27. feladat

Munkahely�n tov�bbk�pz�st szerveznek anat�mia �s neurol�gia t�mak�rben, amelynek keret�ben �nnek „A szomatikus idegrendszer anat�mi�j�r�l-�lettan�r�l”, az „Idegrendszeri fert�z�sek”, a „Fejf�j�sok”, valamint a „Facialis paresis” c�m� el�ad�sokat kell megtartania. Tartsa meg el�ad�s�t! El�ad�s�ban a k�vetkez� szempontokra t�rjen ki:

·         az idegsz�vet

·         alapfogalmak (inger, inger�let, szinapszis, reflex)

·         a szomatikus idegrendszer feloszt�sa

·         meningealis izgalmi jelek (meningismus)

·         gennyes �s sav�s agyh�rtyagyullad�s

·         agyvel�gyullad�s (encephalitis)

·         fejf�j�sok okai, t�netei, feloszt�sa

·         arcidegb�nul�s (facialis paresis) feloszt�sa, t�netei

Az idegsz�vet

Idegsz�vet �p�ti fel szervezet�nk idegrendszer�t. K�tf�le sejtb�l �p�l fel: idegsejtek, t�maszt�sejtek (feladatuk, hogy ell�s�k a neuronokat)

Idegsz�vet feladata: kapcsolatteremt�s a k�rnyezettel, inger�let l�trehoz�sa, tovavezet�se, reag�l�s.

Szerkezete: alapegys�ge a neuron (egy maggal rendelkez� ny�lv�nyos sejt), melynek r�szei: fa�gszer� plazmany�lv�nyok (ingerek felv�tel�re �s tov�bbad�s�ra), idegny�lv�ny, v�gf�cska (melyek v�gz�dhetnek m�sik neuronon vagy nem idegsz�vetben receptork�nt vagy effektork�nt)

Alapfogalmak (inger, inger�let, szinapszis, reflex)

Inger: Az idegre hat� fizikai vagy k�miai v�ltoz�s. Ha az inger meghalad egy bizonyos szintet (ingerk�sz�b�t) idegimpulzust, v�laszt v�lt ki.

Reflex:

Az idegrendszer alapvet� m�k�d�si egys�ge. Reflex�ven kereszt�l val�sul meg, amely a k�vetkez� r�szekb�l �p�l fel:

·         Receptor: az inger �rz�kel�se, �s inger�lett� alak�t�sa.

·         Afferens sz�r: az inger�letet �rz� neuron tov�bb�tja a k�zpontba.

·         Reflexk�zpont: a k�zpontban neuronok k�z�tti �tkapcsol�d�s t�rt�nik, mely lehet egyszer� – k�t neuron k�z�tt, monoszinaptikus – �s �sszetett – t�bb neuron k�z�tt, poliszinaptikus.

·         Efferens sz�r: az ingerre kidolgozott v�lasz a k�zponti idegrendszerb�l kil�p� motoros neuron k�zvet�t�s�vel jut el a c�lszervhez.

·         Effektor: a c�lszerv, amelyen a v�lasz v�grehajt�dik, p�ld�ul izom, mirigy stb.

Szinapszis: inger�let �tad�s helye, k�t idegsejt k�z�tti csatlakoz�s

A szomatikus idegrendszer feloszt�sa

Idegrendszer feloszt�sa funkci� szerint:

• Szomatikus (akaratunkt�l f�gg�)
  • K�zponti (agy, gerincel�)
  • Perif�ri�s (agy- �s gerincvel� idegek)
• Vegetat�v

Meningealis izgalmi jelek (meningismus)

Tark� k�t�tts�ge, l�t�si zavarok, epilepsziaszer� rohamok

Gennyes �s sav�s agyh�rtyagyullad�s

Agyh�rtyagyullad�s (meningitis)

Oka: v�rusok, bakt�riumok, gomb�k, parazit�k

Lefoly�sa:

1. szakasz: A l�gyburkok gyullad�sa, mely l�zzal �s tark� k�t�tts�ggel j�r.

2. szakaszban: �ltal�ban a v�rus meningitis itt meg�ll. A pia mater (l�gy agyh�rtya) alatt sz�vetszaporulat tal�lhat� un. aszeptikus meningitis (v�rus okozta, nem gennyes agyh�rtyagyullad�s).

3. szakasz Bakteri�lis valamint gomba �s parazita eredet� fert�z�s eset�ben ez a gennyesed�s id�szaka (agyidegeket k�ros�tja)

4. szakasz. amikor a k�rokoz�k el�rasztj�k az agy eg�sz �llom�ny�t. Kialakul az agyvel�gyullad�s is (meningoenkefalitis: agyh�rtya- + agyvel�gyullad�s).

V�rusos meningitisek:

Terjed�se: em�szt�rendszer kereszt�l (sz�klettel szennyezett szenyvizek). A v�rus az em�szt�rendszerben �s mandul�kban szaporodik, majd a v�r�ram �tj�n �ri el az agyburkot. A v�rus n�h�ny nap alatt ki�r�l.

T�netek: l�z, fejf�j�s, zavarts�g, letargia vagy izgatotts�g, h�ny�s, tark�k�t�tts�g, em�szt�- �s l�g�ti t�netek, izomf�jdalmak.

Kezel�s: t�neti kezel�s, nyom n�lk�l gy�gyul

Bakteri�lis meningitis:

Oka: pneumococcus, hemophilus, meningococcus.

Vesz�lyesebb a v�rusos meningitisn�l.

T�netek: hidegr�z�s, magas l�z, h�nyinger, h�ny�s, leverts�g, zavart tudat, er�s fejf�j�s, ami a nyakban �s v�llba sug�rzik, kialakulhat a koponya�ri nyom�sfokoz�s, meninge�lis izgalmi jelek.

Kezel�s: antibiotikum, esetleges maradv�nyt�netek kezel�se (epilepszi�s rohamok, agyidegb�nul�sok, szellemi visszamaradotts�g, �rz�kszervi k�rosod�s (f�leg hall�s).

Agyvel�gyullad�s (encephalitis)

Oka: �ltal�ban v�rusok

T�netek: hirtelen kialakul� l�z, fejf�j�s, h�nyinger, h�ny�s, lehet epilepszi�s roham, b�nul�sok, s�lyosabb tudatzavar (nincs tark�t�ji k�t�tts�g)

Kezel�s: csak t�neti (1-3 h�t alatt lezajlik)

Fajt�i: kullancs �ltal okozott, veszetts�g, Heine-Medin-k�r

Eredm�nye: agyidegb�ntalmak (pl. Trigeminus neuralgia, Facialis paresis)

Trigeminus neuralgia > V. Agyideg neuralgiai b�ntalma

3 �ga van ennek az idegnek:

1. Szemhez tartoz�
2. Fels� �llcsont beidegz�d�se
3. �llkapcsot mozgat� ideg

Fejf�j�sok okai, t�netei, feloszt�sa

Arcidegb�nul�s (facialis paresis) feloszt�sa, t�netei

Facialis paresis

A VII. agyideg az arcideg ( nervus facialis)

·         Bell paresis: a perif�ri�s ideg k�rosod�sa (az arc f�loldali b�nul�sa). Bell jelens�g: A szemh�j z�r�s zavara. Er�ltetett z�r�si k�s�rletre jelenik meg ez a k�rosod�s. A szem kifel� fordul.

·         Centr�lis facialis paresis: az arcizmot akaratlagosan beidegz� k�rgi mozgat�ideg k�rosod�s�nak a k�vetkezm�nye.

A homlok r�ncol�s �s a szemh�j izmok b�nul�sa, els�sorban az �rintett oldalon. A sz�jzug lefel� fittyed. Nem tudja a sz�j�t a beteg becsukni. Ny�lcsorg�s, a t�pl�l�k kicsorg�sa jellemz�. Az �rintett oldalon t�rsulhat hozz�, hogy beteg a szem�t nem tudja rendesen lecsukni. Emiatt a szem kisz�rad, k�rokoz�k megteleped�se jellemzi.