1. feladat: �nh�z �j kliens
�rkezik kezel�sre. A kezel�lapon az orvos k�t�sz�veti massz�zst �rt el�. A
kliens m�g ezt a kezel�si m�dot nem ismeri. T�j�koztassa kliens�t a kezel�sr�l!

A t�j�koztat�s sor�n t�rjen ki az al�bbi szempontokra:

-       a k�t�sz�vet szerepe

-       a k�t�sz�veti z�n�k elhelyezked�se

-       a k�t�sz�veti massz�zs indik�ci�i

-       a k�t�sz�veti massz�zskezel�s reakci�i

-       a doz�roz�s szempontjai.

1.)A k�t�sz�vet szerepe

A k�t�sz�vet az emberi test legelterjedtebb sz�vete.
Szerepe van a szervek t�pl�l�s�ban, a rakt�roz�sban, mivel vizet �s zs�rt tud
t�rolni. Az egyes szervek megbeteged�se eset�n a k�t�sz�vet�ben fokoz�dik a fesz�l�s,
kering�si zavarokn�l a h�ton elhelyezked� k�t�sz�veti z�n�k v�ltoz�st szenvednek.
A megn�vekedett fesz�l�st a b�r �s a b�r alatti r�teg, valamint a b�r alatti �s
fascia k�z�tti r�teg eltolhat�s�g�val lehet vizsg�lni. A fesz�l�s mellett
beh�z�d�sok is mutatkozhatnak, amely a v�zhi�ny k�vetkezm�nyei, �s szemmel is
l�that�k. A k�t�sz�vet v�delmet ny�jt a k�l�nf�le mechanikai �s fizikai �rtalmakkal
szemben, tulajdons�ga, hogy duzzad� �s sorvad� k�pess�g�t k�nnyen v�ltoztatja.
Ezek a tulajdons�gok k�pezik h�tter�t a k�t�sz�veti massz�zsnak. Az
interstici�lis k�t�sz�vet kapcsolatban van a vegetat�v idegrendszerrel a szegment�lis elv alapj�n A k�t�sz�veti massz�zs vegetat�v �thangol� hat�st ind�t el.

2.) A k�t�sz�veti z�n�k elhelyezked�se

- h�lyagz�na: sacrum �s farokcsont hat�ra, farokcsonti r�gi� (h�lyaghurut, „hideg l�b” (n�kn�l))

- obstipatios: 5-10 cm sz�les s�vban mindk�t oldalon, a sacrum k�z�ps� harmad�t�l lefel�, later�l fel� (mensest megel�z�en �s sz�kreked�s eset�n)

- art�ri�s l�bz�na: a glutealis r�gio lateralis r�sz�n (�rsz�k�let, fek�ly (talpi))

- v�n�s �s nyirok: a sacrum k�z�ps� harmad�t�l mindk�t oldalon a cs�p�k ir�ny�ba (visszeress�g,l�bsz�rfek�ly, nyirokpang�s, Sudeck-atrophia)

- menstru�ci�s: sacrum fels� harmad�ban (g�rcs�s �s rendszertelen menses)

- b�lz�na: sacrum fels� harmad�ban (anyagcserezavar, puffad�s, hasmen�sre val� hajlam)

- m�j �s epe: bordak�z�kben jobb oldalon (hepatitis �s azt k�vet� �llapot, ill. zs�ros �tkez�s ut�ni rosszull�t)

- sz�v: bordak�z�kben baloldalon (sz�vbetegs�gek, stressz miatti probl�m�k)

- gyomor: lapockak�zben baloldalon, lapocka als� cs�cs�ig (stressz miatti gyomorpanaszok,
gyomors�llyed�s)

- kar: lapocka ter�let�n �s a deltoideuson dorsalisan (karf�jdalom, Dupuytren-kontr., t�r�s ut�ni �llapot)

- fej: nyak fels� r�gi�

3.)
A k�t�sz�veti massz�zs indik�ci�i: Organikus
betegs�gekn�l, szervek funkcion�lis zavarain�l, neuralgi�kn�l. Perif�ri�s
kering�si zavarok, belszervi funkcion�lis zavarok, pszichoszomatikus panaszok,
mozg�sszervi panaszok

·        
Csont, l�gyr�sz, iz�let reumatikus betegs�gei,
neuralgi�k (pl.: RA, SPA, PHS, teniszk�ny�k, golfk�ny�k, perif�ri�s par�zisek
stb.).

4.)
A k�t�sz�veti massz�zskezel�s reakci�i

B�rreakci�: A kezel�st addig v�gezz�k, m�g l�that� piros vonal
vagy h�lyagosod�s (quadli) t�nik fel a kezel�s ment�n.

 Vegetat�v reakci�: A vegetat�v idegrendszer paraszimpatikus �thangol� hat�sa mellett
az azonnali inger, szimpatikus (libab�r) �s paraszimpatikus (izzad�s, verejt�k)
reakci�t v�lthat ki.

 Humor�lis reakci�: A kezel�s ut�n jelentkezhet f�radts�g, �lmoss�g vagy t�lzott
frissess�g. Ezek a tapasztalatok szerint nem tart�sak, �s 3, 4 kezel�s ut�n megsz�nnek.

 Ter�pi�s h�z�sok jelent�s�ge, hogy lez�rnak egy-egy nagyobb ter�letet, munkameneteket,
fell�p� hib�s reakci�kat korrig�lj�k.

Kezel�s ut�n fell�p� f�radts�g, �lmoss�g �rzet.

5.)
A doz�roz�s szempontjai.

- az els� kezel�s �ltal�ban
40-45 perc, k�s�bb 2-3 naponta 20-25 perc. Kezel�s ut�n 1 �ra pihen�s!!

K�ra: 15 kezel�sb�l �ll.

Ha a k�ra sor�n a hat�s
cs�kken, sz�neteltetni kell, 3-4 h�nap m�lva megism�telhet�, legfeljebb �vente
2 alkalommal.