30. feladat

Munkahely�n tov�bbk�pz�st szerveznek anat�mia �s reumatol�gia t�mak�rben, amelynek keret�ben �nnek „A perif�ri�s idegrendszer anat�miai jellemz�i” �s „A reumatol�giai diagnosztika eszk�zei” c�m� el�ad�sokat kell megtartania. Tartsa meg el�ad�s�t! El�ad�s�ban a k�vetkez� szempontokra t�rjen ki:

·         a gerincvel�i idegek �ltal�nos anat�miai jellemz�i

·         az idegfonatok �s legfontosabb �gaik

·         a perif�ri�s ideg

·         a gerincvel�i szelv�ny fogalma, a szelv�nyek sz�ma �s jel�l�se

·         a b�rszelv�ny vagy dermatoma

·         kontrakt�ra fogalma, okai,

·         mozg�sbesz�k�l�sek m�r�se

·         megtekint�ssel �szlelhet� anat�miai elv�ltoz�sok

·         tapint�ssal �szlelhet� anat�miai elv�ltoz�sok

·         k�palkot� elj�r�sok

·         m�szeres vizsg�latok

·         laborat�riumi vizsg�latok

A gerincvel�i idegek �ltal�nos anat�miai jellemz�i

A gerincvel� sz�rke�llom�ny�nak szarvaib�l ideggy�kerek l�pnek el�. A sz�rke�llom�ny el�ls� szarv�b�l l�p ki a gerincvel�i ideg el�ls� vagy mells� gy�kere. Ebben a gy�k�rben kifel� vezet�, r�szben szomatikus, r�szben vegetat�v mozgat� rostok vannak.

A sz�rke�llom�ny h�ts� szarv�ba l�p be a h�tuls�, �rz� vagy h�tuls� gy�k�r. A h�tuls� gy�k�ren, a mells� gy�k�rrel val� egyes�l�s el�tt, ors� alak� megvastagod�st tal�lunk, amely d�csejtek halmaz�b�l �ll. Ez a csigolyak�zti d�c, m�s n�ven ganglion spinale.

Az idegfonatok �s legfontosabb �gaik

Nyaki fonat (plexus cervicalis): a fels� n�gy gerincvel�i ideg �gaib�l szed�dik �ssze (C1 – C4). Motorosan beidegzi a nyak izmait �s a rekeszizmot, �rz�leg a nyak b�r�t.

Karfonat (plexus brachialis): az als� n�gy nyaki (C5 – C8) �s az els� h�ti gerincvel�i idegb�l (Th1) �ll. A fels� v�gtagot idegzi be Pl. nervus radialis, nervus ulnaris, nervus medianus stb.

�gy�ki fonat (plexus lumbalis): az utols� h�ti (Th12) �s az els� n�gy �gy�ki idegb�l (L1 –

L4) szed�dik �ssze. A combk�zel�t� �s fesz�t� izmait idegzik be Pl. nervus femoralis

a perif�ri�s ideg

A gerincvel�i szelv�ny fogalma, a szelv�nyek sz�ma �s jel�l�se

Fogalma: a gerincvel�nek az a – szakaszonk�nt v�ltakoz� hossz�s�g� – r�sze, amelyb�l – jobb �s baloldalon - egy gerincvel�i ideg veszi kezdet�t.

Szelv�nyek sz�ma: A nyaki szakasz 8, a mellkasi szakasz 12, az �gy�ki �s keresztcsonti szakasz 5-5 �s a cs�kev�nyes farki szakasz 1 szelv�nyb�l �ll.

A gerincvel�i szelv�nyek sz�ma = csigoly�k k�z�tti k�z�k sz�ma.

Szelv�nyek jel�l�se:

·         A nyaki szelv�nyeket aszerint a csigolya szerint sz�mozz�k, amelynek �ve felett a szelv�ny idegei kil�pnek.

·         A gerincvelt�bbi szakasz�n�l a szelv�nyt azon csigolya szerint nevezik �s sz�mozz�k, amelynek �ve alatt a szelv�ny idegp�rja kil�p.

A gerincvel�i idegek sz�ma a gerincvel�i szelv�nyezetts�gnek felel meg:

·         8 p�r nyaki ideg (nn. cervicales) C1-C8

·         12 p�r mellkasi ideg (nn. thoracales) Th1-Th12

·         5 p�r �gy�ki ideg (nn. lumbales) L1-L5

·         5 p�r keresztcsonti ideg (nn. sacrales) S1-S5

·         1 p�r farkcsonti ideg (nn. coccyeales) Co1

A b�rszelv�ny vagy dermatoma

Az egy gerincvel�i szelv�nyhez tartoz� - �rz�rostok �ltal ell�tott – b�rter�let. A b�rszelv�nyek r�szben fedik egym�st.

Nincs dermat�m�ja a C1-nek.

A fej h�ts� r�sz�t, a nyakat �s a v�llat idegzi be a C2-C4.

A fels� v�gtagokat l�tja el �rz� idegekkel a C5-8 �s a Th1-2.

A t�rzs dermat�m�it idegzi be a Th3-12.

Az als� v�gtagokat beidegz� �rz� idegek a L1-5 �s az S1-2.

A dermat�ma k�pezi anat�miai �s funkcion�lis alapj�t az �n. reflexz�na massz�zsnak, amikor adott dermat�m�ban v�gezve a massz�zst hat�st �r�nk el azokon a belsszerveken, melyek ugyanabb�l a gerincvel�i ideggy�kb�l kapj�k beidegz�s�ket.

Kontrakt�ra fogalma, okai

Fogalma: az �z�let passz�v mozg�sterjedelm�nek besz�k�l�se

Oka lehet: b�rhegesed�s, izomzsugorod�s, �z�leti elv�ltoz�s, �z�leti gyullad�s, s�r�l�s, hosszabb ideig tart� mozg�shi�ny.

Mozg�sbesz�k�l�sek m�r�se

Ir�nya: amilyen �ll�sb�l nem mozd�that� az �z�let a teljes norm�l mozg�sp�lya v�gpontj�ig (pl. t�rd eset�ben: ha nem ny�lik ki az �z�let teljesen, az flexi�s contractura).

M�rt�ke: fokban becs�lj�k meg

V�gtag k�rfogat m�r�se (izomhas felett, �z�let felett). Centim�ter szalaggal m�rj�k, mindig az ellenoldali v�gtag azonos magass�gban lev� k�rfogat�val �sszevetve. A m�r�s eredm�ny�t centim�terben adjuk meg, jelezve, hogy valamely fix csontos ponthoz (pl. als� v�gtag eset�n spina iliaca ant. sup., patellacs�cs) viszony�tva hol v�gezt�k a m�r�st. Izomhas eset�n �lt. a cs�kken�st �t�lj�k k�rosnak (izom-hypotrophia), �z�let felett �lt. a n�veked�st (folyad�k).

�z�leti folyad�kgy�lem:

·         Leggyakrabban a t�rdn�l (kev�s l�gyr�sszel fedett, sok laza, �z�lettel k�zleked� bursa)

·         Ballot�l�s: teljesen ny�jtott patella, a femur facies patellaris�hoz pr�b�ljuk nyomkodni

o   Norm�l�llapotban: nem nyomhat� le

o   Kev�s folyad�k eset�n: csak akkor ballot�lhat� a patella, ha a kev�s folyad�kot a suprapatellaris bursab�l kipr�selj�k a patella al�, amely �gy kiss� megemelkedik

o   K�zepes folyad�k eset�n: ballot�lhat� a patella, az �z�let k�rfogata nagyobb az ellenoldalin�l

o   Sok folyad�k: szemmel l�that� duzzadt �z�let, a patella a nagy �z�leti nyom�s miatt nem nyomhat� a femurhoz

Megtekint�ssel �szlelhet� anat�miai elv�ltoz�sok

Gerinc formai vizsg�lata:

·         Sagittalis ir�ny� g�rb�letek

·         Frontalis s�k� elt�r�sek: pl. gerincferd�l�s

T�rzs formai vizsg�lata:

·         Mellkas szimmetricit�sa

·         Elt�r�sek: bordap�p, pectus excavatum (t�lcs�rmell), pectus carinatum (ty�kmell)

Gerinc, v�ll, k�ny�k, csukl�, k�z, cs�p�, boka, l�b mozg�sok vizsg�lata (=kimozgat�sok sor�n tanult mozg�sok)

Funkcion�lis vizsg�latok:

A v�ll tesztje:

·         F�s�lk�d�s (flexio)

·         Kezek �sszefog�sa a h�t m�g�tt (extensio, berotatio)

·         Kab�t felh�z�sa (extensio, abductio, ki-berotatio)

A k�z tesztje (motoros idegi kies�si t�netek felt�r�sa)

·         Pollex �s kisujjal egy pap�rlap �sszecsippent�se (j� a n. medianus funktio)

·         Kiny�jtott ujjak sz�tt�rhat�ak, z�rhat�ak (j� a n. ulnaris funktio)

·         Az ujjak kell� er�vel ny�jthat�ak (j� a n. radialis funktio)

Tapint�ssal �szlelhet� anat�miai elv�ltoz�sok

Ortop�dia: mozg�sszervek elv�ltoz�sainak tapint�sa

Reumatol�gia: mozg�sszervek elv�ltoz�sainak �s a l�gyr�szek elv�ltoz�sainak tapint�sa

Mindig a k�t oldal �sszehasonl�t�s�val vizsg�ljuk a beteget!

·         h�m�rs�klet elt�r�s

·         tapint�sra �rez – e f�jdalmat

·         szemmel nem l�that� csom�kat, folytonoss�gi hi�nyokat tapintunk – e

Fel�letes tapint�ssal:

·         a b�r alatti k�t�sz�vet �llapot�t

·         a fel�letes v�n�k lefut�s�t

·         a fel�letesebb nyirokcsom�kat

·         az art�ri�k pulz�ci�j�t vizsg�ljuk

M�ly tapint�ssal:

·         az izmok, inak, csontok, �z�letek �s

·         esetleg a m�lyebben fut� idegek elv�ltoz�sait

K�palkot� elj�r�sok

MR, CT, RTG

M�szeres vizsg�latok

Laborat�riumi vizsg�latok