12. feladat

Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és neurológia témakörben, amelynek keretében Önnek „A mozgás aktív szervrendszerének általános jellemzése” és „Az idegrendszeri betegségek jellemzői, gyakori tünetei” című előadásokat kell megtartania. Tartsa meg az előadást!

Előadásában a következő szempontokra térjen ki:

·         az izmok általános tulajdonságai, izmok csoportosítása, járulékos részei

·         az izomműködés élettana

·         az izomtónus zavarai

·         izomatrófia, izomgyengeség

·         petyhüdt és spasztikus bénulás, a centrális és perifériás motoneuronok sérülésének elkülönítése

·         érzészavarok, fájdalom

·         koordinációs zavarok, vegetatív zavarok

·         hypnoid és nem hypnoid tudatzavarok

·         eszméletlenséget okozó kórképek

·         alvászavarok

·         beszédzavarok

Az izmok általános tulajdonságai, izmok csoportosítása, járulékos részei

Az izmok általános tulajdonságai:

·         A csontvázizomzatot kb 350 izomzat alkotja, a testsúlyának kb 25-35%-a

·         Színük vértteltségüktől és a bennük lévő festékanyagtól függ, ált sötétvörös

·         Az izomszövet tulajdonsága az összehúzódás

·         Az izom alapvető tulajdonsága az izomtónus, melyet a gravitációs erő és a kp-i idegrendszer tart fenn

Az izom szerkezeti elemei

·         Az izomfehérjék kötegei izomrostokat alkotnak

·         Az izomrostok izomnyalábokká rendeződnek, melyeket kötőszöveti hüvely vesz körül

·         Az izomnyalábok alkotják az izmot, melyet kötőszöveti pólya határol

·         A csonthoz az izmokat ínszövet rögzíti

Az izomszövet típusai:

·         Harántcsíkolt izom: akarattól függően, fáradékony

·         Simaizom: lassú, minimális energia igény, vegetatív, tetanizálható

·         Szívizom: nem fárad el, nem tetanizálható, harántcsíkolt izomrostokból áll

Csoportosítása

·         Alakja szerint: hosszú, rövid, lapos, gyűrű alakú izmok

·         Eredési hely szerint: bőr-, vázizmok

·         Eredési hely száma szerint: 1-2 (biceps, felkar hajlító izma elől)-3 (triceps, felkar feszítő izma hátul)-4 (quadriceps – comb) fejű izom

·         Működés szerint: hajlító, feszítő, távolító, közelítő, szűkítő (egy izom csak egy fő működést végezhet)

Részei:

·         Izomhas: szorosan egymás mellett fekvő izomrostok, rövidülni képes, ínakkal kapcs. a csonthoz

·         Eredési pont: fix pont, nem mozdul el

·         Eredési ín: tömött kötőszövet, az eredési pontot és a kontrakciót végző izomhasat köti össze

·         Tapadási pont: ezt a pontot mozdítja el az izom (izomhas rövidülésével és ínak segítségével)

·         Tapadási ín: izomhasat a tapadási ponttal köti össze, nyúlni vagy rövidülni az ín nem képes

Járulékos részei:

·         Nyálkatömlők: ízületek körül, szerepe az ínak súrlódásának csökkentése

·         Ínhüvely: ahol az ínak nagy súrlódásnak vannak kitéve (pl. kéztő). Túlerőltetéskor begyulladhat

Az izomműködés élettana

Egy izom annál nagyobb erőt képes kifejteni, minél több izomrostból áll. Az izom fejlettsége is nagyban befolyásolja. Az izomműködés energiaigényes folyamat, mely energiát az izomban lezajló biokémiai reakciók biztosítanak. A reakciók közül a legfontosabb a glikogén lebontása tejsavvá. Az izomműködés során a glikogénkészlet fogy, amit az izmok a vérből felvett glükóz glikogénné építésével pótolnak.

Izomműködés

Kp-i IR hatására. Összehúzódás alapja a harántcsíkolt izomban lévő actin és miosin biztosítja.

1. fázis: latencia (ingerület izomba jutásától az összehúzódás kezdetéig)

2. fázis: izomrángás (egy összehúzódás, egy elernyedés)

3. fázis: izom újra nyugalmi állapotba kerül

Az izomtónus zavarai

·         Petyhüdt izom: ha a normálisnál kisebb (oka lehet: primer izombetegség, motoros ideg laesio)

·         Spasticus izom: ha tónusa fokozott

Izomatrófia, izomgyengeség

Izomatrófia (izomsorvadás): Az érintett izmok tömege megfogyatkozik, esetleg (gyermekkorban) zsírszövet foglalja el az izomrostok helyét

Izomgyengeség alatt az izomtónus/izomerő csökkenését értjük. Gyakori mozgásszervi tünet, amely fájdalommal is együtt járhat.

petyhüdt és spasztikus bénulás, a centrális és perifériás motoneuronok sérülésének elkülönítése

Érzészavarok, fájdalom

Fájdalom: egy sajátos neurofiziológiai vészreakció, amely elválaszthatatlan az élettől és egészséges állapotban a menstruációt és a szülési fájdalmat kivéve nem jelentkezik.

A fájdalom betegségre hívja fel a figyelmet .A fájdalom függ a betegnek az aktuális tűrőképességétől és a pszichovegetatív állapotától.

A fájdalmat befolyásolhatja az életkor, a nem, a kulturális háttér a fáradtság, és a korábbi tapasztalatok. Típusai: a szervrendszerek szerinti és speciális fájdalom

Szervrendszerek szerinti

A bőrre lokalizálódik a fájdalom: vágott , égett seb , izom fájdalom, csontfájdalom , izületi fájdalom,szervekre lokalizálódó fájdalom, gasztritis, gyomorfekély.

Speciális fájdalom

Szülési vagy mentruációs fájdalom, gyöki fájdalmak, fejfájások, mellkasi-, hasi-, ortopéd és traumatológiai fájdalom

koordinációs zavarok, vegetatív zavarok

Hypnoid és nem hypnoid tudatzavarok

Hypnoid tudatzavarok:Alvásra emlékeztetőállapot

Nem hypnoid tudat zavarok: a beteg látszólag éber, a környezetében lejátszódóeseményeket érzékelhetően követi, de kapcsolatba nem lehet vonni, vagy a környezettel valókapcsolata nem megfelelő.

Tudatzavar vizsgálata: Glasgow-skála

Pontozza az alábbi szempontok szerint: szemnyitás, szóbeli válasz, motoros válasz

Eszméletlenséget okozó kórképek

Leggyakoribb okok:

·         fejsérülés, fejet ért áramütés, az agy sérülése, epilepszia,

·         az agy vérellátásának zavara (agyi érelzáródás, oxigénhiány, ájulás, sokk,

·         agyvérzés,)

·         az agy összenyomódása (koponyasérüléskor, agyvérzéskor, agyhártyagyulladáskor, daganat esetén, agynyomásfokozódással járó térszűkítő folyamatok)

·         az agyba jutó vér kémiai összetételének megváltozása (a vér oxigénszegénysége, fertőzések (agyhártyagyulladás, szepszis), mérgezések (pl. szénmonoxid belégzés, alkoholos (etil-, metilalkohol), kábítószeres állapotok, szerves oldószerek, gyógyszerek (altatószer,nyugtató)

·         belgyógyászati balesetek, egyéb esetek (vízbefúlás, igen magas láz, hipotermia)

·         légzési és keringési problémák (vérzés, folyadékvesztés, szívroham, légzési akadály)

·         anyagcsere és endokrin okok (hipoglikémia, hiperglikémia, májkóma, urémia).

Eszméletlenség 3 foka:

1.      Aluszékony (szomnolencia): a beteg, ha erős ingerrel ébreszthető, ingerszegény helyzetben visszasüllyed az aluszékonyságba

2.      Eszméletlen (szopor): ha erős ingerrel sem ébreszthető, de ösztönös védekező mozdulatokat végez

3.      Mély eszméletlenség (kóma): nagyon erős fájdalomingerrel sem lehet válaszreakciót kiváltani, csak a vegetatív működés marad fenn.

Alvászavarok

Alvás ciklusai:

1.      elalvási szak (10-30 perc)

2.      felületes, majd mélyülő alvás (90 perc)

3.      REM szak (alvás mélyülése visszafordul).

Napi alvás szükséglet:

újszülötteknél 18-20 óra

1 éves korban 14-16 óra

Kisded korban 12-14 óra

Iskolás korban 9-11 óra

Felnőtt korban 6-8 óra

Alvászavarok:

Álmatlanság (insomnia)

Alvászavar (Narkolepsia)

Beszédzavarok

Beszédzavar okai:

Afázia: Összefoglaló neve mindazon beszédzavarnak, amelyek organikus agyi sérülés esetén jön létre.

Formái:

·         Szenzoros afázia: ép hallás mellett a beszéd megértésének zavara, emellett folyamatos beszéd- , szó-, és hangtévesztés jellemzi.

·         Motoros afázia: A beszédszervi működések mellett leginkább a beszédkészségek érintettek, a beszéd megértése és a nyelvi emlékezet közepesen zavart, ami félreértésekhez vezet.

·         Szenzomotoros afázia: A kifejezés és a megértés egyaránt zavart szenved.