23. feladat: Munkahely�n tov�bbk�pz�st szerveznek anat�mia �s neurol�gia t�mak�rben, amelynek keret�ben �nnek „ A f�rfi nemi szervek anat�mi�ja-�lettana”, a „Sclerosis multiplex”, az „Izombetegs�gek”, valamint a „Perif�ri�s idegrendszeri k�rk�pek” c�m� el�ad�st kell megtartania.

Els�dleges �s m�sodlagos nemi jelleg

    Els�dleges nemi jelleg

• a f�rfi illetve a n�i nemre jellemz� nemi szervek hat�rozz�k meg
• megsz�let�skor az �jsz�l�tt nem�t k�ls� nemi szervei alapj�n �llap�tj�k meg

    M�sodlagos nemi jelleg

• a nemi �r�s idej�n (pubert�s) az ivarmirigyek (f�rfiakn�l here, n�kn�l petef�szek) �ltal termelt hormonok alak�tj�k ki �s tartj�k fenn f�k�nt alkati tulajdons�gokban mutatkozik meg:
• csontozat, izomzat : f�rfiakn�l fejlettebb, er�sebb; n�kn�l t�bb a b�r alatti
• zs�rp�rna; f�rfi/n�i alkat s�m�ja (cs�cs�val lefel�/felfel� ford�tott h�romsz�g)
• hang : f�rfiakn�l m�lyebb (g�ge er�teljesebben fejlett, pajzsporc kiugr�bb)
• �d�mcsutka
• sz�rzet : f�rfiakn�l eg�sz testen er�sebb, arcon folyton n�
• eml� : n�kn�l kifej�dnek, f�rfiakn�l nem

A f�rfi nemi szervek

K�ls� f�rfi nemi szervek
H�mvessz�:
• barlangos testb�l �ll� szerv
• nemi izgalom hat�s�ra megtelik v�rrel
• als� r�sz�n h�z�dik a h�gycs�
• b�r bor�tja, amely a v�g�t alkot� makkr�l le- ill. h�trah�zhat�;
• nagyon sok �rz� idegv�gz�d�ssel rendelkezik

Herezacsk�:
• b�rzacsk�, ebben helyezkednek el a herek�pletek

Bels� f�rfi nemi szervek
Here:
• feladata h�mivarsejt- �s hormontermel�s
• p�ros szerv, burkokkal fedve helyezkedik el a herezacsk�ban
• magzati �letben a has�regben fejl�dik, ahonnan a l�gy�kcsatorn�n kereszt�l a herezacsk�ba v�ndorol le
• �rett �jsz�l�tt her�i m�r a herezacsk�ban vannak
• rejtetther�j�s�g : ha a her�k a has�regben maradnak
• �llom�ny�t v�kony csatornarendszer alkotja> ebben termel�dnek az ond�sejtek (spermiumok)

Mell�khere:
• her�k h�ts� felsz�n�hez hozz�n�tt, hossz�k�s, p�ros szerv
• itt folytat�dnak a her�kb�l kivezet� csatorn�k
• feladata: spermium t�rol�sa �s elvezet�se
• als�, elkeskenyed� v�g�b�l indul az ond�vezet�k

Ond�vezet�k:
• mell�khere csatorn�csk�j�nak folytat�sa; feladata a nemi v�lad�k tov�bb�t�sa

Ond�h�lyag:
• t�ml�szer�, p�ros mirigy; feladata a v�lad�ktermel�s

D�lmirigy (prosztata):
• gesztenye alak� �s nagys�g�, p�ratlan mirigy; h�gyh�lyag alatt; k�r�lfogja a
h�gycs�vet; sejtjei v�lad�kot termelnek, kivezet�cs�ve a h�gycs�be ny�lik; id�s
korban mirigy�llom�nya felszaporodhat

Sclerosis multiplex
Folyamatosan rosszabbod�, a k�zponti idegrendszert �rint�, autoimmun eredet� gyullad�sos betegs�g, melyre jellemz� az id�nk�nti �llapotjavul�s, majd visszaes�s.
A betegs�g l�nyege, hogy az agy �s a gerincvel� idegny�lv�nyait bor�t� vel�h�vely elv�konyodik, elpusztul, ez�ltal lass�tja vagy blokkolja az ideg inger�letvezet�s�t
A betegs�g oka ismeretlen. Kialakul�s�ra hajlamos�t - immun- vagy autoimmun reakci�, �r�kletes hajlam, v�rusfert�z�s.
A panaszok, t�netek lassan, fokozatosan alakulnak ki. Az els� t�netek 20-40 �ves kor k�r�l jelentkeznek, a betegs�g el�fordul�sa n�kn�l k�tszer gyakoribb, mint f�rfiakn�l.

Leggyakoribb t�netek:
•    Izomgyenges�g, b�nul�s, remeg�s, testszerte zsibbad�s,
•    Egyens�lyzavar,
•    L�t�szavar (egyik szemet �rint� l�t�sveszt�s, kett�s- vagy hom�lyos l�t�s),
•    Besz�dzavar (rosszul �rthet�, nem j�l artikul�lt besz�d),
•    Nyel�si zavar,
•    Sz�klet-, vizelettart�si neh�zs�g,
•    F�rad�konys�g.

Fokoz�d� testi, szellemi elnyomorod�s, v�g�l a beteg az �nell�t�sra teljesen vagy r�szlegesen k�ptelenn� v�lik. Egyes esetekben subok, azaz akut fell�ngol�sok �s nyugalmi peri�dusok v�ltj�k egym�st, mik�zben a beteg �llapota fokozatosan romlik, m�s esetben lass� folyamatos rosszabbod�s tapasztalhat�.
 Subokat v�lthat ki, pl.: Er�s meleg-, illetve hideghat�s, fert�z�sek, l�z, UV sug�rz�s, fizikai vagy lelki trauma, m�t�t, terhess�g �s a sz�l�s.

Gy�gyszeres kezel�s
A betegs�g gy�gyszerekkel nem gy�gy�that�. A s�lyos t�netek, panaszok (subok) szteroid tartalm� gy�gyszerekkel cs�kkenthet�k. Enyh�bb esetben vitaminok (C,E) , k�lcium ad�sa j� hat�s� lehet. A b�ta-interferon k�sz�tm�ny seg�t enyh�teni a rosszabbod�s m�rt�k�t, azonban lass�, fokozatosan rosszabbod� form�ban nem hat�sos.

 Lelki egyens�ly helyre�ll�t�sa
D�nt� jelent�s�g� a betegek pszich�s vezet�se: a betegs�g fiatal feln�ttkorban kezd�dik, jelent�s m�rt�k� szerepveszt�seket okoz, gy�gy�thatatlan, a beteg �letmin�s�g�t jelent�sen rontja. Igen gyakran fordul el� a depresszi�, az �ngyilkoss�g is. Arra kell t�rekedni, hogy a beteg ne vesz�tse el �letkedv�t, meg kell tan�tani a t�netek kezel�s�re �s arra, hogyan haszn�lja fel a megmaradt k�pess�geit. A pszichoter�pi�nak term�szetesen ki kell terjedni a csal�dra is.

A myasthenia gravis autoimmun betegs�g: az immunv�lasz k�ros ir�nyba tol�dik el, �s a szervezet bizonyos saj�t (auto) feh�rj�i ellen ugyanolyan immunv�laszt ind�t, mint az idegen organizmusok (pl. bakt�rium, v�rus) feh�rj�i ellen. Az adott c�lpont feh�rj�k (antig�nek) fontos szervek alkot�r�szei, �s az immunv�lasz ez�rt meghat�rozott t�netekkel j�r� betegs�get okoz. Myasthenia gravis eset�ben az immunv�lasz olyan feh�rj�k ellen indul, melyek az izomm�k�d�s fenntart�s�ban fontosak. Ennek k�vetkezm�nye lesz az izmok m�k�d�s�nek zavara, az �tmeneti vagy tart�s b�nul�s.

Az immunv�lasz k�t f� m�don zajlik: vagy immunsejtek k�zvetlen�l l�pnek kapcsolatba az antig�nekkel (az immunv�laszt kiv�lt� feh�rj�vel), vagy ellenanyagot termelnek, mely a feh�rj�hez kapcsol�dva annak lebont�s�t eredm�nyezi. Myasthenia gravisban az ut�bbi folyamat, az ellenanyagok termel�se a d�nt� a t�netek szempontj�b�l.

A legfontosabb t�netek (nem felt�tlen�l egyszerre):
•    kett�sl�t�s a szemek mozg�s�nak zavara miatt
•    egyik vagy mindk�t oldali szemh�j cs�ng�se („ptosis”)
•    v�gtagok �gyetlens�ge
•    �ltal�nos f�rad�konys�g
•    fejtart�s nehez�tetts�ge (meg kell t�masztani az �llat)
•    nyel�szavar (folyad�k orron visszaj�n)
•    hang, besz�d megv�ltoz�sa (elkent besz�d, orrhang)
•    l�gz�si nehez�tetts�g
 
A legs�lyosabb esetben myasthenias kr�zis k�vetkezhet be, melyre d�nt�en a l�gz�s nehez�tetts�ge jellemz�. Minim�lis t�netekkel j�r� fert�z�st is k�vethet gyorsan kialakul� s�lyos kr�zis.
A betegs�g lefoly�sa egy�ni, a betegs�g kezdet�n hossz�t�vra megb�zhat� el�rejelz�s senkin�l nem adhat�. S�lyos klinikai t�neteket is k�vethet hossz� t�netmentes szakasz. Fontos a betegs�g �s a t�netek megfelel� kezel�se; emiatt rendszeres gondoz�st ig�nyel �gy, mint a cukorbetegs�g vagy a magas v�rnyom�s betegs�g.
H�romf�le kezel�si m�d k�l�n�thet� el:
•    kezelhet� az akut szak (myastheni�s kr�zis)
•    kezel�s sz�ks�ges a kr�zisek megel�z�s�re (immunszupresszi� �s esetleg a csecsem�mirigy elt�vol�t�sa)
•    �s kezelhet�k a m�r megl�v� t�netek (t�neti ter�pia: Mestinon).

Duchenne-k�r : (orvosi n�v: Dystrophia progressiva musculorum (Duchenne))

A betegs�g l�nyege:
Fi�kon jelentkez�, nemhez k�t�tt m�don m�don �r�kl�d�, izomelfajul�s

A betegs�g oka:
Az izomsejtek szerkezete hib�s �s ez�rt nem tudnak m�k�dni

A betegs�g t�netei:
Kisgyermekkorban kacs�z� j�r�s, l�bujjhegyen j�r�s, testtart�si zavar l�p fel. A gyermek nem tud fel�llni, l�pcs�n j�rni. 10-12 �ves korukra a betegek m�r teljesen mozg�skorl�tozottak. A betegs�g csak fi�kat s�jt.

Elv�gezhet� vizsg�latok:
Az orvos a beteg fizik�lis vizsg�lata mellett v�rvizsg�latot (ezen bel�l genetikai vizsg�latot is), elektromiogr�fi�s (EMG), illetve sz�vettani vizsg�latot v�geztet.

A betegs�g v�rhat� kezel�se:
Specifikus kezel�s nincs. Nagyon fontos a gy�gytorna, hogy a betegek min�l tov�bb meg tudj�k �rizni j�r�k�pess�g�ket. Ha a beteg �llapota ig�nyli �s a betegs�g csak lassan s�lyosbodik, a kialakult �z�leti kontrakt�r�kon m�t�ttel lehet �tmenetileg jav�tani.

Javaslatok:
A gy�gytorna rendk�v�l fontos annak �rdek�ben, hogy a betegek min�l tov�bb meg tudj�k �rizni j�r�k�pess�g�ket. Az �rintett csal�dokn�l genetikai vizsg�lat �s tan�csad�s javasolt.

A betegs�g folyamatosan s�lyosbodik. A beteg 10-12 �ves kor�ra mozg�skorl�tozott� v�lik, 20 �ves kor�ig pedig �ltal�ban meghal. Az eddig rendelkez�sre �ll� ter�pi�s lehet�s�gek nem v�ltoztatj�k meg a betegs�g kimenetel�t.

Szimmetrikus polyneuropathi�k (sensoros, motoros, kevert)

T�netek �s panaszok:
•    a t�netek �ltal�ban hamarabb jelentkeznek az als� v�gtagon, mint a felsõn
•    a zsibbad�s zokni-, ill. kesztyûszerû megoszl�st mutat
•    pozit�v sensoros t�netek, -�gymint paraesthesia, �gõ �s lancin�l� jellegû f�jdalmak- gyakoriak
•    progressz�v distalis gyenges�g
•    sensoros ataxia, neuropathi�s tremor ("pseudoathetosis")
•    renyhe vagy kiesett m�lyreflexek
•    a perif�ri�s ideg megvastagodhat (lepra, hypertrophi�s neuropathia)
•    l�b- �s k�zdeformit�sok, neuropathi�s (Charcot) arthropathia , trophicus fek�ly elõfordulhat