29. feladat

Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és traumatológia témakörben, amelynek keretében Önnek „Az agyidegek általános anatómiai jellemzői”,  „A csonttörések tünetei, kezelése, szövődményei” valamint „A koponya és a gerinc sérülései” című előadásokat kell megtartania. Tartsa meg előadását! Előadásában a következő szempontokra térjen ki:

·         az agyidegek általános anatómiai jellemzői

·         a n. trigeminus, a n. facialis és a n. vagus anatómiai jellemzői

·         a csonttörések biztos (objektív) és bizonytalan (szubjektív) tünetei

·         a csonttörések konzervatív kezelése

·         operatív (műtéti) töréskezelés lényege, a stabilitás foka szerinti formái

·         a csonttörések szövődményei

·         az arckoponya csontés lágyrész sérülései

·         az agykoponya sérülései

·         vérzések (epiduralis-, subduralisintracerebralis haematoma)

·         elülső-, középsőés hátsó koponyagödör törése

·         gerincsérülések

Az agyidegek általános anatómiai jellemzői

Az agyvelőből kilépő 12 pár agyideg csak részben kevert ideg (érző, mozgató és vegetatív rostokkal). Egyesek kizárólag motoros, mások kizárólag érző rostokat tartalmaznak.

A gerincvelő szürkeállományának szarvaiból ideggyökerek lépnek elő.

A n. trigeminus, a n. facialis és a n. vagus anatómiai jellemzői

V. agyideg. Háromosztatú ideg (n. trigeminus). A három ágból összetevődő ideg első két ága tisztán érző, míg a harmadik érző és motoros rostokból áll. A n. trigeminus így egészében az orr, a szem- és a szájüreg képleteinek (szemgolyó, fogak, nyelv), az arc bőrének érző, a rágóizmoknak motoros idege.

·         Az első ág (n. ophthalmicus) a szemgolyó, az orrüreg nyálkahártyája és bőre, valamint a homloktájék bőrének érző beidegzését adja.

·         A második ág (n. maxillaris) a felső fogak és az arc középső tájékának érző idege.

·         A harmadik ág (n. mandibularis) motoros rostjai a rágóizmokat, érző rostjai az alsó fogakat, a nyelv elülső kétharmadát és az álltájék bőrét idegzik be.

VII. agyideg. Arcideg (n. facialis). Kevert ideg. Motoros ágai beidegzik az arc összes mimikai izmait. Érző rostjai a nyelv felől ízérzést közvetítenek, vegetatív rostjai ellátják a könnymirigyet, az orrüreg, a szájpad nyálkamirigyeit, a nyálmirigyek egy részének beidegzése folytán, pedig a nyálelválasztást szabályozzák.

X. agyideg. Bolygóideg (n. vagus). Kevert ideg. Beidegzési területe a legnagyobb. Nyúltvelői magjaiból kiinduló motoros rostjai beidegzik a gégeizmokat és részben a garatizmokat (a IX. agyideggel együtt), vegetatív rostjai paraszimpatikus ingerülettel látják el a nyak, a mellüreg és a hasüreg valamennyi szervét, és érző rostjai a gége nyálkahártyájának érző beidegzését adják.

A csonttörések biztos (objektív) és bizonytalan (szubjektív) tünetei

A törés (fractura) a csontszövet folytonosságának megszakadása mechanikus erő hatására.

Tünetei: fájdalom, duzzanat, csontrecsegés (lehetőleg ne provokáljuk), kóros mozgathatóság, deformitás, nyílt esetén seb - törtvég látható. Bizonyosság RTG felvétellel.

A csonttörések konzervatív kezelése

Operatív (műtéti) töréskezelés lényege, a stabilitás foka szerinti formái

A csonttörések szövődményei

A csonttörések korai szövődményeit közvetlenül a trauma utáni időszakban tapasztalhatjuk:

·         vérzés (szövetek közé, külvilágba)

·         fájdalom SHOCK VESZÉLYE!!!

·         a sérült régió müködésének (pl. mozgásának) kiesése. / Functio laesa /

·         embolisatio (a sérülés kapcsán idegen anyag kerül az érpályába, majd abban tovasodródva kisebb lumenű érben elzáródást okoz./pl.tüdő/.

·         bőr- és nyálkahártya sérülés

·         idegsérülés

·         collapsus

A csontsérülések késői szövődményei napokkal, hetekkel a traumát követően jelenhetnek meg.

·         a környező sérült szövetek gyulladása/rubor, tumor, calor, dolor, functio laesa/

·         állízület képződés: a törtvégek egymástól függetlenül elkölünülve csontosodnak el.

·         ízületi zsugorodás

·         felfekvés

·         tüdőgyulladás

·         Sudeck dystrophia

·         Volkmann – féle ischemias kontractúra

·         csontvelőgyulladás (osteomielitis):

Az arckoponya csont és lágyrész sérülései

Bármelyik csont törése előfordulhat, melyek esetén a törés tünetei jól felismerhetők. Orrcsont sérülésénél a törés tünetei mellett orrvérzés is tapasztalható, míg az alsó és felső állcsont törésénél az érintett fogsorban lépcsőzetes eltolódás látható. Direkt alsó állcsontot ért trauma hatására a halántékcsont által képzett izületi árokból a mandibula feje kiugrik, luxalódik. Tünetei: fájdalom, nyitott száj, nyálcsorgás, üres ízvápa, külön álló izületi fej, rugalmas rögzítettség. Ellátása: pozícionálás (eszméletlenség esetén hason, megtámasztott mellkassal és homlokkal), rögzítés (pl. parittyakötés) intézetben műtét. A ficam repozíciója intézetben!

Az agykoponya sérülései

elülső-, középső és hátsó koponyagödör törése

A koponyán sérülhet a lágyrész és/vagy a csont. A legfontosabb eldönteni azt, hogy az agyállomány sérült-e vagy nem.

A koponyán a lágyrészek sérülései és ellátásuk lényegében nem külömbözik más testtáj lágyrészsérüléseitől. Gyakran előfordul nagyfokú vérzés a bő erezettség miatt. Emiatt a sérülés súlyosabbnak látszik, mint amilyen valójában. Ellátása fedőkötés, intézetben varrat (sutura) behelyezése.

A koponyaboltozat törései: előfordulhat hosszanti törés,impressió „behorpadás”,depressió benyomódás,valamint lyuktörés. Ellátása steril fedőkötés fektetés 15-30 fokban megemelt felsőtesttel, ha eszméletlen, stabil oldalfektetés. Intézetben megfigyelés, gyógyszeres kezelés, valamint ha szükséges műtét.

A koponyaalap törései: sérülhet az elülső-, középső- és a hátsó koponyaárok. Elülső árok sérülése: vérzés orrjáratokból, középső árok sérülése: vérzés a hallójáratokból, hátsó árok sérülése: vérzés a hátsó garatfalon. Ellátása: nyílt törésnek tekintendő, a fedőkötés ne legyen szoros (váladékpangást ne okozzon). Eszméletlenség esetén oldara fordítani.

Vérzések (epiduralis-, subduralis-, intracerebralis haematoma)

A koponyaboltozatot alkotó csont és a dura mater között futnak az epidurális artériák.

Boltozati koponyacsonttörés mellett, vagy ritkábban a nélkül is ezeknek az ereknek a sérülése viszonylag gyorsan növekvő vérömlenyt, epiduralis haematomát eredményez. Ez a leggyorsabban kifejlődő koponyaűri vérzéstípus. CT vizsgálat igazolja, azonnali műtét szükséges, a vérömleny eltávolítása, és a sérült artéria ellátása, sebészi lezárása.

A subdurális haematoma a koponyacsont belső felszíne és az agyfelszínt borító lágy agyburok között kifeszülő szalagokban futó hídvénák sérülése. A vérzés így a liquortérben történik. Kifejlődése lassúbb az epidurális vérömlenyhez képest. Kimutatása szintén CT vizsgálattal történik, műtéti ellátása szükséges.

Intracerebrális haematoma esetén szintén műtéti ellátás szükséges, a vérömleny eltávolításán kívül a roncsolt életképtelen részek rezekcióját is el kell végezni. Ez rosszabb prognózisú elváltozás, hiszen a súlyosan károsodott agyterületek funkciója nem tér vissza. A nyílt – a kemény agyburkot is megnyitó sérülések kivétel nélkül műtéti rekonstrukciót igényelnek.

Gerincsérülések

A gerincet alkotó csigolyák mindegyike sérülhet, törés és ficam egyaránt előfordul. Fontos kérdés, hogy a gerincvelő sérült-e a csigolyaoszlopot ért trauma hatására.

A gerincvelő sérülései:

·         gerincvelő-rázkódás: vizenyő és pontszerű microvérzések okozzák a 36-48 órán belül múló neurológiai tüneteket. Ellátása rögzítés, intézeti megfigyelés

·         a gerincvelő nyomása: Ha rövid ideig tart, műtéttel rendezhető. Hosszas fennállás esetén a nyomás alatt lévő idegsejtek elhalnak, és végleges károsodások alakulnak ki. Sürgős műtét.

·         a gerincvelő átszakadása: visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást

Gerinctörés: törhet a csigolyatest a csigolyaívek valamint a csigolyanyúlványok. A test törésekor instabil, az ív és nyúlványok törésekor stabil törésről beszélünk. A csigolyatest tipikus sérülése az összeroppanás. Ha több csigolya egymás alatt, ill. felett törik, akkor romtörésről beszélünk. A test törése miatt a fiziológiás görbület megváltozik, szöglettörés alakul ki, mely jól tapintható. A sérültet óvatosan szinte mozgatás nélkül kell vizsgálni. Ellátása: rögzítés vacuum matracban. Mobilizáció eszköz híján tálcafogással (legalább 3 ember). Intézetben konzervatív, vagy műtéti repozició, ha lehetséges a neurológiai tünetek rendezése, pl.vizenyőcsökkentés nagydózisú mellékvesekéreg hormonkészítményekkel (steroid).

Csigolyaficam esetén a csigolya „kiugrik” a gerinc vonalából.A tünetek hasonlóak a töréshez azonban a neurológiai tünetek – ha vannak - általában súlyosabbak. Ellátása a töréssel megegyező, de itt a repozició elsődleges feladat.