizsgáljuk

Mély tapintással:

·         az izmok, inak, csontok, ízületek és

·         esetleg a mélyebben futó idegek elváltozásait

Képalkotó eljárások

MR, CT, RTG

Műszeres vizsgálatok

Laboratóriumi vizsgálatok