2. feladat: �nh�z �j kliens �rkezik kezel�sre.
A kezel�lapon az orvos k�t�sz�veti massz�zst �rt el�. A kliens m�g ezt a
kezel�si m�dot nem ismeri. T�j�koztassa kliens�t a k�t�sz�veti massz�zs �s a
bels� szervekben l�trej�v� v�ltoz�sok k�z�tti �sszef�gg�sekr�l!

A t�j�koztat�s sor�n t�rjen ki az al�bbi szempontokra:

-       a k�t�sz�veti massz�zs l�nyege, c�lja

-       a k�t�sz�veti massz�zskezel�s hat�sa a sz�vre, erekre, t�d�re, gyomorra,
b�lrendszerre

-       a k�t�sz�veti massz�zs �s a bels� szervekben l�trej�v� v�ltoz�sok k�z�tti
�sszef�gg�sek

-       a k�t�sz�veti massz�zs kontraindik�ci�i   

1.) A k�t�sz�veti massz�zs l�nyege, c�lja:

Az alapot a szegment massz�zs elve k�pezi, a k�v�nt hat�st a k�t�sz�vet
befoly�sol�s�val k�v�njuk el�rni. A k�t�sz�veti ter�leteket kezelve reflexes
�ton hatunk �s a beteg ter�letre a vegetat�v idegrendszer szimpatikus-paraszimpatikus
egyens�ly�nak helyre�ll�t�s�val. A szegment�lis elv alapj�n az interstici�lis k�t�sz�vet kapcsolatban van a vegetat�v idegrendszerrel, �gy a k�t�sz�veti massz�zs a k�t�sz�vetb�l vegetat�v �thangol� hat�st ind�t el. A b�r �s a b�r alatti k�t�sz�vetet ujjbeggyel
eltolva pr�b�ljuk cs�kkenteni a k�ros fesz�l�seket, �s az izmok t�nus�t. A
d�rzs�l� nyom�s a h�mot az irha hat�r�n elmozd�tja �s k�zvetlen inger
keletkezik, mely nemcsak a sejtekre, hanem a f�jdalom �s �rz� idegv�gz�d�sre is
hat�ssal van. A  m�dszer Elisabeth Dicke nev�hez f�z�dik.

2.) A k�t�sz�veti massz�zskezel�s hat�sa a sz�vre,
erekre, t�d�re, gyomorra, b�lrendszerre:

T�bbek k�z�tt jav�tja a v�r- �s nyirokkering�st, er�s�ti
az immunrendszert, el�seg�ti a salakanyagok kiv�laszt�s�t, szab�lyozza a
hormonh�ztart�st, �s csillap�tja a f�jdalmat.

3.) K�t�sz�veti massz�zs hat�sai:

Helyi hat�sai:

- dermograqhia rubra – term�szetes b�rreakci� (nevezik quadlinak is)

- dermograqhia alba – rendellenes: kering�si zavarok �s pajzsmirigy probl�m�k
eset�n norm�lis – javul�st a piross�g jelzi

- libab�r – szimpatikus vegetat�v reakci�

- izzad�s – helyileg: paraszimpatikus vegetat�v hat�s

T�voli vegetat�v hat�sok:

- esetleg fejf�j�s – �lljunk le a kezel�ssel!

- H�nyinger – �lljunk le a kezel�ssel!

Humor�lis
hat�sok:

- az arc b�r�nek �s az als� v�gtagnak a szimmetrikus
h�m�rs�klet emelked�se – aszimmetrikus kezel�s eset�n is! A vegetat�vumot
direkt m�don befoly�sol� anyag felszabadul�s�t felt�telezz�k

-kezel�s ut�n euf�rikus �llapot

-j�les� ellazult �llapot

4.)A k�t�sz�veti
massz�zs �s a bels� szervekben l�trej�v� v�ltoz�sok k�z�tti �sszef�gg�sek

          Z�na:                      Okok:

h�lyagz�na              h�lyaghurut, „hideg l�b” (n�k)

obstipatios                mensest megel�z�en �s sz�kreked�s eset�n

art�ri�s
l�bz�na        �rsz�k�let, fek�ly (talpi)

v�n�s �s
nyirok        visszeress�g,
l�bsz�rfek�ly, nyirokpang�s, Sudeck-atrophia

menstru�ci�s            g�rcs�s �s rendszertelen menses

b�lz�na                     anyagcserezavar, puffad�s, hasmen�sre val� hajlam

m�j �s
epe                 hepatitis �s azt k�vet� �llapot, ill. zs�ros �tkez�s ut�n rosszull�t eset�n

sz�v                           sz�vbetegs�gek,
stressz miatti probl�m�k

gyomor                     stressz miatti gyomorpanaszok,
gyomors�llyed�s

kar                             karf�jdalom,
Dupuytren-contr., t�r�s ut�ni �llapot

5.)
Kontraindicatiok:

megegyeznek a sv�d – �s a szegment massz�zsn�l felsoroltakkal.

Heveny �z�leti (akut artritis, stb…) �s egy�b gyullad�sok eset�n.

L�zas betegs�g eset�n.

Fert�z�ses b�relv�ltoz�sok eset�n.

M�lyv�n�s tromb�zis eset�n.

Vissz�r gyullad�s eset�n. (varikositas Þ visszeres csom�k)

Fokozott v�rz�kenys�ggel j�r� betegs�g eset�n.

Menstru�ci� els� k�t napj�n.

Rosszindulat�-daganatos betegekn�l.

Terhess�g eset�n tilos massz�rozni!

H�ms�r�l�sek eset�n.

Friss m�t�tek ut�n.

K�zvetlen�l a traum�s behat�sok ut�n.

Stroke eset�n.

Labilis pszich�s �llapotn�l.