23. feladat: Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és neurológia témakörben, amelynek keretében Önnek „ A férfi nemi szervek anatómiája-élettana”, a „Sclerosis multiplex”, az „Izombetegségek”, valamint a „Perifériás idegrendszeri kórképek” című előadást kell megtartania.

Elsődleges és másodlagos nemi jelleg

    Elsődleges nemi jelleg

• a férfi illetve a női nemre jellemző nemi szervek határozzák meg
• megszületéskor az újszülött nemét külső nemi szervei alapján állapítják meg

    Másodlagos nemi jelleg

• a nemi érés idején (pubertás) az ivarmirigyek (férfiaknál here, nőknél petefészek) által termelt hormonok alakítják ki és tartják fenn főként alkati tulajdonságokban mutatkozik meg:
• csontozat, izomzat : férfiaknál fejlettebb, erősebb; nőknél több a bőr alatti
• zsírpárna; férfi/női alkat sémája (csúcsával lefelé/felfelé fordított háromszög)
• hang : férfiaknál mélyebb (gége erőteljesebben fejlett, pajzsporc kiugróbb)
• ádámcsutka
• szőrzet : férfiaknál egész testen erősebb, arcon folyton nő
• emlő : nőknél kifejődnek, férfiaknál nem

A férfi nemi szervek

Külső férfi nemi szervek
Hímvessző:
• barlangos testből álló szerv
• nemi izgalom hatására megtelik vérrel
• alsó részén húzódik a húgycső
• bőr borítja, amely a végét alkotó makkról le- ill. hátrahúzható;
• nagyon sok érző idegvégződéssel rendelkezik

Herezacskó:
• bőrzacskó, ebben helyezkednek el a hereképletek

Belső férfi nemi szervek
Here:
• feladata hímivarsejt- és hormontermelés
• páros szerv, burkokkal fedve helyezkedik el a herezacskóban
• magzati életben a hasüregben fejlődik, ahonnan a lágyékcsatornán keresztül a herezacskóba vándorol le
• érett újszülött heréi már a herezacskóban vannak
• rejtettheréjűség : ha a herék a hasüregben maradnak
• állományát vékony csatornarendszer alkotja> ebben termelődnek az ondósejtek (spermiumok)

Mellékhere:
• herék hátsó felszínéhez hozzánőtt, hosszúkás, páros szerv
• itt folytatódnak a herékből kivezető csatornák
• feladata: spermium tárolása és elvezetése
• alsó, elkeskenyedő végéből indul az ondóvezeték

Ondóvezeték:
• mellékhere csatornácskájának folytatása; feladata a nemi váladék továbbítása

Ondóhólyag:
• tömlőszerű, páros mirigy; feladata a váladéktermelés

Dülmirigy (prosztata):
• gesztenye alakú és nagyságú, páratlan mirigy; húgyhólyag alatt; körülfogja a
húgycsövet; sejtjei váladékot termelnek, kivezetőcsöve a húgycsőbe nyílik; idős
korban mirigyállománya felszaporodhat

Sclerosis multiplex
Folyamatosan rosszabbodó, a központi idegrendszert érintő, autoimmun eredetű gyulladásos betegség, melyre jellemző az időnkénti állapotjavulás, majd visszaesés.
A betegség lényege, hogy az agy és a gerincvelő idegnyúlványait borító velőhüvely elvékonyodik, elpusztul, ezáltal lassítja vagy blokkolja az ideg ingerületvezetését
A betegség oka ismeretlen. Kialakulására hajlamosít - immun- vagy autoimmun reakció, örökletes hajlam, vírusfertőzés.
A panaszok, tünetek lassan, fokozatosan alakulnak ki. Az első tünetek 20-40 éves kor körül jelentkeznek, a betegség előfordulása nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál.

Leggyakoribb tünetek:
•    Izomgyengeség, bénulás, remegés, testszerte zsibbadás,
•    Egyensúlyzavar,
•    Látászavar (egyik szemet érintő látásvesztés, kettős- vagy homályos látás),
•    Beszédzavar (rosszul érthető, nem jól artikulált beszéd),
•    Nyelési zavar,
•    Széklet-, vizelettartási nehézség,
•    Fáradékonyság.

Fokozódó testi, szellemi elnyomorodás, végül a beteg az önellátásra teljesen vagy részlegesen képtelenné válik. Egyes esetekben subok, azaz akut fellángolások és nyugalmi periódusok váltják egymást, miközben a beteg állapota fokozatosan romlik, más esetben lassú folyamatos rosszabbodás tapasztalható.
 Subokat válthat ki, pl.: Erős meleg-, illetve hideghatás, fertőzések, láz, UV sugárzás, fizikai vagy lelki trauma, műtét, terhesség és a szülés.

Gyógyszeres kezelés
A betegség gyógyszerekkel nem gyógyítható. A súlyos tünetek, panaszok (subok) szteroid tartalmú gyógyszerekkel csökkenthetők. Enyhébb esetben vitaminok (C,E) , kálcium adása jó hatású lehet. A béta-interferon készítmény segít enyhíteni a rosszabbodás mértékét, azonban lassú, fokozatosan rosszabbodó formában nem hatásos.

 Lelki egyensúly helyreállítása
Döntő jelentőségű a betegek pszichés vezetése: a betegség fiatal felnőttkorban kezdődik, jelentős mértékű szerepvesztéseket okoz, gyógyíthatatlan, a beteg életminőségét jelentősen rontja. Igen gyakran fordul elő a depresszió, az öngyilkosság is. Arra kell törekedni, hogy a beteg ne veszítse el életkedvét, meg kell tanítani a tünetek kezelésére és arra, hogyan használja fel a megmaradt képességeit. A pszichoterápiának természetesen ki kell terjedni a családra is.

A myasthenia gravis autoimmun betegség: az immunválasz kóros irányba tolódik el, és a szervezet bizonyos saját (auto) fehérjéi ellen ugyanolyan immunválaszt indít, mint az idegen organizmusok (pl. baktérium, vírus) fehérjéi ellen. Az adott célpont fehérjék (antigének) fontos szervek alkotórészei, és az immunválasz ezért meghatározott tünetekkel járó betegséget okoz. Myasthenia gravis esetében az immunválasz olyan fehérjék ellen indul, melyek az izomműködés fenntartásában fontosak. Ennek következménye lesz az izmok működésének zavara, az átmeneti vagy tartós bénulás.

Az immunválasz két fő módon zajlik: vagy immunsejtek közvetlenül lépnek kapcsolatba az antigénekkel (az immunválaszt kiváltó fehérjével), vagy ellenanyagot termelnek, mely a fehérjéhez kapcsolódva annak lebontását eredményezi. Myasthenia gravisban az utóbbi folyamat, az ellenanyagok termelése a döntő a tünetek szempontjából.

A legfontosabb tünetek (nem feltétlenül egyszerre):
•    kettőslátás a szemek mozgásának zavara miatt
•    egyik vagy mindkét oldali szemhéj csüngése („ptosis”)
•    végtagok ügyetlensége
•    általános fáradékonyság
•    fejtartás nehezítettsége (meg kell támasztani az állat)
•    nyelészavar (folyadék orron visszajön)
•    hang, beszéd megváltozása (elkent beszéd, orrhang)
•    légzési nehezítettség
 
A legsúlyosabb esetben myasthenias krízis következhet be, melyre döntően a légzés nehezítettsége jellemző. Minimális tünetekkel járó fertőzést is követhet gyorsan kialakuló súlyos krízis.
A betegség lefolyása egyéni, a betegség kezdetén hosszútávra megbízható előrejelzés senkinél nem adható. Súlyos klinikai tüneteket is követhet hosszú tünetmentes szakasz. Fontos a betegség és a tünetek megfelelő kezelése; emiatt rendszeres gondozást igényel úgy, mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás betegség.
Háromféle kezelési mód különíthető el:
•    kezelhető az akut szak (myastheniás krízis)
•    kezelés szükséges a krízisek megelőzésére (immunszupresszió és esetleg a csecsemőmirigy eltávolítása)
•    és kezelhetők a már meglévő tünetek (tüneti terápia: Mestinon).

Duchenne-kór : (orvosi név: Dystrophia progressiva musculorum (Duchenne))

A betegség lényege:
Fiúkon jelentkezô, nemhez kötött módon módon öröklôdô, izomelfajulás

A betegség oka:
Az izomsejtek szerkezete hibás és ezért nem tudnak működni

A betegség tünetei:
Kisgyermekkorban kacsázó járás, lábujjhegyen járás, testtartási zavar lép fel. A gyermek nem tud felállni, lépcsôn járni. 10-12 éves korukra a betegek már teljesen mozgáskorlátozottak. A betegség csak fiúkat sújt.

Elvégezhető vizsgálatok:
Az orvos a beteg fizikális vizsgálata mellett vérvizsgálatot (ezen belül genetikai vizsgálatot is), elektromiográfiás (EMG), illetve szövettani vizsgálatot végeztet.

A betegség várható kezelése:
Specifikus kezelés nincs. Nagyon fontos a gyógytorna, hogy a betegek minél tovább meg tudják ôrizni járóképességüket. Ha a beteg állapota igényli és a betegség csak lassan súlyosbodik, a kialakult ízületi kontraktúrákon műtéttel lehet átmenetileg javítani.

Javaslatok:
A gyógytorna rendkívül fontos annak érdekében, hogy a betegek minél tovább meg tudják ôrizni járóképességüket. Az érintett családoknál genetikai vizsgálat és tanácsadás javasolt.

A betegség folyamatosan súlyosbodik. A beteg 10-12 éves korára mozgáskorlátozottá válik, 20 éves koráig pedig általában meghal. Az eddig rendelkezésre álló terápiás lehetôségek nem változtatják meg a betegség kimenetelét.

Szimmetrikus polyneuropathiák (sensoros, motoros, kevert)

Tünetek és panaszok:
•    a tünetek általában hamarabb jelentkeznek az alsó végtagon, mint a felsõn
•    a zsibbadás zokni-, ill. kesztyûszerû megoszlást mutat
•    pozitív sensoros tünetek, -úgymint paraesthesia, égõ és lancináló jellegû fájdalmak- gyakoriak
•    progresszív distalis gyengeség
•    sensoros ataxia, neuropathiás tremor ("pseudoathetosis")
•    renyhe vagy kiesett mélyreflexek
•    a perifériás ideg megvastagodhat (lepra, hypertrophiás neuropathia)
•    láb- és kézdeformitások, neuropathiás (Charcot) arthropathia , trophicus fekély elõfordulhat