20. feladat - Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és belgyógyászat témakörben...KÉSZ

  2014.05.17. 19:09

20. feladat

Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és belgyógyászat témakörben, amelynek

keretében Önnek „A veseműködés élettana, a vizeletürítés mechanizmusa” valamint „Az extra-

pyramidális mozgászavarok és a Parkinson-kór” című előadásokat kell megtartania. Tartsa meg az

előadást!

Előadásában a következő szempontokra térjen ki:

- a veseműködés élettana (vérellátása, hormonális szabályozása, szerepe a homeosztázis

fenntartásában, hormontermelése)

- a vizelet (színe, napi mennyisége, vegyhatása, a normál vizelet összetétele)

- a vizeletürítés mechanizmusa

- hyperkinetikus extrapyramidalis mozgászavarok

- Parkinson-kór

A vese munkája a vér szűrése, bomlástermékeinek kiválasztása, és ezáltal a vérplazma –alkotórészek

állandó koncentrációjának fenntartása. Ehhez a működéshez a keringő vérnek a vesén rövid

időközökben ismétlődő átáramlása szükséges. A veséken kb. 1000 liter vér folyik át naponta,

amelyből 1,5 liter vizelet választódik ki. Ez a rendkívüli gazdag vérellátás egyúttal a vesék

működéséhez szükséges.

A vesék vizeletkiválasztásában két szakaszt különíthetünk el . Elsődleges vizelet kiválasztása és a

végleges vizelet kiválasztása.

A glomerulusok munkája

Az elsődleges vizelet (napi kb. 180 liter) a glomerulusok hajszálereiből ultraszűrés (ultrafiltráció) útján

lép ki a Bowman-tokba. Összetételében közel azonos a vérplazmával, csak fehérjét nem tartalmaz.

Az ultraszűrést a glomeruluskapillárisokban uralkodó emelkedett vérnyomás okozza, amely a be- és

kilépő ér (vas afferens és vas efferens) keresztmetszeti különbsége folytán áll elő. A glomeruláris

vizelet mennyisége szorosan összefügg a veseerekben uralkodó vérnyomás nagyságával.

A veseműködés szabályozása

A veseműködés szabályozása lehet :

- idegi

- hormonális

A hormonális szabályozást a hipofízis (agyalapi mirigy) hátsó lebenyéből a vérbe kerülő ún.

antidiuretikus hormon (ADH) végzi. Ez a hormon fokozza a tubulusok vízvisszaszívó hatását, ezáltal

csökkenti a vesén át kiürülő vizelet mennyiségét. A mellékvesekéreg hormonja a tubulusokban a Na

visszaszívódását szabályozza.

Vizelet

A vesék kiválasztó működésének végterméke a vizelet (urina).

A vizelet vizsgálata egyrészt fontos élettani folyamatokra derít fényt, másrészt számos betegség

felismerésében elengedhetetlen.

A vizelet színe szalmasárga (függ sűrűségétől, gyógyszerektől), szaga jellegzetes, napi mennyisége

1,2– 2 liter.

Mennyisége függ:

- a felvett folyadék mennyiségétől, fajtájától

- vérnyomástól

- időjárástól,

- meglévő betegségtől (láz esetén kevesebb, diabéteszes betegnél több, ödéma képződésnél

kevesebb, ürülésnél több).

- gyógyszerektől > vizelethajtó fokozza > szedése orvosi felügyelet mellett

- idegrendszeri hatásoktól: szimpatikus-paraszimpatikus hatások

Tartalmaz:

- víz

- ásványi sók (NaCl)

- kreatinin (fehérjeanyagcsere terméke)

- húgysav (nuklein-anyagcsere terméke)

- urobilinogén (hemoglobin-anyagcsere terméke)

Élettanilag nem tartalmaz fehérjét, gennyet, cukort, bilirubint.

A vizeletürítés mechanizmusa

A vizeletürítés mechanizmusa kitűnő példa egy szerv feltétlen reflexes és az arra épült akaratlagos

szabályozására.

A vesék által folyamatosan termelt vizelet a húgyvezeték-izomzat aktív perisztaltikus működése révén

a húgyhólyagban gyűlik össze. Innen a vizelet kiürítése bizonyos időközökben már reflexes.

A reflexműködés központja a gerincvelő alsó részében van.

A reflex kiváltódása a következőképp megy végbe: üres és kissé telt hólyag esetén a hólyagizomzat

állandó szimpatikus idegrendszeri impulzusok hatására elernyedt állapotban, ugyanakkor a

hólyagzáró izom tónusos összehúzódásban van. A hólyag további telődése ingerként hat a hólyagfal

afferens idegvégződéseire, és kiváltja a vizelési inger érzését. A reflexközpontba befutó impulzusok

hatására a paraszimpatikus efferens száron keresztül kiváltódik a hólyagizomzat összehúzódása, és

egyidejűleg a húgycső-záróizomzat ellazulása, így a vizelet a húgycsövön keresztül kiürül

A vizeletürítés akaratlagos szabályozása az első életévekben fejlődik ki. Ezután a magasabb

központok (nagyagyvelő) ellenőrző hatása érvényesül a gerincvelői központok fölött. E központok

egyrészt hatásuk alatt tartják a feltétlenreflexközpontokat, másrészt akaratlagosan szabályozzák

őket. Ha az összeköttetés (pl. a gerincvelői pályák sérülésekor ) megszakad a magasabb és a

gerincvelői központok között, akkor a beteg nem képes visszatartani a vizeletét (incontinentia

urinae).

Fejletlenebb idegrendszerű egyéneknél (elsősorban gyermekeknél) az agyvelő fokozott ingerületi

állapota, erősebb érzelmi hatások, külső ingerek a vizeletürítés akaratlagos szabályozásának

zavarához vezethetnek (éjjeli ágybavizelés).

Hiperkinetikus extrapyramidális mozgászavarok

A mozgások kivitelezésének nehézsége, neurológiai értelemben, valamely, a mozgásorganizációban

részt vevő idegrendszeri struktúra sérülése vagy megbetegedése okozza.

Leggyakrabban az agyi mozgató kéreg, a piramis és extrapiramidális pályarendszerek, a prefrontális

kéreg és a kisagyi struktúrák érintettek.

A mozgáskoordináció zavara visszavezethető az észlelés zavaraira, a környezet ingereinek nem

kielégítő feldolgozására és az érzékszervi asszociációk hiányára.

Koordinációs zavart okozhat az alapvető mozgáskészségek hiánya, amit a mozgásszegény életmód

okoz.

Mozgászavarra elsődlegesen a nagymozgások (járás, futás, kúszás, stb) koordinálatlansága a jellemző,

amelynek következménye a finommozgások (írás, rajzolás, manipuláció) kivitelezésének nehézsége).

Átmeneti mozgászavart okozhat a hirtelen hosszanti növekedés, amikor az izomerő növekedése csak

megkésve követi a csöves csontrostok hosszúságbeli növekedését.

Parkinsor-kór

A Parkinson –kór genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye.

Akkor alakul ki, ha az agy szubsztancia nigra nevű területén a dopamin hírvivő nevű molekulát

termelő idegsejtek károsodtak vagy elpusztultak.

A dopamin vázizmok (az akaratlagos mozgásokat kivitelező izmok) remegésmentes , sima

„gördülékeny” működésének szabályozásában résztvevő agyi struktúrák ingerület átvivő anyaga.

A dopamint termelő idegsejtek száma a természetes öregedés során is csökken, ám ha a kezdeti

sejtszám legalább fele megmarad, nem fejlődik ki a betegség, az esetleges öregkori kézremegés

kisfokú lesz.

A szubsztancia nigra dopamint termelő idegsejtjei ugyanakkor különösen érzékenyek a károsító

kémiai anyagokra, alapot teremtve alapot teremtve a Parkinsor-kór kialakulására.