50 éves férfi betegről egy rutin vizsgálat keretében váratlanul kiderül, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved. A család – ismerősként – Öntől kér tanácsot a helyzet elfogadásához, feldolgozásához. Tájékoztassa a családot a betegség egyénre gyakorolt pszichológiai hatásáról! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a személyiség, a személyiség összetevői, a betegség megélése, betegségmagatartás, a betegség hatása a személyiségre, megküzdési stratégiák

Betegség

Fogalma: ha a szervezet és a környezet közötti egyensúly megbomlik, akkor az egyén részéről érezhető és kívülről is megállapítható elváltozások jönnek létre.

Definíció: betegségről akkor beszélünk, ha a megváltozott reakcióképesség következtében a szervezet nem képes elhárítani a károsító tényezőket.

Egészségmagatartás: bármely viselkedés, amelyről az egyén úgy véli, hogy az elősegíti a betegségek elkerülését, hozzájárul az egészség fennmaradásához.

Betegségmagatartás: bármely viselkedés, amelyet, az önmagát betegnek érző személy azért végez, hogy tisztázza állapotát és megtalálja a megfelelő gyógykezelést

A rövid ideig tartó, enyhébb betegség csak szerény változást szokott előidézni az egyén és családja életében.

A súlyos betegség viszont jelentősen megváltoztatja a beteg magatartását, érzelmi életét: szorongást, lelki összeomlást, a betegség tagadását, dühöt, visszavonulást válthat ki.

Stádiumok:

Szorongás: keveredik az aggodalom, a nyugtalanság, a bizonytalanság, valamilyen jövőbeli eseménytől. Pl. tünetek, panaszok kezdetekor a beteg attól fél, hogy ezek súlyos, halálos betegség jelei lehetnek.

Összeomlás: a shock reakció markáns érzelmi állapot, amely általában akkor jelentkezik, amikor súlyos betegség tényét közlik a beteggel.

Tagadás: a nehézségek tudomásul vételének elutasítása, rövidtávon azonban a betegség leküzdésének is eredményes módja lehet.

Düh: irányulhat a környezet, a betegség, vagy az eü személyzet ellen. Ugyanakkor lehet, hogy a családtagjai is dühöz éreznek a beteggel szemben. Általában irracionális is lehet. Befolyásolja az egyén társadalmi kapcsolatait és lelkivilágát is.

Visszahúzódás: a többiekkel való együttműködés elutasítása. Lehet valódi depresszió tünete vagy a betegségnek, a diagnózis ismeretének következménye, Lehetséges, hogy családtagok is elzárkóznak a betegtől.

Betegség hatása az egyénre:

• megzavarja az ember életét
• az elváltozások csökkentik a teljesítőképességet
• megzavarja az életritmust
• heveny betegségnél az elváltozások átmeneti jellegűek
• hosszantartó betegségek a pszichés működést is megváltoztatják, ez egyénenként különböző lehet:
• meghatározó a betegség jellege
• megváltozott szokások
• a beteg és a betegsége közötti viszony
• bizonyos tulajdonságok háttérbe szorulnak mások előtérbe, kerülnek
• hatással van a környezetre is, alkalmazkodni kell a környezetnek is
• család hozzáállása meghatározó, fontos a meghitt, harmonikus környezet
• a beteg figyelmét tereljük az őt körülvevő világ felé, de csak annyira terheljük, amennyire az állapota megengedi

Személyiség: Az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedésmintái, melyek az egyén személyes stílusát meghatározzák és a környezetével való interakciót befolyásolják.

Személyiség összetevők, a legfontosabb személyiség tulajdonságok (személyiségjegyek):

Érdeklődés: olyan személyiségjegy, tulajdonság, amely az ember megismerési funkcióinak érzelmekkel színezett irányulását határozza meg. Nagyon fiatal korban alakul ki. Van tartalma, mélysége amit lehet vizsgálni.

Képességek: öröklött és/vagy szerzett képesség, tulajdonság. Fejlesztésének alapvető feltétele a motiváció.

Motiváció: konkrét formában mutatkozik meg a cselekvés végrehajtásában; cselekvéseinket,               

                  tevékenységeinket meghatározza.

Adottságok (hajlamok): képességeinknek örökletes v. veleszületett alakja.

A betegség-magatartás szakaszai:

- a tünetek észrevétele,

- a betegszerep vállalása,

- az egészségügyi ellátás igénybevétele: együttműködés az orvossal, gyógyszerésszel

- függőségi helyzet,

- gyógyulás, rehabilitáció

Betegségmagatartás: Minden olyan magatartás – tevékenység, amit a beteg azért végez, hogy tisztázza állapotát és megtalálja a megfelelő gyógykezelést

Megküzdés-elméletek:

Oki kontroll: problémafókuszú megküzdést indukál – a probléma kiváltó okára

koncentrál;

Következmények feletti – áttolt kontroll: gyógyíthatatlan betegség esetén jobb emocionális állapotot eredményez, életminőséget javít – olyan tevékenységekben éli ki magát, amelyekre a betegség nincs kihatással

Megküzdés minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén azokat a külső vagy belső hatásokat próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy azok felülmúlják, vagy felemésztik aktuális személyes forrásait.

Emocionális kontroll – pozitív viszonyulás – hit – aktivitás

Kapcsolatok kontrollja: kommunikáció, panaszkodás elkerülése

Van, aki próbál pozitívan viszonyulni a betegségéhet, racionálisan látja a dolgokat, szakértőket keres fel és kiáll saját igazáért, kis lépésekben halad előre, nem tervez hosszú távra

Van, aki tagadja a betegségét, figyelmen kívül hagyja a történéseket, eltereli saját figyelmét, fantáziába menekül, úgy tesz, mintha nem lenne jelentőssége a történéseknek, visszahúzódás, alkohol és kábítószer fogyasztás, vallásba menekülés, öngyilkossági kísérlet

A betegmagatartás  4 típusa:

1.     Betegségtagadók

A betegségüket nem hajlandók tudomásul venni, környezetük előtt sem ismerik el a valós tüneteket. Nem adják meg magukat a betegségnek, nem hagyják el magukat. Általában ők azok az emberek, akiknek a munkájuk jelenti az életük értelmét, a betegség beismerése számukra egyenlő a gyengeséggel.

2.     Betegségtől félők

Állandó önmegfigyelők, akik testi állapotuk iránt fokozott érdeklődést mutatnak. Krónikus aggodalmuk szervi és pszichés zavarokhoz vezethet.

3.     Betegség keresők

Lehet szándékos, de szándéktalan (tudat alatti) is. Ezek az emberek akaratuk, törekvésük ellenére beleragadnak tüneteikbe, panaszaik rögzülnek, nem éreznek javulást. Felelősség nélkül élnek, és olyan előnyöket kapnak, amelyet csak betegen érhetnek el.

4.     Betegséggel nem törődők

Úgy viselkednek, mintha az egészség, vagy a betegség számukra közömbös lenne, általában csak mások unszolására mennek el az orvoshoz. Beleegyeznek, de nem tartják be az orvos utasításait. Veszélye éppen olyan nagy, mint a betegségtagadóké, mert megakadályozza az időben való beavatkozást, nehezíti a gyógyító munkát.