15. feladat

Munkahely�n tov�bbk�pz�st szerveznek anat�mia �s reumatol�gia t�mak�rben, amelynek keret�ben �nnek „A nyirokrendszer anat�mi�ja-�lettana” �s „Az alag�t-szindr�m�k” c�m� el�ad�sokat kell megtartania. Tartsa meg az el�ad�st! El�ad�s�ban a k�vetkez� szempontokra t�rjen ki:

·         nyirokrendszer, r�szei, feladatuk

·         a nyirok �sszet�tele

·         a nyirokcsom�k �lettani szerepe, region�lis nyirokcsom�k

·         a nyirokszervek

·         a nyirokkering�st fenntart� t�nyez�k

·         az alag�t szindr�m�k l�nyege, k�vetkezm�nyei, a sz�k�letet el�id�z� okok

·         mellkas kimeneti (TOS) szindr�ma (scalenus szindr�ma, costoclavicularis szindr�ma, hyperabdukci�s szindr�ma)

·         carpalis alag�t szindr�ma

·         piriformis alag�t szindr�ma

Nyirokrendszer, r�szei, feladatuk

A nyirok a nagy v�rk�r hajsz�l�rh�l�zat�nak ter�let�n k�pz�d� folyad�k, mely a v�rplazm�b�l sz�rmazik, sejtek k�z�tti (interstici�lis) folyad�k, melynek egy r�sz�t a sejtek termelik, m�s r�sze pedig a v�rb�l a hajsz�lereken kereszt�l jut a sejtek k�z�tti r�srendszerbe.

A nyirokrendszer

·         nyirokkapill�risokkal kezd�dik

·         nyirokerekben folytat�dik (a billenty�k az egyir�ny� nyirok�raml�st biztos�tj�k)

·         Nyirokcsom�k (�n. sz�r��llom�sok): fagic�tiz �ltal sz�rik a nyirkot �s �gy a v�rt is a bakt�riumokt�l �s m�s idegen anyagokt�l

A szervezet �sszes nyiroker�t k�t nagy nyirokt�rzs gy�jti �ssze, ami a v�n�ba torkollik:

·         Mellvezet�k: a test eg�sz rekesz alatti r�sz�b�l �s a rekesz feletti r�sz balfel�r�l szedi �ssze a nyirkot. A feln�tt ember mellvezet�ke kb. 38-45 cm hossz�, l�dtoll vastags�g� h�rty�s fal� cs�.

·         Jobb oldali nyirokt�rzs: a fej �s a nyak, a jobb fels� v�gtag �s a mellkas jobb fel�nek a nyirokt�rzseit egyes�ti mag�ba, s alig 1 cm hossz� �t ut�n a jobb v�n�s sz�gletben torkollik.

A nyirok �sszet�tele

A nyirok foly�kony �s sejtes �llom�nyb�l �ll. Foly�kony �llom�nya a nyirokplazma. A nyirokplazma a v�rnedvhez hasonl� k�miai �sszet�tel�, a v�rn�l h�gabb, feh�rj�kben szeg�nyebb anyag. Tartalmaz egy�b szerves anyagokat is, mint pl.: zs�rokat, lipideket, koleszterint, lecitint, tov�bb� szervetlen vegy�leteket �s a sejtanyagcsere folyam�n keletkezett boml�sterm�kekkel.

A nyirokcsom�k �lettani szerepe, region�lis nyirokcsom�k

A perif�ri�n �sszeszed�d� nyirok el�sz�r az els�dleges nyirokcsom�kon halad kereszt�l, majd t�bb nyirokcsom�b�l sz�rmaz� nyirokerek �jabb - m�sodlagos nyirokcsom�khoz - futnak, ennek anal�gi�j�ra harmadlagos, s�t esetenk�nt negyedleges nyirokcsom�k is vannak.

A nyirokszervek

Minden olyan kisebb-nagyobb k�pz�dm�nyt, mely a szervezet legk�l�nb�z�bb helyein tal�lhat�, melyek nyiroksejteket termelnek

Nyirokt�sz�k, nyirokcsom�k, csecsem�mirigy, l�p, mandula.

A nyirokkering�st fenntart� t�nyez�k

Az alag�t szindr�m�k l�nyege, k�vetkezm�nyei, a sz�k�letet el�id�z� okok

L�nyege: olyan k�rk�p, amelyet idegek, esetleg erek kompresszi�ja okoz, mivel azok anat�miailag preform�lt (kialak�tott) izmok k�z�tti hasad�kokban, csontos – szalagos alagutakban haladva nyom�s al� ker�lhetnek.

K�vetkezm�nyei:

·         F�jdalom

·         �rz�szavar

·         Zsibbad�s

·         Izomm�k�d�s kies�se

·         Izomle�p�l�s

Okai:

·         Anat�miai rendelleness�g

·         Gyullad�s (tenoszinovitis, k�szv�ny, reumatiod artritis)

·         Degenerat�v folyamatok (Pl. tendinopati�k)

·         Traum�k (t�r�sek, v�r�mleny stb.)

·         Sz�vetszaporulat (ganglion, lipoma stb.)

·         Egy�b (�d�mak�pz�d�s)

Mellkas kimeneti (TOS) szindr�ma (scalenus szindr�ma, costoclavicularis szindr�ma, hyperabdukci�s szindr�ma)

Carpalis alag�t szindr�ma

A nervus medianus (k�z�pideg) kompresszi�ja a csukl� ter�let�n, a carpalis (k�zt�i) alag�tban. Igen gyakori. F�leg 30 – 50 �ves n�kn�l alakul ki. Hajlamos�t� t�nyez� lehet foglalkoz�si �rtalomk�nt a csukl� ism�telt flexi� – extensio mozg�s�val j�r� munkav�gz�s (Pl. billenty�zet haszn�lata).

T�netei:

·         K�z �s csukl� f�jdalma

·         Zsibbad�s

·         �rz�szavar a n. medianus lefut�s�nak megfelel�en (h�velyk, mutat� �s k�z�ps� ujj teny�ri felsz�n�n, gy�r�sujj radialis fel�n)

·         Sokszor a beteg �jjel hasogat� f�jdalomra, zsibbad�sra �bred

Kezel�s:

·         F�leg �jszak�ra: tehermentes�t� csukl�s�n

·         B6 vitamin

·         F�jdalomcsillap�t�s

·         Corticosteroid a carpalis alag�tba

·         M�t�t

Piriformis alag�t szindr�ma

a nervus ischiadicus k�l�nb�z� okok k�vetkezt�ben nyom�s al� ker�l. Motorsan beidegzi a musculus piriformist, a musculus gemmellusokat, a musculus quadratus femorist, a comb �sszes hajl�t�izm�t �s v�g�gain kereszt�l a l�bsz�r �s l�b �sszes izm�t. V�g�gai �ltal �rz�en ell�tja a l�bsz�rat �s a l�bfejet.

A t�netek nem t�l jellemz�ek; fart�ji f�jdalom, mely a combba, l�bsz�rba id�nk�nt a keresztcsontba, cs�p�iz�letbe kisug�rzik. Esetleg tapinthat� a spasticus musculus piriformis. A foramen infrapiriformis ter�let�n nyom�s�rz�kenys�g �szlelhet�. F�jdalmas lehet a cs�p� er�ltetett hajl�t�skor, kifele forgat�skor.

Kezel�s�ben fizioter�pia, lok�lis lidocain �s steroid injekci�k, sz�ks�g eset�n az ideg m�t�ti felszabad�t�sa (neurolysis) j�hetnek sz�ba.