24. feladat

Munkahely�n tov�bbk�pz�st szerveznek anat�mia �s reumatol�gia t�mak�rben, amelynek keret�ben �nnek „A n�i nemi szervek anat�mi�ja-�lettana”, „A reumatol�gia fogalma, a reum�s betegs�gek k�roktana, feloszt�sa, alapfogalmai” �s „A reumatol�giai diagnosztika eszk�zei” c�m� el�ad�sokat kell megtartania. Tartsa meg el�ad�s�t! El�ad�s�ban a k�vetkez� szempontokra t�rjen ki:

·         els�dleges �s m�sodlagos nemi jelleg

·         bels� �s k�ls� n�i nemi szervek

·         a g�t

·         a n�i szexu�lis ciklus (a pete�r�s, a t�sz�reped�s, a s�rgatest-k�pz�d�s, a menstru�ci�s ciklus f�zisai)

·         a reumatol�gia fogalma, az elnevez�s eredete

·         a reum�s betegs�gek k�roktana

·         a reumatol�giai betegs�gek feloszt�sa

·         a reumatol�gia jelent�s�ge

·         legfontosabb reumatol�giai alapfogalmak

·         a k�rel�zm�ny jelent�s�ge, a f�jdalomra vonatkoz� k�rd�sek, minden betegnek feltett �n. oblig�t k�rd�sek az ellenjavallatok felismer�s�hez

·         a mozg�sszervi f�jdalom forr�sai, gerinc eredet� f�jdalom provok�l�sa, radicularis f�jdalom provok�l�sa

·         funkci�zavar vizsg�lata

Els�dleges �s m�sodlagos nemi jelleg

L�sd 23. T�tel

Bels� �s k�ls� n�i nemi szervek

Bels� nemi szervek

·         Petef�szek: a kis- �s nagymedence hat�r�n, mandul�nyi, a m�h k�t oldal�n. Feladata: t�sz�kben petesejtet termel, nemi hormonokat termel.

·         Petevezet�k: feladata a petesejt tov�bb�t�sa a m�hbe

·         M�h: A h�gyh�lyag �s a v�gb�l k�zt tal�lhat�. R�szei a m�htest �s a m�hnyak. Feladatai: 28 napos ciklusban k�sz�l�s a megterm�keny�tett petesejt fogad�s�ra, a magzat fejl�d�s�nek biztos�t�sa.

·         H�vely: a k�ls� nemi szervek �s a m�h k�z�tt tal�lhat�

K�ls� nemi szervek

·         Szem�remtest: r�szei:

o   nagyajkak

o   kisajkak

o   csikl�

·         H�velybemenet: a kisajkak �ltal hat�rolt ter�let. R�szei:

o   h�gycs� k�ls� ny�l�sa

o   sz�zh�rtya

o   Bartholin mirigy kivezet� cs�ve

A g�t

A h�vely �s a v�gb�l k�z�tti ter�letet �rtj�k. A g�t izomos-k�t�sz�vetes lemezei a n�i nemi szervek t�maszt�k�ul szolg�lnak. Sz�l�s alatt a l�gy sz�l�csatorna kialak�t�s�ban vesznek r�szt.

A n�i szexu�lis ciklus (a pete�r�s, a t�sz�reped�s, a s�rgatest-k�pz�d�s, a menstru�ci�s ciklus f�zisai)

A petef�szekben a pete�r�s sor�n a t�sz� sejtjei �sztrog�nt termelnek (LH szerepe). Hat�s�ra kialakulnak serd�l�korban a m�sodlagos nemi jellegek, ivar�rett korban el�seg�ti a m�hny�lkah�rtya meg�jul�s�t a menstru�ci� ut�n. A s�rgatestben termel�dik a progeszteron. Ennek hat�s�ra a m�hny�lkah�rtya v�rb�v�, mirigyess� v�lik (a megterm�keny�tett petesejt befogad�s�ra), g�tolja az �jabb t�sz��r�st.

A menstru�ci�s ciklus sor�n a n�i szervezet havonta felk�sz�l a terhess�gre. Ciklus (menstru�ci� 1. napj�t�l): t�sz��r�s > ovul�ci� (14. nap k�r�l) > s�rgatest kialakul�sa > s�rgatest sorvad�sa. Mindek�zben a m�hny�lkah�rtya el�sz�r fel�p�l, majd lel�k�dik.

A ciklus els� fel�ben a hormon�lis hat�sok a petesejt �r�s�t �s a t�sz�reped�st biztos�tj�k a m�hny�lkah�rtya fel�p�l�s�vel egyidej�leg, m�g a ciklus m�sodik fel�ben m�hny�lkah�rtya alkalmass� v�lik a megterm�keny�tett petesejt befogad�s�ra. A megrepedt t�sz� hely�n kev�s v�rz�st k�veten napok alatt kialakul az �n. hormontermel� s�rgatest, ami – ha nem j�n l�tre terhess�g – elsorvad, m�r nem termel hormont. Ha terhess�g nem k�vetkezik be, a m�hny�lkah�rtya a hormonhi�ny hat�s�ra lel�k�dik, �s megindul a k�vetkez� ciklus menstru�ci�s v�rz�se. A lev�lt ny�lkah�rtya �s a v�r a h�velyen kereszt�l �r�l ki a m�hb�l. Ha a fogamz�s �s a terhess�g l�trej�n, a s�rgatest a terhess�g 12. het�ig fennmarad, �s biztos�tja a sz�ks�ges hormontermel�st. Szerep�t a kialakul� m�hlep�ny veszi �t a terhess�g m�sodik harmad�t�l.

A reumatol�gia fogalma, az elnevez�s eredete

„Rheuma” – g�r�g sz�: foly�, v�ndorl� f�jdalmat jelent.

A reumatol�gia az az orvosi szakma, amely a csontv�z- �s izomrendszer – ide �rtve a mozgat�rendszert, a k�t�sz�vetet �s a kapcsol�d� l�gyr�szeket – betegs�geivel �s funkcion�lis rendelleness�geivel foglalkozik. Mag�ba foglalja ezek gyullad�sos betegs�geit, az iz�letek �s gerinc degenerat�v betegs�geit, a mozgat�rendszerben jelentkez� anyagcsere-betegs�geket, a l�gyr�szek, a bels� szervek �s az idegrendszer betegs�geit, amennyiben az el�z�ekhez t�rsulnak. �gy a reumatol�gia mag�ban foglalja k�l�n�sen a belgy�gy�szat, ortop�dia, neurol�gia �s idegseb�szet, fizioter�pia �s rehabilit�ci� interdiszciplin�ris ismeretanyag�t.

A reum�s betegs�gek k�roktana

Reumatol�giai betegs�gek okai

• Exog�n ok (k�ls�)
  • Mechanikai behat�sok
  • Mikrotraum�k
  • V�rusok, bakt�riumok, gomb�k stb.
• Endog�n ok (bels�)
  • Genetikai terhelts�g
  • Immunrendszeri megbeteged�s
  • Anyagcserezavar stb.

A reumatol�giai megbeteged�sek egyr�sz�nek h�tter�ben egy�b szervrendszerek megbeteged�se �ll.

Reumatol�giai betegs�gekn�l el�fordul� k�rtani elv�ltoz�sok

Elhal�s (necrosis): a szervezet egy k�r�l�rt r�sz�nek az elpusztul�sa az �l� szervezeten bel�l.

Elfajul�s (degeneratio): a sejtekben norm�lis anyagok abnorm�lis felszaporod�sa.

Daganat (tumor): a szervezet maradand�an megv�ltozott sejtjeib�l kiindul� sz�vetburj�nz�s.

Sorvad�s (atrophia): a szervezet vagy egyes szervek t�meg�nek cs�kken�se, alkot�elemeinek megkisebbed�se

T�lteng�s (hypertrophia): valamely szerv, vagy sz�vet sejtjei t�meg�kben megnagyobbodnak, de az elemek sz�ma, szerkezete �s m�k�d�s�nek min�s�ge v�ltozatlan marad.

A reumatol�giai betegs�gek feloszt�sa

L�gyr�sz reumatizmus

Minden olyan betegs�get, amely az izmokat, �nakat, szalagokat, �ntapad�si helyeket, �nh�velyeket, ny�kt�ml�ket, a k�t�sz�vet – azaz l�gyr�szeket – �rinti.

Az elv�ltoz�sok t�ler�ltet�s, trauma, fert�z�s vagy ismeretlen okok miatt alakulnak ki. Ide tartoznak:

·         Izmok elv�ltoz�sai: pl. Fibromyalgia

·         �nh�velygyullad�sok, ganglinok

·         K�t�sz�vetek megbeteged�se: pl. Dupuytren-kontrat�ra

·         Enthesopathiak (�ntapad�si helyek betegs�ge pl. teniszk�ny�k, golfk�ny�k)

·         Bursitisek (ny�kt�ml�k gyullad�sa, pl. Baker-cysta, bursitis olecrani)

Kezel�s�k: nyugalomba helyez�s, pihentet�s, rossz testhelyzet korrig�l�sa, fizikoter�pia (massz�zs), gy�gyszeres kezel�s, egyeses etekben m�t�t.

Form�i:

·         Panniculitis, panniculosis: a b�r alatti zs�rsz�vet f�jdalmas gyullad�sa

·         Myalgia: izomf�jdalom

·         Tendinitis, tendovaginitis: az �n, illetve az �nh�vely gyullad�sa

·         Bursitis: ny�kt�ml� gyullad�sa

·         Enthesitis: az �n ered�s�nek, vagy tapad�s�nak gyullad�sa

·         Fibrositis syndroma (primer fibrositis): k�t�sz�veti �s izomf�jdalom tiszt�zatlan eredettel

·         Alag�t syndrom�k: idegek, erek anat�miailag prefer�lt helyen l�trej�v� kompresszi�ja

·         Lipoma: j�indulat� zs�rsz�vetben l�trej�v� daganat

·         Periarthritis humeroscapularis: a v�ll k�r�li l�gyr�szek gyullad�sa

·         Copeman hernia: a zs�rsz�vet „s�rve” a fasci�n kereszt�l

·         Dupuytren-kontakt�ra: a k�z teny�ri oldal�n elhelyezked� aponeurosis ismeretlen eredet� zsugorod�sa

Myalgi�k

Izomf�jdalmak. Lehet generaliz�lt (minden izom f�j), izoml�z, sapsticus (g�rcs�s), trauma, s�r�l�s, fibromyalgia (ismeretlen, tal�n pszich�s eredet�), polymyalgia reumatica (nyak, v�llak, cs�p�k hirtelen kezd�d�tt f�jdalma, �l. 60 �v felett), kevert k�t�sz�veti betegs�g, parazita (nem j�l �ts�t�tt h�sb�l).

Izomspazmus

Egy izom, vagy izomcsoport f�jdalommal j�r� ism�tl�d� fokozott t�nusa, g�rcse

A spacticus izomzat k�t�tt tapinthat�, f�jdalmas, ellazul�sra k�ptelem, az �rintett k�pleteket mag�hoz h�zza. K�l�nb�z� betegs�gek h�z�dhatnak m�g�tte. A kezel�s az�rt fontos, mert a spazmus az adott �z�let mozg�sait is besz�k�ti �s akad�lyozza a gy�gyul�st. A paravertebralis izomzat spazmusa a kil�p� idegeket is �sszenyomhatja, ezzel akad�lyozva a gy�gyul�st.

a reumatol�gia jelent�s�ge

legfontosabb reumatol�giai alapfogalmak

a k�rel�zm�ny jelent�s�ge, a f�jdalomra vonatkoz� k�rd�sek, minden betegnek feltett �n. oblig�t k�rd�sek az ellenjavallatok felismer�s�hez

A mozg�sszervi f�jdalom forr�sai, gerinc eredet� f�jdalom provok�l�sa, radicularis f�jdalom provok�l�sa

A mozg�sszervi f�jdalom forr�sa lehet:

·         Iz�let (arthralgia, arthrosis, arthritis)

·         Ny�kt�ml� (bursitis)

·         �n, �nh�vely (tendinitis, tendovaginitis)

·         �n ered�si vagy tapad�si pontok (enthesitis)

·         Szalag, vagy szalag tapad�si pont (ligamentitis)

·         Izom (myalgia, myositis)

·         Gerinc (oka sokf�le lehet, a discus bels� r�sz�nek kiv�tel�vel, mely nem rendelkezik �rz� beidegz�ssel)

·         Csont (periostitis stb.)

·         Ideg (radiculitis, neuritis, neuralgia, alag�t szindr�m�k)

A mozg�sszervi betegs�geket k�s�r� f�jdalom gyullad�sos, vagy degenerat�v okokra vezethet�k vissza.

Gyullad�sos jelleg� f�jdalom:

·         Pihen�sre nem sz�nik

·         Mozg�s t�lnyom�r�szt nem fokozza

·         �gymeleg fokozza a f�jdalmat, hajnalt�jban fel�breszti a beteget

·         Meleg pakol�s fokozza, hideg borogat�s cs�kkenti a f�jdalmat

A kop�sos (degenerat�v) jelleg� f�jdalom:

·         Pihen�sre sz�nik

·         Mozg�sra, terhel�sre fokoz�dik

·         �jszaka nem fokoz�dik

·         Meleg j� hat�s�

Funkci�zavar vizsg�lata

Contractura:

·         Fogalma: az �z�let passz�v mozg�sterjedelm�nek besz�k�l�se

·         Ir�nya: amelyik �ll�sb�l nem mozd�that� az �z�let a teljes mozg�sp�lya v�gpontj�ig (pl. nem ny�lik ki az �z�let: flexi�s contractura)

·         M�rt�ke: fokokban m�rj�k

V�gtag k�rfogat m�r�se (izomhas, �z�let felett):

·         Centim�terrel: mindk�t oldalon �sszehasonl�tva, fix csontos alap f�l�tt

·         Izomhasn�l a cs�kken�s k�ros (izom hypotrophia)

·         �z�let felett a n�veked�s k�ros (folyad�k)

�z�leti folyad�kgy�lem

·         Leggyakrabban a t�rdn�l (kev�s l�gyr�sszel fedett, sok laza, �z�lettel k�zleked� bursa)

·         Ballot�l�s: teljesen ny�jtott patella, a femur facies patellaris�hoz pr�b�ljuk nyomkodni

o   Norm�l�llapotban: nem nyomhat� le

o   Kev�s folyad�k eset�n: csak akkor ballot�lhat� a patella, ha a kev�s folyad�kot a suprapatellaris bursab�l kipr�selj�k a patella al�, amely �gy kiss� megemelkedik

o   K�zepes folyad�k eset�n: ballot�lhat� a patella, az �z�let k�rfogata nagyobb az ellenoldalin�l

o   Sok folyad�k: szemmel l�that� duzzadt �z�let, a patella a nagy �z�leti nyom�s miatt nem nyomhat� a femurhoz

Passz�v kimozgat�s sor�n tanult mozg�sok ellen�rz�se (gy�gymassz�zs, gyakorlat).