5. feladat

Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és kórtan témakörben, amelynek keretében Önnek „Az alsó végtag csontjai és összeköttetései” és „A szövetek kóros elváltozásai” című előadásokat kell megtartania. Tartsa meg előadását! Előadásában a következő szempontokra térjen ki:

·         a medenceöv és a szabad alsó végtag csontjai és rövid jellemzésük

·         a medenceöv és a szabad alsó végtag ízületeinek felépítése és működésük

·         a láb szerkezete, a lábboltozatok jelentősége, kialakulása

·         progresszív és regresszív szöveti elváltozások

·         a daganatok fogalma, népegészségügyi jelentősége, általános jellemzése és osztályozása

·         karcinogén tényezők

·         TNM séma

A medenceöv és a szabad alsó végtag csontjai és rövid jellemzésük

A medenceöv és a szabad alsó végtag ízületeinek felépítése és működésük

Az alsó végtagot a törzshöz, a medenceöv kapcsolja, amit a két medencecsont és a keresztcsont alkot. A gyermekkorban a három csontot folytonos, porcos összeköttetés tartja össze, ez később elcsontosodik (16.-18. életév). Egy medencecsont három csont összecsontosodásából jön létre.

A medence, mint függesztő öv

·         Csípőcsont /os ilium/: a medencecsont testből és egy felfelé irányuló csípőlapátból áll. A test a szemérem- és az ülőcsont testével összecsontosodva létrehozza a csípőízület árkát. A csípőlapát hátsó részén fül alakú ízfelszín található, melyhez a keresztcsont ízesül.

·         Ülőcsont /os ischii/: a medencecsont hátsó, alsó részét alkotja. Testből valamint egy abból hátrafelé lefelé mutató ülőgumóból áll.

·         Szeméremcsont /os pubis/: a medencecsont elülső alsó részét alkotja. Teste, felső és alsó íve van. A két ív közrefog egy-egy lyukat. A négy ív a középvonalban találkozik (symphisis). A medencecsontok között elmozdulás nem jön létre. Ez az összecsontosodásnak, valamint az erős szalagoknak és izmoknak köszönhető.

·         Kereszt- és medencecsonti ízület: A keresztcsont és a két medencecsont között található feszes ízület.

·         Csípőízület /a. coxae/: A három medencecsont (csípőcsont, ülőcsont, szeméremcsont) testei összecsontosodva létrehozzák az ízületi árkot a medenceöv két oldalán. A combcsont feje alkotja az ízületi fejet. Alaktanilag gömbízület. Háromtengelyű gömbízület, amelyben minden alapmozgás létrejöhet. Típusát tekintve, úgynevezett korlátolt szabadízület.

A szabad alsó végtag

·         Combcsont /femur/: A szervezet legnagyobb csöves csontja. Gömb alakú fejet, alatta nyakat, testet, majd kifejezett térdízületi véget találunk. A nyak és a test határán az izmok tapadására szolgáló kis és nagy tompor helyezkedik el. A nyak és a test tompaszöget zár be egymással. A test henger alakú. A térdízületi vég két nagy condilusban végződik.

·         Sípcsont /tíbia/ a két lábszárcsont közül a vastagabb, amely a lábszár középvonalában helyezkedik el. „PE” – e vaskos, a térdízület árkának kialakításában vesz részt. Teste átmetszetben háromszög alakú, míg „DE”–e a bokavilla medialias felét alakítja ki.

·         Szárkapocscsont /fibula/ gyengébb, a lábszár külső oldalán helyezkedik el. PE”-e fejecsben végződik, azonban a térdízület alkotásában nem vesz részt. Teste átmetszetben négyszög alakú. „DE” - e a bokavilla lateralis oldalát hozza létre. A két lábszárcsont összetartásában egy kötőszövetes lemez játszik fontos szerepet.

·         Térdízület /a. genu/: A szervezet legnagyobb és legbonyolultabb ízülete. A combcsont (ízületi fej) a sípcsont (ízületi árok) és a térdkalácscsont alkotja. Utóbbi térkitöltő, statikai szereppel bír. A csontos elemeken túl fontos anatómiai képletek a térdízületi árkot mélyítő porckorongok is /meniscus/. Megkülönböztetünk egy belső és egy külső porckorongot. Az ízületi tok elöl, hátul igen bő, két oldalt erős szalagok akadályozzák meg az oldalirányú kitérést. Jellegzetes sajátossága az ízületi tokon belül elhelyezkedő, az ízfelszínek között kifeszülő keresztszalag. Típusát tekintve hengerízület, így az ízületben hajlítás és feszítés lehetséges. Élettani helyzetben minimális forgatás is keresztülvihető.

·         Bokaízület /a. malleoli/ (felső ugróízület): A két lábszárcsont (fordított “U” alakú bokavilla, mint ízületi árok), valamint az ugrócsont (ízületi fej) építi fel. Mozgása hajlítás – feszítés.

A láb

·         Lábtő: hét eltérő nagyságú csont alkotja. Két nevezetes csontja az ugró és a sarokcsont.

·         Lábközép: alkotásában öt rövid csont vesz részt. A második lábközépcsont a leghosszabb.

·         Ujjperccsont: számuk tizennégy. Az utolsó ujjpercet körömpercnek nevezzük. Az ujjperccsontok meglehetősen csökevényesek.

·         A lábtőcsontok között feszes ízület található, kivételt képez az ugrócsont sarokcsont ízületi vonal, amely az alsó ugróízületet alkotja. Mozgása az eversio és az inversio.

·         A lábtő lábközépcsont között feszes ízület található, elmozdulás nem jön létre.

·         A lábközépcsont ujjperc ízületi vonalban gömbízület található.

·         A lábujjpercek között henger-ízületet találunk.

A láb ízületei és izmai csökevényesebbek a kéz ízületeinél, ezért mozgásuk korlátozottabb.

A láb szerkezete, a lábboltozatok jelentősége, kialakulása

A láb boltozatos szerkezete

Az emberi lábon hosszanti és harántboltozatot különböztetünk meg. A boltozatok járás során alakulnak ki a gyermek kb. 4-5 éves korára. A láb és a lábizmok aktív munkája nagyon fontos szerepet játszik a láb boltozatainak kialakulásában és fenntartásában.

Az egészséges lábnál a láb három ponton támaszkodik a talajra.

·         sarokcsont sarokgumója (a hátsó sarokpillér)

·         lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)

·         V. lábközéppont fejecse (másik elülső pillér)

Hosszanti boltozat:

A sarokcsont és a lábujjak között található, a hátsó sarokpillér és az elülső pillérek közt. A boltozatnak 5 íve van. A leghosszabb és egyben a legmagasabb a II. ív. A hosszboltozat legmagasabb pontja kb. a II. lábközépcsont lábtőcsonthoz való ízesülése.

Jelentősége: A láb teherbíróbb és alkalmasabb a test súlyának viselésére, mintha lapos volna. A csontos ívet a lábtő és a lábközép szalagkészüléke oly szorosan tartja össze, hogy az egészséges láb a test súlya alatt nem deformálódik észrevehető módon. A boltozatszerkezet rugalmas és a járás, ugrálás stb. közben előforduló rázkódásokat csökkenti, így a járást simává, rugalmassá teszi. Védi a talpi ereket, idegeket, valamint a talp izmait a közvetlen összenyomástól.

Harántboltozat:

Az egyes és ötös ujj bázisa között található Az elülső pillérek, a lábközéppontok, illetve az ékcsontok és a köbcsont vonalában. A II.-IV. Láb középcsontok fejecsei még terhelt lábon is magasabban állnak mint az I. és V. Lábközépcsont feje. A harántboltozat legmagasabb pontja a középső ékcsont.

Jelentősége: A talp közepének lágyrészei (erek, idegek, izmok) védettek a közvetlen összenyomódástól.

Progresszív és regresszív szöveti elváltozások

A daganatok fogalma, népegészségügyi jelentősége, általános jellemzése és osztályozása

Tumor: A szervezet maradandóan megváltozott sejtjeiből kiinduló szövetburjánzás

Formái:

·         Jóindulatú

o   Szöveti szerkezete hasonlatos a kiinduló szövethez

o   Lassan növekszik, nem kapaszkodik össze környezetével

o   Eltávolítás után nem újul ki

o   Nem ad áttéteket

o   Nyomási tüneteket okoz

·         Rosszindulatú (tulajdonságai ellentétesek a jóindulatúnál felsoroltakkal)

Elnevezései:

·         Jóindulatú

o   Hámszöveti eredetűek

§  Papilloma: el nem szarusodó hám

§  Verruca vulgaris: szemölcs

§  Adenoma: mirigyes szövetből (bélrendszerben, emlőben)

o   Kötőszöveti

§  Fibroma: kötőszövetből

§  Lipoma: zsírszövetből, nem fajul el

§  Chondroma: porcszövetből

§  Osteoma: csontszövetből

o   Izomszöveti: myoma, nem fajul el, de fáj és vérzik, pl. méh izomszövetben.

o   Idegszöveti: neurinoma

o   Vér- és vérképző szervi eredetűek: angioma

·         Rosszindulatú

o   Hámszöveti

§  Carcinoma: bőrben, bőrön, nyálkahártyán

§  Adenocarcinoma: ahol mirigy van (bélrendszer, emlő)

o   Kötő és támasztószöveti. Fibrosarcoma, liposarcoma, chondro sarcoma, osteosarcoma

Izomszöveti: myosarcoma (harántcsíkolt izomzat), rhabdomyasarcoma (vázizomzat) rosszindulatú elváltozása

Karcinogén tényezők

Rákkeltő tényezők: alkohol, dohányzás, öröklött hajlam, stb.

TNM séma

A rák stádiumát jelöli (szövettan eredménye)

TX – nem becsülhető, pl. rossz mintavétel miatt

T0 – nincs kimutatható primer tumor

T1 – ráterjedt a nyálkahártyára, reverzibilis

T2 – ráterjed a savóshártyára (serosa), de nem terjedt azon túl, reverzibilis

T3 – meghaladja a serosát, de nem kapcsolódiott a szomszédos szövetekkel

T4 – környezô szövetekkel is kapcsolódott