9-es t�tel
Munkahely�n tov�bbk�pz�st szerveznek anat�mia �s ortop�dia t�mak�rben, amelynek keret�ben �nnek „A gerinc szerkezete �s m�k�d�se” �s „A scoliosis �s a gerinc fejl�d�si rendelleness�gei” c�m� el�ad�sokat kell megtartania
El�ad�s�ban a k�vetkez� szempontokra t�rjen ki:
•    a val�di csigoly�k �ltal�nos saj�toss�gai
•    a nyaki, a h�ti, az �gy�ki �s a keresztcsonti csigoly�k legfontosabb ismertet�jegyei
•    a gerinc �sszek�ttet�sei
•    a gerinc g�rb�letei �s mozg�sai
•    a scoliosis l�nyege, a kompenz�lt �s a dekompenz�lt scoliosis jellemz�i
•    a funkcion�lis scoliosis
•    a struktur�lis scoliosis a bordap�p kialakul�s�nak oka
•    ismert eredet� (congenitalis, paralyticus �s a rachiticus) struktur�lis scoliosisok jellemz�i
•    a struktur�lis scoliosisok kezel�se
•    a spondylolysis �s a lumbalisatio
•    Baastrup-szindr�ma
•    spina bifida

A Gerinc:
A t�rzsv�zat a gerincoszlop, a bord�k, �s a mellcsont alkotja. A gerincoszlop csigoly�kb�l �p�l fel, ezek egym�s f�l�tt sorakoznak �s k�z�tt�k porckorongok tal�lhat�k. Az egym�st k�vet� csigolyalyukak hozz�k l�tre a gerinccsatorn�t, amelyben a gerincvel� h�z�dik. A gerincoszlop kett�s „S” alakot form�z �s n�gy r�szre tagolhat�: nyaki, mellkasi, �gy�ki, valamint keresztcsonti szakasz.

A gerincoszlop csontjai �s �z�letei
A gerincoszlopnak kett�s rendeltet�se van. Egyr�szt a t�rzs szil�rd v�z�t, mozgathat� tengely�t k�pezi, m�sr�szt h�ti r�sz�ben mag�ba z�rja a k�zponti idegrendszer egyik fontos tagj�t, a gerincvel�t, a bel�le kil�p� ideggy�kerekkel egy�tt.

Emberen 32-35 csigoly�t tal�lunk. Ezek k�z�tt 24 k�l�n�ll� csont, 8-11 pedig egys�ges csontt� olvad �ssze. Az �sszecsontosod�s r�v�n �ll el� a kereszt- �s farkcsont. A keresztcsont 5, a farkcsont pedig 3-6 csigoly�b�l alakul ki. Az �sszecsontosodott csigoly�kat �lcsigoly�knak nevezz�k, szemben a k�l�n�ll� val�di csigoly�kkal. A val�di csigoly�knak, b�r alak szempontj�b�l egym�st�l k�l�nb�znek, m�gis vannak k�z�s jellemvon�saik. Minden csigoly�n tal�lunk testet, mely z�m�k – rendszerint hengeres -, a szomsz�dos csigoly�k fel� tekint� fels� �s als� felsz�ne lapos. A testben jellegzetes gerendaszer� szivacsos �llom�nyt tal�lunk. A testr�l ny�lv�nyok indulnak ki.

H�trafel� halad a csigolya�v, mely a gerinclikat fogja k�r�l. E likak �sszess�ge adja a gerinccsatorn�t, mely a gerincvel�t z�rja mag�ba. Az �vnek a test fel� es� r�sz�n fels� �s als� bev�g�st tal�lunk, mely a szomsz�dos csigoly�k hasonl� bev�g�s�val az oldal fel� n�z� csigolyak�zti likat alkotja. Ezeken a likakon l�pnek ki a gerincvel�i idegek. Az �vr�l indul ki k�toldalt a csigolya har�ntny�lv�nya, mely egyr�szt izmok �s szalagok tapad�s�ra, m�sr�szt – h�tcsigoly�k eset�ben – a bord�kkal val� �zes�l�sre szolg�l. H�tul k�toldali �vf�l egyes�l�s�b�l, a k�z�pvonal ment�n indul ki az �n. t�visny�lv�ny. A t�visny�lv�ny szalagok �s izmok tapad�s�ra szolg�l, fontos szerepe, hogy az �vet h�tulr�l v�di. Minden csigoly�n a har�ntny�lv�ny ered�s�nek megfelel�en indul ki az �vr�l a fels� �s als� �z�leti ny�lv�ny. Ezek a szomsz�dos csigoly�k ugyanilyen ny�lv�nyaival �z�leteket alkotnak.

A val�di csigoly�knak alakjuk �s helyzet�k szerint h�rom csoportj�t k�l�n�tj�k el. E csoportok a k�vetkez�k: 7 nyakcsigolya, 12 h�tcsigolya �s 5 �gy�kcsigolya. A k�t els� nyakcsigolya – az atlasz �s az episztrofeusz – a fej mozg�s�nak k�vetkezt�ben csoportjuk t�bbi tagj�t�l alak szempontj�b�l el�t. Az atlasznak (fejgy�m) nincs teste, csak k�t �ve. Fels� felsz�n�n a nyakszirtcsonttal val� �zes�l�sre k�t toj�s alak� �z�leti �rok szolg�l. Az episztrofeusz test�r�l az atlasz el�ls� �v�hez illeszked� fogny�jtv�ny indul ki.
Az �lcsigoly�k k�z�l a keresztcsont az utols� �gy�kcsigoly�hoz kapcsol�dik. A keresztcsonton felismerhet�k a csigoly�kra jellemz� likak, ny�jtv�nyok. A keresztcsont lefel� farkcsonttal �zes�l, ami az emberen cs�kev�nyes.

A csigoly�k k�z�tt porcos korong van, a csigolya�veket, a har�nt- �s t�visny�jtv�nyokat pedig szalagok k�tik �ssze.

A gerincoszlop mozg�sai a test egyenes tart�s�b�l kiindulva n�gy ir�nyban t�rt�nhetnek: el�rehajl�t�skor �s h�trahajl�t�skor legink�bb a nyaki r�szen j�het l�tre mozg�s; oldalra hajl�t�skor a gerincoszlop t�bb helyen sz�gletszer�en megt�rik. A csavarod�s legkifejezettebb a h�ti szakaszon.

Feln�tt emberen a gerincoszlop egyes szakaszain g�rb�letet tal�lunk. A g�rb�let ir�nya �ltal�ban minden emberben azonos, csak nagys�gbeli k�l�nbs�geket tal�lunk. A nyaki r�sz h�trafel� homor�, a h�ti szakasz dombor�, az �gy�ki homor� �s a keresztcsonti szint�n dombor�. A hajlatok �s a g�rb�letek kiegyenl�tik egym�st, �gyhogy a gerincoszlop fels� �s als� pontjai ugyanazon f�gg�leges vonalba esnek.

A gerincoszlop g�rb�letei j�r�skor �s ugr�skor a porckorongokkal egy�tt biztos�tj�k a t�rzs rug�szer� m�k�d�s�t. Ezek n�lk�l ugr�skor a test z�kken�se teljes erej�vel �rv�nyes�lne a kopony�nkra �s az agyvel�nkre. A g�rb�letek rug�szer� hat�sukkal, �sszenyom�d�sukkal felveszik �s cs�kkentik a z�kken�seket.

A gerincferd�l�s (scoliosis)
a gerincoszlop k�ros oldalir�ny� elg�rb�l�se, melyet a csigoly�k egym�son val� elmozdul�sa, elcsavarod�sa okoz. A gerincferd�l�s kiv�lt� oka, az esetek 85 sz�zal�k�ban ismeretlen (idiop�ti�s gerincferd�l�s). A tov�bbi 15 sz�zal�kban a kiv�lt� ok lehet fejl�d�si rendelleness�g, anyagcsere-zavar, izomsorvad�s. Az ismeretlen eredet� scoliosis, jellemz�en 10-12 �ves kor k�z�tt jelentkezik. A gerincferd�l�s l�nyokn�l gyakoribb

L�nyokn�l k�tszer gyakoribb, gyakoris�ga el�ri a 15 sz�zal�kot. Az esetek 90 sz�zal�k�ban a h�ti-�gy�ki gerinc �tmenetn�l alakul ki. Ez a fajta gerincferd�l�s feltehet�en tart�si rendelleness�g miatt j�n l�tre, melynek oka a gyenge h�tizomzat.Akkor alakulhat ki, ha a serd�l�kori n�veked�s sor�n a mozg�sszeg�ny �letm�d k�vetkezt�ben, az izomzat fejl�d�se nem tart l�p�st a csontok, csigoly�k n�veked�s�vel.

A gerincferd�l�s t�netei
A gerincferd�l�s t�netei a k�vetkez�k: az egyik oldali v�ll, illetve cs�p� magasabban helyezkedik el, s�nta j�r�s, h�tf�jdalom, cs�kken a fizikai terhelhet�s�g.

A funkcion�lis scoliosis f�leg fiatalkorban alakul is, �s a fiatal kor� magyar n�pess�g mintegy 10-12%-�t �rinti. Tulajdonk�ppen tart�si rendelleness�g, amely az�rt alakul ki, mert a fejl�d� szervezet izomzat�nak n�veked�se nem tart egyens�lyt a testt�meg n�veked�s�vel. Mindezek mellett az iskol�skori hanyag, flegmatikus tart�shib�k, k�nyszertart�sok (tanul�si k�nyszer, sz�m�t�g�p, stb.) hozz�ad�dnak az izomzat relat�v fejletlens�g�hez. A "j� h�r" a funkcion�lis gerincferd�l�s eset�ben az, hogy (amint a neve is mutatja) nem v�gleges, nem r�gz�lt, �s megfelel� m�dszerekkel kijav�that�, megsz�ntethet�.

Azokat az oldalir�ny� g�rb�leteket nevezz�k funkcion�lis scoliosisnak, amelyeket nem k�s�r a gerinc torzi�ja, vagyis elcsavarod�sa, teh�t nincs bordap�p �s el�re hajl�tott vagy fekv� helyzetben a g�rb�let elt�nik. Ha hossz� ideig fenn�ll a funkcion�lis scoliosis, kezel�s n�lk�l k�nnyen strukt�r�liss� alakul. Struktur�lis scoliosis eset�ben a gerinc h�romdimenzi�s elv�ltoz�s�r�l van sz�. H�tuln�zetben kialakul az oldalir�ny� g�rb�let, ehhez csatlakozik a g�rb�letnek megfelel� rot�ci�, �s oldaln�zetb�l a gerinc term�szetes �veinek, teh�t a nyaki �s �gy�ki homorulatnak, valamint a h�ti domborulatnak az elsimul�sa -ez a gyakoribb-, ill. fokoz�d�sa. A gerinc egyes alkot�elemein a g�rb�letnek megfelel� elv�ltoz�sok figyelhet�k meg: A csigolyatestek �s ny�lv�nyaik a t�r minden ir�ny�ban deform�l�dnak, a csigolyatestek egym�shoz k�pest elfordulnak, ezt a h�ti szakaszon a bord�k is k�vetik, �gy a g�rb�let oldal�n h�tul kialakul a bordap�p, a m�sik oldalon el�l k�pz�dik egy enyh�bb fok� bordap�p, a bordap�pokkal szemben pedig bordav�lgyek alakulnak ki. A porckorongok is deform�l�dnak, kor�n megkezd�dik a porckorongok degener�ci�ja, nagyobb es�lyt adva ezzel a k�s�bbi porckorongs�rv kialakul�s�nak. A gerinc izmai �s szalagjai is k�vetik a csontos elv�ltoz�sokat, a g�rb�let oldal�n elv�konyodnak, t�lny�lnak, a m�sik oldalon megr�vid�lnek, de az izmok mindk�t oldalon elgyeng�lnek.

Kompenz�lt gerinc:
�ll� helyzetben a fej a medence k�zepe f�l�tt helyezkedik el,
a f�gg��n a C7 (nyaki csigolya) t�visny�lv�ny�n �s a farpof�k k�z�tt halad,
a v�llak �s a medenc�k szinkronban �llnak,
relat�v kisebb a mozg�sszervi panaszok el�fordul�si ar�nya,

Dekompenz�lt gerinc:
a fej, a mellkas vagy a medence eltol�dik a l�bak f�l� vet�thet� hengerpal�stb�l, azaz a minimumz�n�b�l,
ez�ltal a tart�s feladata fokozott izommunk�t jelent,
k�nnyen porckorong degener�ci�t �s �z�leti t�lterhelts�get okoz

Struktur�lis scoliosis jellemz�i
K�nnyen �szrevehet� jellegzetes aszimmetri�kat l�thatunk gerincferd�l�s eset�n, mint pl. a medence aszimmetri�ja, ferde �ll�sa, oldalra kitol�dott helyzete, a t�rzs �s kar �ltal bez�rt h�romsz�g aszimmetri�ja a k�t oldalt �sszehasonl�tva. H�ti lokaliz�ci� eset�n h�tulr�l n�zve jellegzetes h�tra domborod� bord�k az egyik oldalon (bordap�p) �s vele szemk�zt a bord�k beh�z�d�sa (bordav�lgy). Ugyanilyen aszimmetrikus beh�z�d�st �s kiemelked�st l�thatunk h�tul a der�k t�j�kon is. A v�llak, csukly�s izmok aszimmetrikus magass�ga, el�re, ill. h�tra fordult helyzete, a nyak ferde tart�sa is a gerincferd�l�s jele lehet. �gy�ki szakaszon jelentkez� f�g�rb�let eset�n a bord�khoz hasonl� aszimmetri�t l�tunk, csak itt az �gy�ki gerincfesz�t� izomzat egyik oldali el�domborod�s�t �s m�sik oldali beh�z�d�s�t l�tjuk.

A scoliosis kezel�se
A funkcion�lis scolosisok id�ben felismerve a gerinc tart� izomzat�nak meger�s�t�s�vel, adott esetben a l�bhosszk�l�nbs�g kiegyenl�t�s�vel meggy�gyulnak. Term�szetesen sz�ks�g lehet ezekben az esetekben is a tart�sjav�t� torna mellett a korrekci�s aszimmetrikus gy�gytorn�ra, a Schroth ter�pi�ra, a gerinc 3D Scoliosis Ter�pi�j�ra is. Struktur�lis scoliosisok eset�ben, ahol a legt�bb esetben roml�ssal kell sz�molni, ortop�diai kezel�sre van sz�ks�g. A legfontosabb �s legegyszer�bb kezel�si m�dszer a korrekci�s gy�gytorna. Az egyik leghat�konyabb m�dszer a Katharina Schroth �ltal kidolgozott Schroth Ter�pia / 3D Scoliosis Ter�pia, a gerinc h�romdimenzi�s korrekci�j�ra �s egy speci�lis l�gz�si technik�ra �p�l� m�dszer. Az ortop�diai kezel�s sor�n sz�ks�g lehet, m�anyag f�z� (korzett) alkalmaz�s�ra, v�gs� esetben m�t�ti megold�sra is.

Spondylolysis (�vszakad�s), spondylolisthesis (csigolyacs�sz�s)
A spondylolysis leggyakrabban az als� (negyedik �s �t�dik) �gy�ki csigoly�kon el�fordul� �vz�r�d�si zavar (�vszakad�s), amely fejl�d�si rendelleness�g talaj�n alakul ki, de ebben szerepe lehet sorozatos mikrotraum�nak �s ritk�n egyszeri nagyobb s�r�l�snek is A spondylolisthesis a csigolyacs�sz�st jelenti, amely t�bbnyire a k�toldali �vszakad�shoz t�rsul. A k�t elv�ltoz�s k�z�s l�nyege az �rintett gerinc szegment instabilit�sa. A spondylolysis leggyakrabban a gyakori hyperextenzi�val (a der�k h�trafesz�l�se) j�r� sportokban fordul el�, mint p�ld�ul torna, labdar�g�s, m�korcsolya.

A spondylolysis l�nyege a csigolya�v "pars interarticularis"-�nak folytonoss�gi hi�nya. Lehet egy- vagy k�toldali. Ut�bbi esetben fenn�ll a lehet�s�ge, hogy a csigolya el�recs�sszon az alatta lev�h�z viszony�tva. Ha a cs�sz�s l�trej�tt, spondylolisthesisr�l besz�l�nk. A cs�sz�s az �let folyam�n fokoz�dhat. Az etiol�gia �vtizedek �ta vitatott, de az esetek nagyobb r�sz�ben fejl�d�si zavar �s f�rad�sos t�r�s egy�ttese �ll a h�tt�rben. A spondylolysis als� lumbalis csigoly�kon, legt�bbsz�r (80%) az L-V �v�n alakul ki.

T�netek
�ltal�ban fokozatosan kezd�d� der�kf�j�s az els� t�net. A f�jdalom terhel�sre, f�k�nt az extenzi�val j�r� mozg�sokra fokoz�dik. Az egyoldali f�jdalom egyoldali spondylolysisre utal. V�gtagba sug�rz� t�netek el�fordulhatnak. Csigolyacs�sz�s eset�n a csigolyany�lv�nyok „l�pcs�je" tapinthat� lehet. A cs�sz�s m�rt�ke az elv�ltoz�s s�lyoss�g�val �sszef�gg.

Kezel�s
T�bbnyire konzervat�v (pihen�s, fizikoter�pia, gy�gytorna), M�t�t indokolt, ha a f�jdalmak hossz� (f�l-egy �v) konzervat�v kezel�sre nem reag�lnak vagy fokoz�d� csigolyacs�sz�s igazol�dott.

Rehabilit�ci�
A gy�gytorna alapvet�, f�k�pp a medence k�r�li hajl�konys�g helyre�ll�t�s�ra �s er�s�t�sre kell f�kusz�lni.

Sacralisatio, lumbalisatio
Szint�n a k�z�pkor�ak k�z�tt okoz panaszt a der�ki csigoly�kat �s a keresztcsontot �rint� sacralisatio �s lumbalisatio, el�bbi eset�ben az utols�, azaz �t�dik der�ki csigolya hozz�csontosodik az alatta l�v� keresztcsonthoz (mintha eggyel kevesebb der�ki csigoly�ja lenne a betegnek). Az ut�bbi betegs�gn�l az – �sszen�tt csigoly�kb�l �ll� – keresztcsontot alkot� els� elem nem csontosodik �ssze a t�bbi alkot�val, s ez�ltal eggyel t�bb csigolya lesz a der�ki szakaszon. Mindk�t rendelleness�g f� t�nete a der�kf�jdalom, ami �ltal�ban j�l reag�l a konzervat�v (teh�t nem m�t�ti) kezel�sre, mely gyullad�scs�kkent� �s f�jdalomcsillap�t� elj�r�sokb�l, valamint gy�gytorn�b�l �ll. Mivel e betegs�gek pontos oka m�g tiszt�zatlan, de kialakul�sukban val�sz�n�leg szerepe van az �r�kl�tt t�nyez�knek is, a der�kf�j�sra val� hajlam is gyakoribb lehet bizonyos csal�dokon bel�l.

Baastrup-szindr�ma:
l�nyege, hogy az �gy�ki csigoly�k t�visny�lv�nyai m�r a sz�let�skor is hosszabbak a norm�lisn�l, v�geik k�zel vannak egym�shoz, �ssze is �rhetnek. Feln�tt-id�skorra a ny�lv�nyok k�z�tt kis�z�leti gyullad�s, csontcs�r kialakul�sa k�vetkezhet be. Jellemz� a terhel�sre, h�trahajl�sra bek�vetkez� f�jdalom. Az �gy�ki g�rb�let (lordosis) kifejezettebb.

A spina bifida (nyitott gerinc)
Ez a gerinc �s a k�zponti idegrendszer fejl�d�si rendelleness�geinek �sszefoglal� elnevez�se. Az embrion�lis id�szakban m�r az els� h�nap folyam�n elkezd�dik az �n. vel�cs� differenci�l�d�sa bonyolultabb idegrendszeri strukt�r�kk�. L�trej�nnek a gerincoszlopot alkot� csigoly�k, illetve a gerincvel�, �s az abb�l kil�p� idegek. A gerincoszlopot alkot� csigoly�k l�trehozz�k a gerinccsatorn�t, mely egyben csontos v�delmet jelent a gerincvel� sz�m�ra. Spina bifida eseteiben a vel�cs� fejl�d�se valamelyik l�p�sben zavart szenved, �gy a gerincoszlop nem z�r�dik �ssze teljesen. A l�trej�tt�ben mind genetikai, mind pedig k�rnyezeti faktoroknak fontos szerepe lehet. Legk�zismertebb a folsavhi�ny, mely egy�rtelm�en �sszef�gg�st mutat a fejl�d�si rendelleness�gek magasabb el�fordul�s�val. A v�rand�s any�k nagy r�sze folsavp�tl�sban r�szes�l a terhess�g folyam�n, �gy Magyarorsz�gon is cs�kken a spina bifida el�fordul�sa.