22. feladat

Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és neurológia témakörben, amelynek keretében Önnek „A belső elválasztású mirigyek anatómiája-élettana” és „Az epilepszia” valamint az „Az agydaganatok” című előadásokat kell megtartania. Tartsa meg az előadást! Előadásában a következő szempontokra térjen ki:

·         a tobozmirigy elhelyezkedése, hormonja és annak hatásai

·         a csecsemőmirigy elhelyezkedése és feladatai

·         a hasnyálmirigy elhelyezkedése, hormonjai és azok hatása

·         a mellékvese elhelyezkedése, rétegei, hormonjainak hatásai

·         a nemi mirigyek elhelyezkedésük, hormonjaik és azok feladatai

·         az epilepszia fogalma, általános jellemzői, epilepsziás rohamot kiváltó tényezők, felosztása

·         a generalizált rohamok formái

·         a grand mal epilepsia lefolyása, elsősegélynyújtás nagyroham esetén

·         az agydaganatok felosztása

·         az agydaganatok általános és helyi tünetei

A tobozmirigy elhelyezkedése, hormonja és annak hatásai

Tobozmirigy (epifízis)

Elhelyezkedése: kis mirigy az agy területén

Hatása: idő előtti nemi érés gátlása

A csecsemőmirigy elhelyezkedése és feladatai

Csecsemőmirigy (thymus)

Elhelyezkedése: szegycsont mögött (pubertás korban teljesen visszafejlődik, elzsírosodik.

Feladata: csontfejlődést serkenti, de gátolja a nemi mirigyek termelődését, szabályozza a szervezet védekező rendszerét

A hasnyálmirigy elhelyezkedése, hormonjai és azok hatása

Elhelyezkedése: a hasüreg felső részében, a hátsó hasfalon, a hashártya mögött harántul elhelyezkedő hosszúkás szerv.

Hormonjai: A hasnyálmirigy részben külső (exokrin), részben belső elválasztású (endokrin) mirigy.

Belső elválasztású működéséért a Langerhans – szigetek felelősek, amelyek sejtcsoportosulásai a következő hormonokat termelik.

·         A-sejtek glukagont, amely a vércukorszintet emeli

·         B-sejtek insulint, amely a vércukorszintet csökkenti

·         C-sejtek somatostatin, amely az előző két hormon elválasztását gátolja

A mellékvese elhelyezkedése, rétegei, hormonjainak hatásai

Az anyagcsere ütemét növelő és a testet veszélyhelyzetre vagy stresszre felkészítő mirigy.

Elhelyezkedése: a vesék felső részén

Rétegei: Két rész különíthető el, melyek élettanilag különálló egységek.

·         Kéregállomány: hormonjai (kortikoszteroid hormonok) befolyásolják az ásványi-, fehérje anyagcserét, szexuális érést (férfias vs nőies jellegek kialakulása).

·         Velőállomány: hormonjai (adrenalin, noradrenalin) hatása hasonlít a szimpatikus izgalomhoz.

A nemi mirigyek elhelyezkedésük, hormonjaik és azok feladatai

Here és petefészek: A nemi szervek működését, illetve a másodlagos nemi jelleg kialakulását biztosító hormonokat termel. Nők esetén felelős a mestruációért, és a terhesség fenntartásáért. Hormonjai:

·         Androgének, testosteron (férfi nemi hormon)

·         Östrogének, progesteronok (női nemi hormon)

Az epilepszia fogalma, általános jellemzői, epilepsziás rohamot kiváltó tényezők, felosztása

A generalizált rohamok formái

A grand mal epilepsia lefolyása, elsősegélynyújtás nagyroham esetén

A központi idegrendszer alapvető sajátossága: bizonyos ingerekre epilepsziás rohammal válaszol.

·         Epilepszia tünetcsoport: mint tünet (valamilyen betegség kapcsán másodlagos tünetként) alkalmanként jelentkezik.

·         Epilepszia betegség: az idegsejtek szinkronban kerülnek ingerületbe.

·         visszatérő rohamok,

·         tudatzavar,

·         pszichés zavarok,

·         kóros EEG.

Okai: öröklés, elektrolit egyensúly felborulása, idegrendszert érintő betegségek (pl. agyhártyagyulladás), toxikus ártalmak, traumák (agyrázkódás), agyi keringési zavarok, daganatos megbetegedések

Felosztása (EEG jelei alapján)

·         Fokális vagy parciális rohamok (körülírt)

·         Generalizált rohamok (általános)

o   Nagyroham (grand mal)

o   Kisroham

o   Speciális roham (pl. alkohol miatt)

·         Parciális rohamok

o   Szimplex (elemi mozgás jelenségek)

o   Komplex (a rohamot pszichés tünetek is kísérik)

Nagy roham (grand mal)

Általában bevezeti a rohamot egy nagy kiáltás, ezzel egyidőben tónusos feszülési állapot, rángógörcsök testszerte, légzés leállhat néhány pillanatra, esetleg székletét-vizeletét magalá eresztheti, másodlagos sérülesek (ficam, törés). Roham után zavartság, emlékezet kiesés.

Elsősegély: fej alá párna, nem fogjuk le, szájába nem teszünk semmit, óvni a másodlagos sérülésektől, segítség hívása.

Kisroham

Általában gyermekkorra jellemzőek. Vezető tünete a tudatzavar. Rohamok rövid ideig - 10-20 másodpercig - tartanak. Motoros jelenségek: rágási-, pislogási automatizmusok. Semmi zavartság nincs utána.

Speciális rohamok: lázrohamok, alkohol provokál, alkalmi rohamok, de előrevetítik az epilepszia betegség létrejöttét is.

Az agydaganatok felosztása

Jóindulató daganatok (nem adnak áttéteket, műtéti eltávolítás lehetősége az elhelyezkedéstől függ)

Leggyakrabban az agy burkaiból indul ki: a koponyacsont mentén mindenhol elhelyezkedhet.

Agyból kilépő idegekből számrazó daganat: tünete fülzúgás, halláscsökkenés.

Rosszindulatú daganatok: az agy bármely szövetéből (idegsejtből, támasztószövetből, erekből, agyburokból, stb.). Többnyire az agyállomány belsejében fejlődnek, mindig beszövik a környező ép szöveteket, gyakran az agy támasztószöveteit használják vázként, így nőnek tovább. Növekedési sebességük változó, néha évekig képesek lassan növekedni különösebb tünet nélkül, máskor

két-három hónap alatt elfoglalják a koponya jelentős területét. Mindig pusztítják az ép sejteket, ezáltal károsítják az agy működését.

Az agydaganatok általános és helyi tünetei

Tünetei attól függnek, hogy hol helyezkednek el és mekkora nagyságúak.

Ha olyan helyen növekszik a daganat, ami fontos működések központja, akkor hamarabb jelet adhat magáról, beszédzavar, bénulások, a magatartás megváltozása, látászavar, hormonzavarok utalhatnak nemcsak a daganat jelenlétére, de pontos helyére is. Ugyancsak fontos tünet lehet az epilepszia is. A növekvő daganat, akár jó-, akár rosszindulatú, ingerelheti a környező ép agyat és kóros elektromos jelet adhat, ami rohamot okozhat.

A rejtett helyen növekvő daganat a nagysága révén fog panaszt okozni (növekvő nyomás a koponyában). Ez nem mindig jellegzetes, gyakran fejfájás, enyhe hányinger az első jel. Ha ez tartósan fennáll, gyakori hányások jelentkeznek, ez már a folyamat súlyosságára utalhat és ilyenkor minden orvosban felmerül az agydaganat gyanúja.