15. feladat

Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és reumatológia témakörben, amelynek keretében Önnek „A nyirokrendszer anatómiája-élettana” és „Az alagút-szindrómák” című előadásokat kell megtartania. Tartsa meg az előadást! Előadásában a következő szempontokra térjen ki:

·         nyirokrendszer, részei, feladatuk

·         a nyirok összetétele

·         a nyirokcsomók élettani szerepe, regionális nyirokcsomók

·         a nyirokszervek

·         a nyirokkeringést fenntartó tényezők

·         az alagút szindrómák lényege, következményei, a szűkületet előidéző okok

·         mellkas kimeneti (TOS) szindróma (scalenus szindróma, costoclavicularis szindróma, hyperabdukciós szindróma)

·         carpalis alagút szindróma

·         piriformis alagút szindróma

Nyirokrendszer, részei, feladatuk

A nyirok a nagy vérkör hajszálérhálózatának területén képződő folyadék, mely a vérplazmából származik, sejtek közötti (intersticiális) folyadék, melynek egy részét a sejtek termelik, más része pedig a vérből a hajszálereken keresztül jut a sejtek közötti résrendszerbe.

A nyirokrendszer

·         nyirokkapillárisokkal kezdődik

·         nyirokerekben folytatódik (a billentyűk az egyirányú nyirokáramlást biztosítják)

·         Nyirokcsomók (ún. szűrőállomások): fagicótiz által szűrik a nyirkot és így a vért is a baktériumoktól és más idegen anyagoktól

A szervezet összes nyirokerét két nagy nyiroktörzs gyűjti össze, ami a vénába torkollik:

·         Mellvezeték: a test egész rekesz alatti részéből és a rekesz feletti rész balfeléről szedi össze a nyirkot. A felnőtt ember mellvezetéke kb. 38-45 cm hosszú, lúdtoll vastagságú hártyás falú cső.

·         Jobb oldali nyiroktörzs: a fej és a nyak, a jobb felső végtag és a mellkas jobb felének a nyiroktörzseit egyesíti magába, s alig 1 cm hosszú út után a jobb vénás szögletben torkollik.

A nyirok összetétele

A nyirok folyékony és sejtes állományból áll. Folyékony állománya a nyirokplazma. A nyirokplazma a vérnedvhez hasonló kémiai összetételű, a vérnél hígabb, fehérjékben szegényebb anyag. Tartalmaz egyéb szerves anyagokat is, mint pl.: zsírokat, lipideket, koleszterint, lecitint, továbbá szervetlen vegyületeket és a sejtanyagcsere folyamán keletkezett bomlástermékekkel.

A nyirokcsomók élettani szerepe, regionális nyirokcsomók

A periférián összeszedődő nyirok először az elsődleges nyirokcsomókon halad keresztül, majd több nyirokcsomóból származó nyirokerek újabb - másodlagos nyirokcsomókhoz - futnak, ennek analógiájára harmadlagos, sőt esetenként negyedleges nyirokcsomók is vannak.

A nyirokszervek

Minden olyan kisebb-nagyobb képződményt, mely a szervezet legkülönbözőbb helyein található, melyek nyiroksejteket termelnek

Nyiroktüszők, nyirokcsomók, csecsemőmirigy, lép, mandula.

A nyirokkeringést fenntartó tényezők

Az alagút szindrómák lényege, következményei, a szűkületet előidéző okok

Lényege: olyan kórkép, amelyet idegek, esetleg erek kompressziója okoz, mivel azok anatómiailag preformált (kialakított) izmok közötti hasadékokban, csontos – szalagos alagutakban haladva nyomás alá kerülhetnek.

Következményei:

·         Fájdalom

·         Érzészavar

·         Zsibbadás

·         Izomműködés kiesése

·         Izomleépülés

Okai:

·         Anatómiai rendellenesség

·         Gyulladás (tenoszinovitis, köszvény, reumatiod artritis)

·         Degeneratív folyamatok (Pl. tendinopatiák)

·         Traumák (törések, vérömleny stb.)

·         Szövetszaporulat (ganglion, lipoma stb.)

·         Egyéb (ödémaképződés)

Mellkas kimeneti (TOS) szindróma (scalenus szindróma, costoclavicularis szindróma, hyperabdukciós szindróma)

Carpalis alagút szindróma

A nervus medianus (középideg) kompressziója a csukló területén, a carpalis (kéztői) alagútban. Igen gyakori. Főleg 30 – 50 éves nőknél alakul ki. Hajlamosító tényező lehet foglalkozási ártalomként a csukló ismételt flexió – extensio mozgásával járó munkavégzés (Pl. billentyűzet használata).

Tünetei:

·         Kéz és csukló fájdalma

·         Zsibbadás

·         Érzészavar a n. medianus lefutásának megfelelően (hüvelyk, mutató és középső ujj tenyéri felszínén, gyűrűsujj radialis felén)

·         Sokszor a beteg éjjel hasogató fájdalomra, zsibbadásra ébred

Kezelés:

·         Főleg éjszakára: tehermentesítő csuklósín

·         B6 vitamin

·         Fájdalomcsillapítás

·         Corticosteroid a carpalis alagútba

·         Műtét

Piriformis alagút szindróma

a nervus ischiadicus különböző okok következtében nyomás alá kerül. Motorsan beidegzi a musculus piriformist, a musculus gemmellusokat, a musculus quadratus femorist, a comb összes hajlítóizmát és végágain keresztül a lábszár és láb összes izmát. Végágai által érzően ellátja a lábszárat és a lábfejet.

A tünetek nem túl jellemzőek; fartáji fájdalom, mely a combba, lábszárba időnként a keresztcsontba, csípőizületbe kisugárzik. Esetleg tapintható a spasticus musculus piriformis. A foramen infrapiriformis területén nyomásérzékenység észlelhető. Fájdalmas lehet a csípő erőltetett hajlításkor, kifele forgatáskor.

Kezelésében fizioterápia, lokális lidocain és steroid injekciók, szükség esetén az ideg műtéti felszabadítása (neurolysis) jöhetnek szóba.