12. feladat

Munkahely�n tov�bbk�pz�st szerveznek anat�mia �s neurol�gia t�mak�rben, amelynek keret�ben �nnek „A mozg�s akt�v szervrendszer�nek �ltal�nos jellemz�se” �s „Az idegrendszeri betegs�gek jellemz�i, gyakori t�netei” c�m� el�ad�sokat kell megtartania. Tartsa meg az el�ad�st!

El�ad�s�ban a k�vetkez� szempontokra t�rjen ki:

·         az izmok �ltal�nos tulajdons�gai, izmok csoportos�t�sa, j�rul�kos r�szei

·         az izomm�k�d�s �lettana

·         az izomt�nus zavarai

·         izomatr�fia, izomgyenges�g

·         petyh�dt �s spasztikus b�nul�s, a centr�lis �s perif�ri�s motoneuronok s�r�l�s�nek elk�l�n�t�se

·         �rz�szavarok, f�jdalom

·         koordin�ci�s zavarok, vegetat�v zavarok

·         hypnoid �s nem hypnoid tudatzavarok

·         eszm�letlens�get okoz� k�rk�pek

·         alv�szavarok

·         besz�dzavarok

Az izmok �ltal�nos tulajdons�gai, izmok csoportos�t�sa, j�rul�kos r�szei

Az izmok �ltal�nos tulajdons�gai:

·         A csontv�zizomzatot kb 350 izomzat alkotja, a tests�ly�nak kb 25-35%-a

·         Sz�n�k v�rttelts�g�kt�l �s a benn�k l�v� fest�kanyagt�l f�gg, �lt s�t�tv�r�s

·         Az izomsz�vet tulajdons�ga az �sszeh�z�d�s

·         Az izom alapvet� tulajdons�ga az izomt�nus, melyet a gravit�ci�s er� �s a kp-i idegrendszer tart fenn

Az izom szerkezeti elemei

·         Az izomfeh�rj�k k�tegei izomrostokat alkotnak

·         Az izomrostok izomnyal�bokk� rendez�dnek, melyeket k�t�sz�veti h�vely vesz k�r�l

·         Az izomnyal�bok alkotj�k az izmot, melyet k�t�sz�veti p�lya hat�rol

·         A csonthoz az izmokat �nsz�vet r�gz�ti

Az izomsz�vet t�pusai:

·         Har�ntcs�kolt izom: akaratt�l f�gg�en, f�rad�kony

·         Simaizom: lass�, minim�lis energia ig�ny, vegetat�v, tetaniz�lhat�

·         Sz�vizom: nem f�rad el, nem tetaniz�lhat�, har�ntcs�kolt izomrostokb�l �ll

Csoportos�t�sa

·         Alakja szerint: hossz�, r�vid, lapos, gy�r� alak� izmok

·         Ered�si hely szerint: b�r-, v�zizmok

·         Ered�si hely sz�ma szerint: 1-2 (biceps, felkar hajl�t� izma el�l)-3 (triceps, felkar fesz�t� izma h�tul)-4 (quadriceps – comb) fej� izom

·         M�k�d�s szerint: hajl�t�, fesz�t�, t�vol�t�, k�zel�t�, sz�k�t� (egy izom csak egy f� m�k�d�st v�gezhet)

R�szei:

·         Izomhas: szorosan egym�s mellett fekv� izomrostok, r�vid�lni k�pes, �nakkal kapcs. a csonthoz

·         Ered�si pont: fix pont, nem mozdul el

·         Ered�si �n: t�m�tt k�t�sz�vet, az ered�si pontot �s a kontrakci�t v�gz� izomhasat k�ti �ssze

·         Tapad�si pont: ezt a pontot mozd�tja el az izom (izomhas r�vid�l�s�vel �s �nak seg�ts�g�vel)

·         Tapad�si �n: izomhasat a tapad�si ponttal k�ti �ssze, ny�lni vagy r�vid�lni az �n nem k�pes

J�rul�kos r�szei:

·         Ny�lkat�ml�k: �z�letek k�r�l, szerepe az �nak s�rl�d�s�nak cs�kkent�se

·         �nh�vely: ahol az �nak nagy s�rl�d�snak vannak kit�ve (pl. k�zt�). T�ler�ltet�skor begyulladhat

Az izomm�k�d�s �lettana

Egy izom ann�l nagyobb er�t k�pes kifejteni, min�l t�bb izomrostb�l �ll. Az izom fejletts�ge is nagyban befoly�solja. Az izomm�k�d�s energiaig�nyes folyamat, mely energi�t az izomban lezajl� biok�miai reakci�k biztos�tanak. A reakci�k k�z�l a legfontosabb a glikog�n lebont�sa tejsavv�. Az izomm�k�d�s sor�n a glikog�nk�szlet fogy, amit az izmok a v�rb�l felvett gl�k�z glikog�nn� �p�t�s�vel p�tolnak.

Izomm�k�d�s

Kp-i IR hat�s�ra. �sszeh�z�d�s alapja a har�ntcs�kolt izomban l�v� actin �s miosin biztos�tja.

1. f�zis: latencia (inger�let izomba jut�s�t�l az �sszeh�z�d�s kezdet�ig)

2. f�zis: izomr�ng�s (egy �sszeh�z�d�s, egy elernyed�s)

3. f�zis: izom �jra nyugalmi �llapotba ker�l

Az izomt�nus zavarai

·         Petyh�dt izom: ha a norm�lisn�l kisebb (oka lehet: primer izombetegs�g, motoros ideg laesio)

·         Spasticus izom: ha t�nusa fokozott

Izomatr�fia, izomgyenges�g

Izomatr�fia (izomsorvad�s): Az �rintett izmok t�mege megfogyatkozik, esetleg (gyermekkorban) zs�rsz�vet foglalja el az izomrostok hely�t

Izomgyenges�g alatt az izomt�nus/izomer� cs�kken�s�t �rtj�k. Gyakori mozg�sszervi t�net, amely f�jdalommal is egy�tt j�rhat.

petyh�dt �s spasztikus b�nul�s, a centr�lis �s perif�ri�s motoneuronok s�r�l�s�nek elk�l�n�t�se

�rz�szavarok, f�jdalom

F�jdalom: egy saj�tos neurofiziol�giai v�szreakci�, amely elv�laszthatatlan az �lett�l �s eg�szs�ges �llapotban a menstru�ci�t �s a sz�l�si f�jdalmat kiv�ve nem jelentkezik.

A f�jdalom betegs�gre h�vja fel a figyelmet .A f�jdalom f�gg a betegnek az aktu�lis t�r�k�pess�g�t�l �s a pszichovegetat�v �llapot�t�l.

A f�jdalmat befoly�solhatja az �letkor, a nem, a kultur�lis h�tt�r a f�radts�g, �s a kor�bbi tapasztalatok. T�pusai: a szervrendszerek szerinti �s speci�lis f�jdalom

Szervrendszerek szerinti

A b�rre lokaliz�l�dik a f�jdalom: v�gott , �gett seb , izom f�jdalom, csontf�jdalom , iz�leti f�jdalom,szervekre lokaliz�l�d� f�jdalom, gasztritis, gyomorfek�ly.

Speci�lis f�jdalom

Sz�l�si vagy mentru�ci�s f�jdalom, gy�ki f�jdalmak, fejf�j�sok, mellkasi-, hasi-, ortop�d �s traumatol�giai f�jdalom

koordin�ci�s zavarok, vegetat�v zavarok

Hypnoid �s nem hypnoid tudatzavarok

Hypnoid tudatzavarok:Alv�sra eml�keztet��llapot

Nem hypnoid tudat zavarok: a beteg l�tsz�lag �ber, a k�rnyezet�ben lej�tsz�d�esem�nyeket �rz�kelhet�en k�veti, de kapcsolatba nem lehet vonni, vagy a k�rnyezettel val�kapcsolata nem megfelel�.

Tudatzavar vizsg�lata: Glasgow-sk�la

Pontozza az al�bbi szempontok szerint: szemnyit�s, sz�beli v�lasz, motoros v�lasz

Eszm�letlens�get okoz� k�rk�pek

Leggyakoribb okok:

·         fejs�r�l�s, fejet �rt �ram�t�s, az agy s�r�l�se, epilepszia,

·         az agy v�rell�t�s�nak zavara (agyi �relz�r�d�s, oxig�nhi�ny, �jul�s, sokk,

·         agyv�rz�s,)

·         az agy �sszenyom�d�sa (koponyas�r�l�skor, agyv�rz�skor, agyh�rtyagyullad�skor, daganat eset�n, agynyom�sfokoz�d�ssal j�r� t�rsz�k�t� folyamatok)

·         az agyba jut� v�r k�miai �sszet�tel�nek megv�ltoz�sa (a v�r oxig�nszeg�nys�ge, fert�z�sek (agyh�rtyagyullad�s, szepszis), m�rgez�sek (pl. sz�nmonoxid bel�gz�s, alkoholos (etil-, metilalkohol), k�b�t�szeres �llapotok, szerves old�szerek, gy�gyszerek (altat�szer,nyugtat�)

·         belgy�gy�szati balesetek, egy�b esetek (v�zbef�l�s, igen magas l�z, hipotermia)

·         l�gz�si �s kering�si probl�m�k (v�rz�s, folyad�kveszt�s, sz�vroham, l�gz�si akad�ly)

·         anyagcsere �s endokrin okok (hipoglik�mia, hiperglik�mia, m�jk�ma, ur�mia).

Eszm�letlens�g 3 foka:

1.      Alusz�kony (szomnolencia): a beteg, ha er�s ingerrel �breszthet�, ingerszeg�ny helyzetben visszas�llyed az alusz�konys�gba

2.      Eszm�letlen (szopor): ha er�s ingerrel sem �breszthet�, de �szt�n�s v�dekez� mozdulatokat v�gez

3.      M�ly eszm�letlens�g (k�ma): nagyon er�s f�jdalomingerrel sem lehet v�laszreakci�t kiv�ltani, csak a vegetat�v m�k�d�s marad fenn.

Alv�szavarok

Alv�s ciklusai:

1.      elalv�si szak (10-30 perc)

2.      fel�letes, majd m�ly�l� alv�s (90 perc)

3.      REM szak (alv�s m�ly�l�se visszafordul).

Napi alv�s sz�ks�glet:

�jsz�l�ttekn�l 18-20 �ra

1 �ves korban 14-16 �ra

Kisded korban 12-14 �ra

Iskol�s korban 9-11 �ra

Feln�tt korban 6-8 �ra

Alv�szavarok:

�lmatlans�g (insomnia)

Alv�szavar (Narkolepsia)

Besz�dzavarok

Besz�dzavar okai:

Af�zia: �sszefoglal� neve mindazon besz�dzavarnak, amelyek organikus agyi s�r�l�s eset�n j�n l�tre.

Form�i:

·         Szenzoros af�zia: �p hall�s mellett a besz�d meg�rt�s�nek zavara, emellett folyamatos besz�d- , sz�-, �s hangt�veszt�s jellemzi.

·         Motoros af�zia: A besz�dszervi m�k�d�sek mellett legink�bb a besz�dk�szs�gek �rintettek, a besz�d meg�rt�se �s a nyelvi eml�kezet k�zepesen zavart, ami f�lre�rt�sekhez vezet.

·         Szenzomotoros af�zia: A kifejez�s �s a meg�rt�s egyar�nt zavart szenved.