11.feladat

Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és neurológia témakörben, amelynek keretében Önnek „ A koponya csontjai és összeköttetései”és az „Agyi érkatasztrófák és a pyramis eredetű mozgászavarok” című előadásokat kell megtartania. Tartsa meg az előadást! Előadásában a következő szempontokra térjen ki:

·         az arc- és az agykoponya csontjai

·         az arckoponya üregei

·         a koponya csontjainak összeköttetései

·         stroke fogalma, fajtái

·         a pyramis eredetű mozgászavarok jellemzői, góctünetek, pyramisjelek vagy kóros reflexek

Az arc- és az agykoponya csontjai

A koponya / cranium / felosztása

Az emberi koponya gömb alakú, melynek nagy részében az agyvelő, érzékszervek, kisebb részében a az emésztőrendszer és a légutak felső szakasza helyezkedik el.

Részei: agykoponya, arckoponya

Agykoponya:

• Koponyatető: falcsont, halántékcsont, homlokcsont, nyakszirtcsont, ékcsont
• Koponyalap

Arckoponya: rostacsont, könnycsont, orrcsont, ekecsont, járomcsont, felső állcsont, állkapocs, szájpandcsont

Az arckoponya üregei

Szemüreg: a látószerv helyezkedik el benne, négyoldalú, piramishoz hasonló, páros üreg, alkotásában 7 csont vesz részt. A középső koponyagödörrel összekötő nyílásokon erek és idegek lépnek be.

Csontos orrüreg: téglatest alakú üreg, melyet a csontos orrsövény két részre oszt. Hátrafelé két nyílása van. Oldalsó falát 6 csont alkotja, rajtuk 3 orrkagyló emelkedik ki, melyek alatt az orrjáratok húzódnak, s ebben nyílnak az orr melléküregei.

Csontos szájüreg: szabálytalan üreg, alul és hátul nincs csontos fala. Oldalt és elöl az állcsontok és a fogak határolják, tetejét a csontos szájpad képezi.

A koponya csontjainak összeköttetései

Varratok

Porcos összeköttetések (pl. ékcsont és nyakszirtcsont között)

Ízület: Articulatio temporomandibularis (állkapocs és halántékcsontok)

Stroke fogalma, fajtái

Ha az agy vérellátása az erekben lejátszódó kóros folyamat következtében károsodik, és ennek következtében 24 óránál tovább tartó fokozatosan vagy hirtelen kezdődő idegrendszeri tünetek mutatkoznak.

Fajtái:

• Iszkémiás sztroke: oxigénhiány okozta sztroke
• Vérzéses sztroke: az artéria megreped és vérezni kezd

Okai (attól függően, hogy mely terület érintett):

·         Agyi erek elzáródása: trombosis, embólia

·         Agyi vénák elzáródása: fejfájás, epilepsziás görcsök, mozgászavar, tudatzavar. Okok: orrmeléküreg-gyulladás, agyhártya-, agyvelőgyulladás, kiszáradás, stb.

·         Agyvérzés (apoplexia): vérzés az agy állományában, illetva az agyburkok közt, hányinger, hányás, éberség és tudat zavarai

·         Subarachnoidealis vérzés (SAV) (pókhálóhártya alatti vérzés): hirtelen erős, ütésszerű, tarkótáji fejfájás, hányinger, hányás, tarkó kötöttség, átmeneti eszméletvesztés    

A pyramis eredetű mozgászavarok jellemzői, góctünetek, pyramisjelek vagy kóros reflexek

A legtöbb akaratlagos mozgás a pyramis pályarendszeren keresztül valósul meg. Az akaratlagos mozgásokat irányító pályarendszer több átkapcsolódás után juttatja el az ingerületet az izmokhoz.

A pyramispálya sérülése leggyakrabban trauma, vérzés, daganat, okozza. Akaratlagos bénulást okoz, de a legtöbb izom tónusa ekkor nem csökken, sőt inkább fokozódik (spazmus! azaz spasztikus bénulás lesz). Megváltoznak a gerincvelői reflexek – piramistünetek.

Parkinson kór:

Primer idegrendszeri degeneráció. Nem visszafordítható betegség. 40-70. életév között alakul ki. A betegség zömében 60. életév után kezdődik.

Oka: öröklődés, kp-i idegrendszert ért fertőzések, toxikus tényezők, kábítószer élvezet.

Tünetei:

·         Hipokinézis spontán és akaratlagos mozgások lassulását, az összes mozgás mennyiség csökkenését és a mozgások beindításának, valamint megállításának nehézségét foglalja magában (merevség, remegés)

·         Neuropszichiátriai zavarok: memória romlása, tájékozódási képesség zavara

·         Akinézis: mozgáshiány, mozgásképtelenség.