22. feladat

Munkahely�n tov�bbk�pz�st szerveznek anat�mia �s neurol�gia t�mak�rben, amelynek keret�ben �nnek „A bels� elv�laszt�s� mirigyek anat�mi�ja-�lettana” �s „Az epilepszia” valamint az „Az agydaganatok” c�m� el�ad�sokat kell megtartania. Tartsa meg az el�ad�st! El�ad�s�ban a k�vetkez� szempontokra t�rjen ki:

·         a tobozmirigy elhelyezked�se, hormonja �s annak hat�sai

·         a csecsem�mirigy elhelyezked�se �s feladatai

·         a hasny�lmirigy elhelyezked�se, hormonjai �s azok hat�sa

·         a mell�kvese elhelyezked�se, r�tegei, hormonjainak hat�sai

·         a nemi mirigyek elhelyezked�s�k, hormonjaik �s azok feladatai

·         az epilepszia fogalma, �ltal�nos jellemz�i, epilepszi�s rohamot kiv�lt� t�nyez�k, feloszt�sa

·         a generaliz�lt rohamok form�i

·         a grand mal epilepsia lefoly�sa, els�seg�lyny�jt�s nagyroham eset�n

·         az agydaganatok feloszt�sa

·         az agydaganatok �ltal�nos �s helyi t�netei

A tobozmirigy elhelyezked�se, hormonja �s annak hat�sai

Tobozmirigy (epif�zis)

Elhelyezked�se: kis mirigy az agy ter�let�n

Hat�sa: id� el�tti nemi �r�s g�tl�sa

A csecsem�mirigy elhelyezked�se �s feladatai

Csecsem�mirigy (thymus)

Elhelyezked�se: szegycsont m�g�tt (pubert�s korban teljesen visszafejl�dik, elzs�rosodik.

Feladata: csontfejl�d�st serkenti, de g�tolja a nemi mirigyek termel�d�s�t, szab�lyozza a szervezet v�dekez� rendszer�t

A hasny�lmirigy elhelyezked�se, hormonjai �s azok hat�sa

Elhelyezked�se: a has�reg fels� r�sz�ben, a h�ts� hasfalon, a hash�rtya m�g�tt har�ntul elhelyezked� hossz�k�s szerv.

Hormonjai: A hasny�lmirigy r�szben k�ls� (exokrin), r�szben bels� elv�laszt�s� (endokrin) mirigy.

Bels� elv�laszt�s� m�k�d�s��rt a Langerhans – szigetek felel�sek, amelyek sejtcsoportosul�sai a k�vetkez� hormonokat termelik.

·         A-sejtek glukagont, amely a v�rcukorszintet emeli

·         B-sejtek insulint, amely a v�rcukorszintet cs�kkenti

·         C-sejtek somatostatin, amely az el�z� k�t hormon elv�laszt�s�t g�tolja

A mell�kvese elhelyezked�se, r�tegei, hormonjainak hat�sai

Az anyagcsere �tem�t n�vel� �s a testet vesz�lyhelyzetre vagy stresszre felk�sz�t� mirigy.

Elhelyezked�se: a ves�k fels� r�sz�n

R�tegei: K�t r�sz k�l�n�thet� el, melyek �lettanilag k�l�n�ll� egys�gek.

·         K�reg�llom�ny: hormonjai (kortikoszteroid hormonok) befoly�solj�k az �sv�nyi-, feh�rje anyagcser�t, szexu�lis �r�st (f�rfias vs n�ies jellegek kialakul�sa).

·         Vel��llom�ny: hormonjai (adrenalin, noradrenalin) hat�sa hasonl�t a szimpatikus izgalomhoz.

A nemi mirigyek elhelyezked�s�k, hormonjaik �s azok feladatai

Here �s petef�szek: A nemi szervek m�k�d�s�t, illetve a m�sodlagos nemi jelleg kialakul�s�t biztos�t� hormonokat termel. N�k eset�n felel�s a mestru�ci��rt, �s a terhess�g fenntart�s��rt. Hormonjai:

·         Androg�nek, testosteron (f�rfi nemi hormon)

·         �strog�nek, progesteronok (n�i nemi hormon)

Az epilepszia fogalma, �ltal�nos jellemz�i, epilepszi�s rohamot kiv�lt� t�nyez�k, feloszt�sa

A generaliz�lt rohamok form�i

A grand mal epilepsia lefoly�sa, els�seg�lyny�jt�s nagyroham eset�n

A k�zponti idegrendszer alapvet� saj�toss�ga: bizonyos ingerekre epilepszi�s rohammal v�laszol.

·         Epilepszia t�netcsoport: mint t�net (valamilyen betegs�g kapcs�n m�sodlagos t�netk�nt) alkalmank�nt jelentkezik.

·         Epilepszia betegs�g: az idegsejtek szinkronban ker�lnek inger�letbe.

·         visszat�r� rohamok,

·         tudatzavar,

·         pszich�s zavarok,

·         k�ros EEG.

Okai: �r�kl�s, elektrolit egyens�ly felborul�sa, idegrendszert �rint� betegs�gek (pl. agyh�rtyagyullad�s), toxikus �rtalmak, traum�k (agyr�zk�d�s), agyi kering�si zavarok, daganatos megbeteged�sek

Feloszt�sa (EEG jelei alapj�n)

·         Fok�lis vagy parci�lis rohamok (k�r�l�rt)

·         Generaliz�lt rohamok (�ltal�nos)

o   Nagyroham (grand mal)

o   Kisroham

o   Speci�lis roham (pl. alkohol miatt)

·         Parci�lis rohamok

o   Szimplex (elemi mozg�s jelens�gek)

o   Komplex (a rohamot pszich�s t�netek is k�s�rik)

Nagy roham (grand mal)

�ltal�ban bevezeti a rohamot egy nagy ki�lt�s, ezzel egyid�ben t�nusos fesz�l�si �llapot, r�ng�g�rcs�k testszerte, l�gz�s le�llhat n�h�ny pillanatra, esetleg sz�klet�t-vizelet�t magal� eresztheti, m�sodlagos s�r�lesek (ficam, t�r�s). Roham ut�n zavarts�g, eml�kezet kies�s.

Els�seg�ly: fej al� p�rna, nem fogjuk le, sz�j�ba nem tesz�nk semmit, �vni a m�sodlagos s�r�l�sekt�l, seg�ts�g h�v�sa.

Kisroham

�ltal�ban gyermekkorra jellemz�ek. Vezet� t�nete a tudatzavar. Rohamok r�vid ideig - 10-20 m�sodpercig - tartanak. Motoros jelens�gek: r�g�si-, pislog�si automatizmusok. Semmi zavarts�g nincs ut�na.

Speci�lis rohamok: l�zrohamok, alkohol provok�l, alkalmi rohamok, de el�revet�tik az epilepszia betegs�g l�trej�tt�t is.

Az agydaganatok feloszt�sa

J�indulat� daganatok (nem adnak �tt�teket, m�t�ti elt�vol�t�s lehet�s�ge az elhelyezked�st�l f�gg)

Leggyakrabban az agy burkaib�l indul ki: a koponyacsont ment�n mindenhol elhelyezkedhet.

Agyb�l kil�p� idegekb�l sz�mraz� daganat: t�nete f�lz�g�s, hall�scs�kken�s.

Rosszindulat� daganatok: az agy b�rmely sz�vet�b�l (idegsejtb�l, t�maszt�sz�vetb�l, erekb�l, agyburokb�l, stb.). T�bbnyire az agy�llom�ny belsej�ben fejl�dnek, mindig besz�vik a k�rnyez� �p sz�veteket, gyakran az agy t�maszt�sz�veteit haszn�lj�k v�zk�nt, �gy n�nek tov�bb. N�veked�si sebess�g�k v�ltoz�, n�ha �vekig k�pesek lassan n�vekedni k�l�n�sebb t�net n�lk�l, m�skor

k�t-h�rom h�nap alatt elfoglalj�k a koponya jelent�s ter�let�t. Mindig puszt�tj�k az �p sejteket, ez�ltal k�ros�tj�k az agy m�k�d�s�t.

Az agydaganatok �ltal�nos �s helyi t�netei

T�netei att�l f�ggnek, hogy hol helyezkednek el �s mekkora nagys�g�ak.

Ha olyan helyen n�vekszik a daganat, ami fontos m�k�d�sek k�zpontja, akkor hamarabb jelet adhat mag�r�l, besz�dzavar, b�nul�sok, a magatart�s megv�ltoz�sa, l�t�szavar, hormonzavarok utalhatnak nemcsak a daganat jelenl�t�re, de pontos hely�re is. Ugyancsak fontos t�net lehet az epilepszia is. A n�vekv� daganat, ak�r j�-, ak�r rosszindulat�, ingerelheti a k�rnyez� �p agyat �s k�ros elektromos jelet adhat, ami rohamot okozhat.

A rejtett helyen n�vekv� daganat a nagys�ga r�v�n fog panaszt okozni (n�vekv� nyom�s a kopony�ban). Ez nem mindig jellegzetes, gyakran fejf�j�s, enyhe h�nyinger az els� jel. Ha ez tart�san fenn�ll, gyakori h�ny�sok jelentkeznek, ez m�r a folyamat s�lyoss�g�ra utalhat �s ilyenkor minden orvosban felmer�l az agydaganat gyan�ja.