Az �z�letekr�l �ltal�ban

è f� funkci�juk kett�s: stabilit�st + mobilit�st adnak

2 f� fajt�ja:

·         synarthroses (= folyamatos csontkapcsol�d�s)

o   syndesmosis (=szalagos kapcsol�d�s), pl. koponyacsont varratai

o   synchondrosis (=porcos kapcs.), pl. discusok – csigoly�k

o   synostosis (=csontos kapcs.), pl. medencecsontok

·         articulationes (= megszak�tott csontkapcsol�d�s, a hagyom�nyos �rtelemben vett �z�let)

r�szei: �z�leti tok, �z�leti nedv, porcos csontv�gek, szalagok, �z�leti �rok, �z�leti r�s

Articulatiok csoportos�t�sa a mozg�sok tengelyei szerint:

1.      egy tengely� �z�letek

a.      csukl��z�let (ujjpercek)

b.      forg� �z�let (atlanto-axialis �z�let)

c.       csukl�-forg� �z�let (t�rd�z�let)

2.      k�ttengely� �z�letek

a.      toj�s�z�let (metacarpophalange�lis �z�let)

b.      nyereg�z�let (I-es carpometacarpalis �z�let)

3.      soktengely� �z�letek

a.      sz�nk��z�let (k�zt�csontok egym�shoz k�pest)

b.      g�mb�z�let (v�ll, cs�p�)

�z�leti helyzetek:

Ø  z�rt �z�leti helyzet:

-          a tok �s a szalagok a lehet� legfeszesebb �llapotban vannak

-          az �z�leti felsz�nek a lehet� legszorosabban illeszkednek egym�shoz

-          az �z�let stabilit�sa maxim�lis

Ø  ny�lt �z�leti helyzet: tulajdonk�ppen nem egy konkr�t helyzet, hanem egy eg�sz mozg�startom�ny; ilyenkor az �z�leti v�gek t�volabb vannak egym�st�l, �s a szalagok nem korl�tozz�k annyira a mozg�sokat

o   nyugalmi helyzet (= a maxim�lisan ny�lt �z�leti helyzet) az a pont, amikor az �z�let….

�  nagyon laza, a tok �s a szalagok kev�ss� feszesek

�  az �zfelsz�nek a legt�volabb helyezkednek el egym�st�l

�  az �z�let stabilit�sa l�nyegesen cs�kkent

Mozg�sp�lya �s v�ghelyzet �rzet

Mozg�sp�ly�nak nevezz�k az �z�leti elmozdul�s m�rt�k�t, melyet fokokban hat�rozunk meg.

(Kifejez�s�re egy angol r�vid�t�st, a ROM-ot haszn�ljuk (R.O.M. = Range of Movement).

Minden �z�let minden mozg�sir�ny�hoz tartozik egy fiziol�gi�s fok�rt�k (p�ld�ul hogy a k�ny�kextenzi� 180’-os), amelyet t�bb t�nyez� is befoly�solhat:

·         �letkor (a mozg�startom�ny az �letkor el�re haladt�val cs�kken)

·         egy�ni k�l�nbs�gek (f�rfi-n�; edzetts�g; stb)

·         �z�letenk�nt, �gy funkci� szerint elt�r� pl. a k�z ujjainak sokkal nagyobb mozg�sszabads�ga van, mint a gerinc kis�z�leteinek, hisz az egyik f� feladata a manipul�ci�, a fog�s, a m�sik� pedig a test megtart�sa)

Passz�v mozgat�s sor�n meghat�rozzuk, hogy fiziol�gi�s k�r�lm�nyek k�z�tt mi korl�tozza a mozg�sp�ly�t.

A mozg�sp�ly�nak k�t v�g�t k�l�nb�ztetj�k meg a passz�v mozgat�s alatt:

�  funkcion�lis v�g: az a pont a mozg�startom�nyban, amikor a terapeuta az els� sz�veti fesz�l�st �rzi

�  anat�miai v�g: az els� sz�veti fesz�l�s ut�n a mozg�sp�lya - passz�v fel�lnyom�ssal - m�g picit n�velhet�. Itt m�r a k�l�nb�z� k�pletek megakad�lyozz�k a tov�bbi mozgat�st.

Azt az �rzetet, melyet a terapeuta �rz�kel passz�v mozgat�skor a mozg�sp�lya funkcion�lis �s anat�miai v�ge k�z�tt, v�ghelyzet �rzetnek h�vjuk.

·         Fiziol�gi�s v�ghelyzet �rzet:

-          kem�ny, csontos (k�ny�kextenzi�n�l)

-          l�gy, puha (= izomtorl�d�s; k�ny�kflexi�n�l)

-          rugalmas fesz�l�s (ez a leggyakoribb, ilyenkor a szalagok fesz�l�s�t �rezz�k)

·         Patol�gi�s v�ghelyzet �rzet:

�  �res �rzet (nem �rz�nk semmit, de a nagy f�jdalom miatt nem tudjuk kivitelezni teljes mozg�sp�ly�n a mozgat�st)

�  izomspazmus �rzet (izom k�ros fesz�l�se, vagy akaratlan „befesz�t�se” a f�jdalom miatt)

�  csontos v�ghelyzet �rzet (a mozg�sp�lya azon r�sz�n, ahol nem kellene, vagy olyan �z�letn�l, ahol nem ezt kellene �rezn�nk)

�  rugalmas blokk �rzet (szint�n nem a mozg�sp�lya azon r�sz�n, ahol kellene, vagy nem ann�l az �z�letn�l, ahol ezt kellene �rezni)