26. feladat

Munkahely�n tov�bbk�pz�st szerveznek anat�mia �s belgy�gy�szat t�mak�rben, amelynek keret�ben �nnek „Az em�szt� szervrendszer �lettana” �s „A m�j, az epeutak �s a hasny�lmirigy betegs�gei” c�m� el�ad�sokat kell megtartania. Tartsa meg el�ad�s�t! El�ad�s�ban a k�vetkez� szempontokra t�rjen ki:

·         a nagy em�szt�mirigyek (hasny�lmirigy, m�j)

·         a t�panyagok �s sejt�p�t� anyagok szerepe

·         az enzimek

·         az em�szt�s mechanizmusa a t�pcsatorna egyes szakaszaiban

·         hepatitisek

·         epeh�lyag-gyullad�s

·         epek�betegs�g

·         heveny hasny�lmirigy-gyullad�s

·         diabetes mellitus

A nagy em�szt�mirigyek (hasny�lmirigy, m�j)

M�j

·         Elhelyezked�se: A m�j legnagyobb r�sze a has�reg jobb fels� fel�ben fekszik, k�zvetlen�l a rekeszizom kupol�ja alatt, kis r�sze �tny�lik a bal borda�v al�.

·         Szerkezete: sz�ne s�t�t v�r�sesbarna, k�t lebenyb�l �ll (a jobb oldali nagyobb). K�t felsz�ne van: rekeszi felsz�n �s egy als� zsigeri felsz�n, melyen „H” form�j� bar�zda rendszer l�that�, mely vizsszintes r�sze a m�jkapu. Itt l�pnek be a m�j erei, �s itt l�pnek a ki kivezet�cs�vei (f� epevezet�k). Az epekapill�risok �s a v�rkapill�risok k�zt csak k�ros esetben van kapcsolat, ilyenkor az epe a v�rbe jut (s�rgas�g).

·         Epeh�lyag: a m�j als� felsz�n�n helyezkedik el. Kivezet� cs�ve egyes�lt a m�j epekivezet�cs�v�vel, s mint k�z�s epevezet�k a patk�b�lbe ny�lik. Az epe t�rol�s�ra szolg�l.

·         Feladata: ep�t termel, cukoranyagcser�t szab�lyozza, r�szt vesz a feh�rjeanyagcser�ben, m�regtelen�t, vitaminokat t�rol �s �talak�t, vas �s r�z rakt�roz� helye, v�ralvad�si faktorokat termel

Hasny�lmirigy

·         Elhelyezked�se: A hasny�lmirigy a has�reg fels� r�sz�ben, a h�ts� hasfalon, a hash�rtya m�g�tt har�ntul elhelyezked� hossz�k�s szerv..

·         Szerkezete: Kb. 20 cm hossz�, puha tapintat�, s�rg�ssz�rke mirigy. Anat�miailag h�rom r�szre: feji, testi �s farki r�szre osztjuk. A pancreas feje a patk�b�l homorulat�ba illeszkedik; a test a fej folytat�s�ban a gyomor m�g�tt fekszik; a farki r�sz elkeskenyedve eg�szen a l�pig ny�lik.

·         Feladat: mint exokrin mirigy, v�lad�ka a hasny�l (sz�nhidr�t-, feh�rje-, zs�rem�szt�s). Endokrin mirigyk�nt cukoranyagcser�ben vesz r�szt (Langerhans-f�le szigetek): inzulint �s gl�kagont termel.

A t�panyagok �s sejt�p�t� anyagok szerepe

Az enzimek

Az em�szt�s mechanizmusa a t�pcsatorna egyes szakaszaiban

·         Mechanikai mozg�s: r�g�s, nyel�s, gyomormozg�s, v�kony- �s vastagb�l mozg�sai

·         K�miai folyamatok: em�szt�s a sz�j�regben (hig�t� �s em�szt�ny�l k�pz�d�se), a gyomorban (savas vegyhat�s hat�s�ra enzimek (feh�rjeem�szt� enzimek) aktiviz�l�dnak), v�konyb�lben (epe: nagyobb zs�rcseppeket kisebbekre bont, hasny�l: l�gos�t, feh�rje-, zs�rokat- �s sz�nhidr�tokat em�szt� enzimek, b�lnedv: feh�rje-, zs�r-, sz�nhidr�tok bont� enzimek).

Felsz�v�d�s. Az em�szt�cs� hengerh�mmal fedett szakasz�n a t�pl�l�k t�panyagaira sz�thullva sz�v�dik fel. A felsz�v�d�s legfontosabb helysz�ne a v�konyb�l, ahol a folyamatot a v�konyb�l bolyhok akt�v mozg�ssal, illetve fel�letn�vel�ssel el�seg�tik.

Hepatitisek

Hepatitis fogalma alatt a m�jsejtek k�l�nb�z� okok miatt kialakul� gyullad�s�t �rtj�k.

T�pusai:

Toxikus: A m�j gyullad�sa k�v�lr�l bejutott vegyszerek, gy�gyszerek, m�rgek (Pl. alkohol) miatt j�n l�tre. A betegs�g gyakran id�lt form�ban jelentkezik, gyakran m�jzsugor, �s m�jel�gtelens�g kialakul�s�val j�r. Az id�lt gyullad�s talaj�n b�rmikor m�jdaganat vesz�lyezteti a beteget.

V�rusos: hepatitis A (j�rv�nyos m�jgyullad�s), hepatitis B (Serum hepaitits), egy�b (C, D, E)

Hepatitis A

Terjed�se: em�szt�rendszeren kereszt�l (fert�z�tt �tel, v�z)

Lappang�si id�: hetek

T�netek: rossz k�z�rzet, b�gyads�g, �tv�gytalans�g, hasi fesz�l�s, puffad�s, h�nyinger, �z�leti f�jdalom, s�rgas�g, l�z, m�j megnagyobbod�sa

Kimenetel: mag�t�l gy�gyul, a betegs�g lezajl�sa ut�n �lethosszig tart� v�delem alakul ki.

Hepatitis B

Terjed�se: em�szt�rendszer megker�l�s�vel, v�rrel, testv�lad�kkal (nemi �rintkez�s)

Lappang�si id�: h�napok

T�netek: u.az mint A-n�l

Kimenetel: 10%-ban id�lt hepatitis, v�rushordoz�s a betegs�g lezajl�sa ut�n

Hepatitisek kezel�se: elk�l�n�t�s, vitaminok, m�jk�m�l� di�ta, alkoholtilalom, t�neti kezel�s, m�jv�d� gy�gyszerek.

Epeh�lyag-gyullad�s

Form�i: id�lt, heveny

Oka: epek� �ltal okozott ny�lkah�rtya s�r�l�s, bakt�riumok

T�netek: jobb borda�v alatt g�rcs�s f�jdalom, h�nyinger, h�ny�s, �tv�gytalans�g, l�z, em�szt�si zavarok, zs�ros �telek fogyaszt�sa ut�n kellemetlen �rz�s

Sz�v�dm�nyek: epeh�lyag gennygy�leme, epeh�lyag fal�nak �szk�s�d�se, sipoly, epek� okozta ileus, epeh�lyag fal�nak �tf�r�d�sa, hash�rtyagyullad�s, sepsis.

Ter�pia: di�ta, f�jdalom- �s l�zcsillap�t�s, g�rcsold�k, inf�zi�k, antibiotikumok, �letvesz�ly eset�n m�t�t.

Epek�betegs�g

Az epeh�lyagban, illetve az epeutakban k�pz�d� k� �ltal okozott t�netek �sszess�ge.

Epek�vek t�pusai: koleszterin k�, pigment k�vek, kevert k�vek

Oka: az epe �sszet�tel�nek megv�ltoz�sa, koleszterin megn�veked�se, epesavak, epes�k cs�kken�se, fokozott pigmentk�pz�d�s, epe�ti renyhes�g, mozg�szavar, fert�z�sek.

T�netek (a k� elhelyezked�s�t�l, nagys�g�t�l f�gg): t�net n�lk�liek (n�ma k�vek), em�szt�si zavarok, puffad�s, epeg�rcs

Sz�v�dm�nyek: epeh�lyag gyullad�s, hasny�lmirigy gyullad�s, sipolyok, esetleg daganat

Ter�pia: di�ta, f�jdalomcsillap�t�s, l�k�shull�m kezel�s (k�t�r�s), epeh�lyag elt�vol�t�sa m�t�ttel

Heveny hasny�lmirigy-gyullad�s

A heveny hasny�lmirigy gyullad�s lefoly�s�t tekintve k�t s�lyoss�gi forma k�l�n�thet� el: az enyh�bb lefoly�s� vizeny�s �s a s�lyos, hasny�lmirigy elhal�ssal, v�rz�ssel j�r� forma.

Oka: epek�, �r�kl�d�s, v�rusfert�z�s,  hasi trauma

T�netek: fokozatosan er�s�d�, gyakran �vszer� felhasi f�jdalom, emellett �melyg�s, h�ny�s, haspuffad�s, b�lh�d�s, l�z, alacsony v�rnyom�s-�rt�kek �szlelhet�k.

Kezel�s: k�rh�zi (nyugalom, koplal�s)

Diabetes mellitus

Komplex anyagcserezavar, amely �rinti a feh�rje, sz�nhidr�t, �s zs�ranyagcser�t.

Az �hgyomri v�rcukorszint 6,7 mmol/l (120 g/dl) feletti.

A terhel�ses (megfelel� cukorterhel�s ut�n) v�rcukorszint 10 mmol/l feletti.

Oka: nagyr�szben nem ismert, minden hasny�lmirigyet k�ros�t� t�nyez�, immunrendszeri betegs�g (felt�telezhet�en)

T�pusai:

·         Primer:

I.T�pus�: fiatal korban, inzulin abszol�t hi�nya

II.T�pus�: id�s korban, inzulin relat�v hi�nya (sejtek elvesztik �rz�kenys�g�ket az inzulinnal szemben)

·         M�sodlagos: pontos ok ismert (hasny�lmirigyet k�ros�t� t�nyez�k)

Cukorbetegs�gben l�trej�v� k�ros anyagcserefolyamatok:

·         a sejtekbe nem jut el�g cukor, �gy a sejtek „�heznek”, m�g a v�rcukor emelkedik.

·         Fokoz�dik a feh�rj�k lebont�sa (cukorr� val� �talak�t�sa), �gy aceton, illetve egy�b ketontestek halmoz�dnak fel.

·         Fokoz�dik a zs�rok lebont�sa (cukorr� val� �talak�t�sa), �gy hasonl�an ketontestek k�pz�dnek.

T�netek: magas �hgyomri v�rcukorszint, cukor megjelen�se a vizeletben, fogy�s, vizelet mennyis�ge megn�, f�rad�konys�g, leverts�g, koncentr�l� k�pess�g cs�kken�se, acetonszag� lehelet �s vizelet

Sz�v�dm�nyek: �relmeszesed�s, idegrendszeri b�ntalmak, vesesz�v�dm�nyek, b�r f�ggel�keinek gyakori gennyes gyullad�sa (sz�rt�sz� gyullad�s, dar�zsf�szek, kel�s), csontritkul�s, em�szt�szervi zavarok (zs�rm�j, fog�nysorvad�s, nyel�si �s gyomor�r�t�si zavarok), szemb�ntalmak (sz�rkeh�lyog), hypertonia, agyi kering�si zavarok

S�rg�ss�gi �llapotok

·         Hypoglicaemia (v�rcukorszint cs�kken�se): gyorsan alakul ki, fejf�j�s, sz�d�l�s, �lmoss�g, zavart tudat, s�padt, ver�t�kes b�r, szapora pulzus, eszm�letlens�g, esetleg epilepszi�s roham. Kezel�se: ha nyelni tud, cukros v�z itat�sa, ha eszm�letlen, stabil oldalfektet�s, orvos �rtes�t�se

·         Hypergliceamia (magas v�rcukorszint): t�netek lassan, napok alatt alakul ki, sz�raz b�r �s ny�lkah�rtya, hasi f�jdalom, szapora pulzus, acetonszag� lehelet, szapora, m�ly l�gz�s, h�ny�s, tudatzavar, eszm�letlens�g, alusz�konys�g. Kezel�se: k�rh�zi ell�t�s, inf�zi�, insulin, t�neti kezel�s