27. feladat

Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és neurológia témakörben, amelynek keretében Önnek „A szomatikus idegrendszer anatómiájáról-élettanáról”, az „Idegrendszeri fertőzések”, a „Fejfájások”, valamint a „Facialis paresis” című előadásokat kell megtartania. Tartsa meg előadását! Előadásában a következő szempontokra térjen ki:

·         az idegszövet

·         alapfogalmak (inger, ingerület, szinapszis, reflex)

·         a szomatikus idegrendszer felosztása

·         meningealis izgalmi jelek (meningismus)

·         gennyes és savós agyhártyagyulladás

·         agyvelőgyulladás (encephalitis)

·         fejfájások okai, tünetei, felosztása

·         arcidegbénulás (facialis paresis) felosztása, tünetei

Az idegszövet

Idegszövet építi fel szervezetünk idegrendszerét. Kétféle sejtből épül fel: idegsejtek, támasztósejtek (feladatuk, hogy ellásák a neuronokat)

Idegszövet feladata: kapcsolatteremtés a környezettel, ingerület létrehozása, tovavezetése, reagálás.

Szerkezete: alapegysége a neuron (egy maggal rendelkező nyúlványos sejt), melynek részei: faágszerű plazmanyúlványok (ingerek felvételére és továbbadására), idegnyúlvány, végfácska (melyek végződhetnek másik neuronon vagy nem idegszövetben receptorként vagy effektorként)

Alapfogalmak (inger, ingerület, szinapszis, reflex)

Inger: Az idegre ható fizikai vagy kémiai változás. Ha az inger meghalad egy bizonyos szintet (ingerküszöböt) idegimpulzust, választ vált ki.

Reflex:

Az idegrendszer alapvető működési egysége. Reflexíven keresztül valósul meg, amely a következő részekből épül fel:

·         Receptor: az inger érzékelése, és ingerületté alakítása.

·         Afferens szár: az ingerületet érző neuron továbbítja a központba.

·         Reflexközpont: a központban neuronok közötti átkapcsolódás történik, mely lehet egyszerű – két neuron között, monoszinaptikus – és összetett – több neuron között, poliszinaptikus.

·         Efferens szár: az ingerre kidolgozott válasz a központi idegrendszerből kilépő motoros neuron közvetítésével jut el a célszervhez.

·         Effektor: a célszerv, amelyen a válasz végrehajtódik, például izom, mirigy stb.

Szinapszis: ingerület átadás helye, két idegsejt közötti csatlakozás

A szomatikus idegrendszer felosztása

Idegrendszer felosztása funkció szerint:

• Szomatikus (akaratunktól függő)
  • Központi (agy, gerincelő)
  • Perifériás (agy- és gerincvelő idegek)
• Vegetatív

Meningealis izgalmi jelek (meningismus)

Tarkó kötöttsége, látási zavarok, epilepsziaszerű rohamok

Gennyes és savós agyhártyagyulladás

Agyhártyagyulladás (meningitis)

Oka: vírusok, baktériumok, gombák, paraziták

Lefolyása:

1. szakasz: A lágyburkok gyulladása, mely lázzal és tarkó kötöttséggel jár.

2. szakaszban: Általában a vírus meningitis itt megáll. A pia mater (lágy agyhártya) alatt szövetszaporulat található un. aszeptikus meningitis (vírus okozta, nem gennyes agyhártyagyulladás).

3. szakasz Bakteriális valamint gomba és parazita eredetű fertőzés esetében ez a gennyesedés időszaka (agyidegeket károsítja)

4. szakasz. amikor a kórokozók elárasztják az agy egész állományát. Kialakul az agyvelőgyulladás is (meningoenkefalitis: agyhártya- + agyvelőgyulladás).

Vírusos meningitisek:

Terjedése: emésztőrendszer keresztül (széklettel szennyezett szenyvizek). A vírus az emésztőrendszerben és mandulákban szaporodik, majd a véráram útján éri el az agyburkot. A vírus néhány nap alatt kiürül.

Tünetek: láz, fejfájás, zavartság, letargia vagy izgatottság, hányás, tarkókötöttség, emésztő- és légúti tünetek, izomfájdalmak.

Kezelés: tüneti kezelés, nyom nélkül gyógyul

Bakteriális meningitis:

Oka: pneumococcus, hemophilus, meningococcus.

Veszélyesebb a vírusos meningitisnél.

Tünetek: hidegrázás, magas láz, hányinger, hányás, levertség, zavart tudat, erős fejfájás, ami a nyakban és vállba sugárzik, kialakulhat a koponyaűri nyomásfokozás, meningeális izgalmi jelek.

Kezelés: antibiotikum, esetleges maradványtünetek kezelése (epilepsziás rohamok, agyidegbénulások, szellemi visszamaradottság, érzékszervi károsodás (főleg hallás).

Agyvelőgyulladás (encephalitis)

Oka: általában vírusok

Tünetek: hirtelen kialakuló láz, fejfájás, hányinger, hányás, lehet epilepsziás roham, bénulások, súlyosabb tudatzavar (nincs tarkótáji kötöttség)

Kezelés: csak tüneti (1-3 hét alatt lezajlik)

Fajtái: kullancs által okozott, veszettség, Heine-Medin-kór

Eredménye: agyidegbántalmak (pl. Trigeminus neuralgia, Facialis paresis)

Trigeminus neuralgia > V. Agyideg neuralgiai bántalma

3 ága van ennek az idegnek:

1. Szemhez tartozó
2. Felső állcsont beidegződése
3. Állkapcsot mozgató ideg

Fejfájások okai, tünetei, felosztása

Arcidegbénulás (facialis paresis) felosztása, tünetei

Facialis paresis

A VII. agyideg az arcideg ( nervus facialis)

·         Bell paresis: a perifériás ideg károsodása (az arc féloldali bénulása). Bell jelenség: A szemhéj zárás zavara. Erőltetett zárási kísérletre jelenik meg ez a károsodás. A szem kifelé fordul.

·         Centrális facialis paresis: az arcizmot akaratlagosan beidegző kérgi mozgatóideg károsodásának a következménye.

A homlok ráncolás és a szemhéj izmok bénulása, elsősorban az érintett oldalon. A szájzug lefelé fittyed. Nem tudja a száját a beteg becsukni. Nyálcsorgás, a táplálék kicsorgása jellemző. Az érintett oldalon társulhat hozzá, hogy beteg a szemét nem tudja rendesen lecsukni. Emiatt a szem kiszárad, kórokozók megtelepedése jellemzi.