29. feladat: Gy�gymassz�zsra kezel�lappal �rkezett kliens idegenkedik a felt�ntetett nyaki- �s h�ti gerinc kezel�st�l �s f�k�nt a mobiliz�l�st�l. T�j�koztassa kliens�t a kezel�s vesz�lytelens�g�r�l. T�j�koztat�sa sor�n t�rjen ki a k�vetkez� szempontokra:

-         a passz�v mozgat�st megel�z� vizsg�latok (mozg�sok, f�jdalom)

-         a nyaki �s h�ti gerincszakasz �z�letei

-         a nyaki �s a h�ti gerincszakasz �z�leteiben l�trej�v� mozg�sok

-         a nyaki �s a h�ti gerincszakasz passz�v mozgat�s�nak kontraindik�ci�i

-         a mobiliz�l�s �s passz�v mozgat�s �n �ltal v�gezhet� form�i

-         a passz�v mozgat�s, mint m�hiba forr�sa

1.) A passz�v mozgat�st megel�z� vizsg�latok (mozg�sok, f�jdalom)

A gy�gymassz�zs-elj�r�sok tartama alatt vagy azok ut�n a beteg testr�sszel passz�v mozg�sokat v�gz�nk. A passz�v kimozgat�s az �z�letek k�ls� er�vel t�rt�n� �tmozgat�sa, amely az �z�letek term�szetes mozg�shat�r�ig vagy f�jdalomhat�rig t�rt�nik.

Ezek alatt azt �rtj�k, hogy a beteg ellazult �llapotban van, a mozgat�st a kezel� v�gzi, amely mindig egy �z�letet �rint. A kontrakt�r�k old�s�n t�l alkalmas m�g a mozg�sterjedelem megtart�s�ra, izom �s �n laz�t�s�ra, felfekv�sek megakad�lyoz�s�ra.

A passz�v mozgat�st megel�z� vizsg�tok egy r�sz�t a massz�zskezel�s megkezd�se el�tt elv�gezz�k. (A vezetett passz�v kimozgat�st minden esetben meg kell el�znie massz�zsnak.)

A kezel�st megel�z� vizsg�latok a l�that� �s a tapinthat� elv�ltoz�sok vizsg�lat�b�l, illetve a kontraindik�ci�k kiz�r�s�b�l �ll:

L�that� elv�ltoz�sok:

�  A b�r sz�ne (hyperaemia, cyanosis sz�vbetegs�gre utal).

�  V�gtagon l�that� piros folt gyullad�sra utal (thrombophlebitis).

�  Feh�r k�r�l�rt folt helyi art�ri�s kering�si zavar (�rspazmus) jele lehet.

�  A kezel�s sor�n fell�p� b�rreakci� szerint: a l�that� b�rp�r nem terjed (art�ri�s kering�si zavar) vagy meggyorsul (reum�s k�rk�pek) eset�n.

�  Duzzanat, ortop�diai elv�ltoz�sok, deformit�sok �s kontrakt�r�k l�that�k m�g.

Tapint�sos vizsg�lat:

�  H�m�rs�klet �rz�kel�se k�zzel.

�  Duzzanat, �d�ma. Sim�t�ssal vizsg�ljuk, hogy a folyad�k eltolhat�-e.

Kik�rdez�s, amelynek sor�n megbizonyosodunk r�la, hogy a kezel�s nem kontraindik�lt-e.

Mindezeken t�l a cs�p� �s a t�rd kimozgat�sa el�tt patella-vizsg�latot kell v�gezni, mikor is megbizonyosodunk r�la, hogy a t�rdkal�cs mind a n�gy ir�ny� elmozdul�sra k�pes (medi�lis, later�lis, distalis, proxim�lis).

Tov�bb� jelz�s �rt�k�nek �s a kezel�st befoly�sol� t�nyez�nek kell tekinteni, ha beteg f�jdalomra panaszkodik. Vannak esetek, amikor a vezetett passz�v kimozgat�sok nem
v�gezhet�k el an�lk�l, hogy a kezelt f�jdalmat ne �rezzen. Ilyen esetben a beteg f�jdalomt�r� k�pess�g�t �s akarat�t kell seg�ts�g�l h�vni �s megadni neki azt a lehet�s�get, hogy a kezel�st b�rmikor meg�ll�thassa.

2.) A nyaki �s h�ti gerincszakasz �z�letei

A nyaki gerincszakasz �z�letei:

Nyaki gerinc �z�letei: A nyaki gerincszakasz 7 csigoly�b�l �ll, �s k�t m�k�d�si egys�gre oszthat�. Az egyik m�k�d�si egys�gbe a nyakszirtcsont (occipitale) �s az I. (atlas) csigolya �ltal alkotott �z�let (art. atlantooccipitalis), valamint az atlas �s a II. (axis) csigoly�k �ltal
alkotott �z�let (art. atlantoaxialis) tartozik, itt minden ir�ny� szabad mozg�s lehets�ges. A m�sik m�k�d�si egys�ghez a t�bbi �t nyakcsigolya �ltal alkotott �z�let tartozik, melyben flexio-extensio, lateralflexio �s rotatio j�n l�tre.

A nyaki gerinc �z�letei a csigoly�k fels�, illetve als� �z�leti ny�lv�nyai alkotj�k.

�  V�ll, v�ll�v (articulatio humeri): A v�ll�v �z�leteinek alkot�s�ban a szegycsont (sternum), a kulcscsont (clavicula) a lapocka (scapula) �s a v�llcs�cs (acromion) vesz r�szt. A szegycsont �s a kulcscsont k�z�tti �z�let (articulatio sternoclavicularis) nyereg�z�let, a
kulcscsont �s a lapocka k�z�tti �z�let (articulatio acromioclavicularis).

A v�ll �z�lete szabad g�mb�z�let, amelyben az �zfej a karcsont (humerus), az �zv�pa a lapocka �z�leti �rka (scapula).

H�ti gerincszakasz �z�letei:

�  T�rzs kis�z�letei: A h�ti gerincszakaszt 12 csigolya alkotja. A csigoly�k fels� �s als� �z�leti ny�lv�nyaival egym�shoz �zes�lnek, oldals� �z�leti ny�lv�nyaikhoz a bord�k
�zes�lnek.

� 

3.) A nyaki �s a h�ti gerincszakasz �z�leteiben l�trej�v� mozg�sok

A nyaki gerinc �z�leteiben l�trej�v� mozg�sok:

flexio-extensio

lateral flexio (jobbra, balra)

rotatio (jobbra, balra)

circumductio

elongacio

V�ll, v�ll�vben l�trej�v� mozg�sok:

saggitalis s�kban
flexio-extensio

horizont�lis s�kban flexio
(adductio)-extensio (abductio)

front�lis s�kban
abductio-adductio

berotacio-kirotacio

circumductio

elevatio-depressio

retractio-protractio

A t�rzsben l�trej�v� mozg�sok:

flexio-extensio

lateral flexio (jobbra, balra)

rotatio (jobbra, balra)

circumductio

4.) A nyaki �s a h�ti gerincszakasz passz�v mozgat�s�nak kontraindik�ci�i

Kontraindik�ci�k a t�rzs kimozgat�s�nak eset�ben:

b�rmilyen prot�zis merev�t�s

daganat (h�ti vagy lumb�lis szakaszon)

TBC-s csontfolyamat

osteomyelitis (csontvel� gennyes gyullad�sa)

rheumatoid arthritis (reum�s �z�leti gyullad�s), ha a szakasz �rintett

SPA (spondylitis ankylopoetica)

spondylolysis (csigoly�k �vszakad�sa)

spondylolystesis (csigolyacsuszaml�s)

discus hernia (porckorongs�rv) �s m�t�te ut�n

el�rehaladott osteoporosis (csontritkul�s)

kiugr�an magas v�rnyom�s

egyes ideggy�gy�szati megbeteged�sekn�l

Kontraindik�ci�k a nyak kimozgat�s�nak eset�ben:

rheumatoid arthritis

b�rmilyen prot�zis

blokkcsigolya (p�ld�ul: velesz�letett �sszecsontosod�s,  m�t�ti merev�t�s)

daganat (nyaki szakaszon)

TBC-s csontfolyamat

SPA (spondylitis ankylopoetica)

spondylolysis (csigoly�k �vszakad�sa)

spondylolystesis (csigolyacsuszaml�s)

discus hernia (porckorongs�rv) �s m�t�te ut�n

el�rehaladott osteoporosis (csontritkul�s)

egy�b l�gyr�szek friss m�t�te ut�n (p�ld�ul: mandula-m�t�t)

osteomyelitis (csontvel� gennyes gyullad�sa)

nyaki erek sz�k�lete (v�rell�t�si zavarok)

egyes ideggy�gy�szati megbeteged�sekn�l

Kontraindik�ci�k a v�ll kimozgat�s�nak eset�ben:

prot�zis ficam

PHS acut szakasz�ban

5.) A mobiliz�l�s �s passz�v mozgat�s �n �ltal v�gezhet� form�i

A mobiliz�l�s form�i:

A fekv� beteg �gyban t�rt�n� fel�ltet�se.

A fekv� beteg �gy sz�l�re t�rt�n� ki�ltet�se.

Mozg�sra k�ptelen beteg �gyban t�rt�n� forgat�sa.

Passz�v mozgat�s: Az �z�letek mozg�s�nak megtart�s�ra, a mozg�sok besz�k�l�s�nek
megakad�lyoz�s�ra, kontrakt�r�k elker�l�s�re ir�nyul.

6.) A passz�v mozgat�s, mint m�hiba forr�sa

A vezetett passz�v kimozgat�st mindig meg kell el�znie massz�zsnak, �gy s�r�l�sek
ker�lhet�k el.

Enyhe trakci�t alkalmazunk az �z�leti s�rl�d�s cs�kkent�s�re. Hyperextensiot
(t�lny�jt�st) nem!

A passz�v mozgat�st minden esetben lassan v�gezz�k, ellenkez� esetben a beteg
�z�leti mozg�s�nak hat�rait nem vessz�k �szre, �s ezzel s�r�l�st okozhatunk.
Ugyancsak figyelni kell a beteg jelz�seire, amivel a mozg�shat�rt jelzi.

Az egyes �z�letek mozgat�sa sor�n az adott �z�let alatt �s f�l�tt helyezz�k el a
kezeinket, ezzel elker�lhet�, hogy m�s �z�letek is mozg�sba j�jjenek, �s
ez�ltal s�r�ljenek.

�gyelni kell arra, hogy az egyes �z�letek milyen mozg�sokat k�pesek v�gezni, �s csak
ezen mozg�sokat v�gezz�k rajtuk.