6.feladat

Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és belgyógyászat témakörben, amelynek keretében Önnek „A szív anatómiai felépítése és betegségei” című előadást kell megtartania. Tartsa meg előadását! Előadásában a következő szempontokra térjen ki:

·         a szív anatómiai felépítése

·         a szív működése

·         szív eredetű keringési elégtelenség fogalma, típusai (a pumpafunkció károsodása szerint)

·         a balszívfél-elégtelenség oka, következménye, tünetei

·         a jobbszívfél-elégtelenség oka, következménye, tünetei

·         veleszületett és szerzett szívhibák

·         febris rheumatica okozta reumás szívgyulladás

·         ischaemiás szívbetegség

·         a szív ingerképzési zavarai

A szív anatómiai felépítése

A szív működése

Elhelyezkedése

A mellkasban a két tüdő közötti területen (gátorüregben), annak is elülső, alsó részén. A tüdők által gyakorlatilag takarva 1/3 része a középvonalban, 2/3 része a bal mellkasfélben. A szívcsúcs tapintható helye a mellkasfalon (szívcsúcslökés) az V. bordaközben, a szegycsonttól kb. 8 cm-re. A szív hossztengelye felülről lefelé, hátulról előre, jobbról balra fut. Kb. 300 g-os zárt ököl nagyságú tompa, kúp alakú szerv.

Részei:

·         Alapi rész (Basis cordis)

·         Csúcsi rész (Apex cordis)

A két külső rész közötti határ a koszorús barázda (sulcus coronarius), ami feletti rész a szív alapi területéhez, az alatti része, pedig a csúcsi területhez tartozik. A szív alapi részében a jobb, illetve a bal pitvar, míg csúcsi területén a két kamra található.

Belső szerkezete:

Rétegei:

·         Szívbelhártya (endocardium): a szív legbelső (üregek felé néző) hártyaszerű rétege. Jellegzetes kettőzete a billentyűk vitorláját alkotja. Az ép szívbelhártya biztosítja a szív üregén belül a vér súrlódásmentes áramlását, és megakadályozza a kóros véralvadást (trombus képződést)

·         Szívizomzat (myocardium): a legvaskosabb szívréteg, ami a szív pumpaműködéséért felel. Nem egységes réteg, hiszen külső, középső, és belső rétegekből épül fel. A szív rostos gyűrűjén ered. Pitvarok esetén vékony köpenyszerű, míg kamrák esetén vaskos (legvastagabb a bal kamra fala: kb. 1 cm). Jellemző élettani tulajdonsága „a minden, vagy semmi” törvénye, ami azt jelenti, hogy küszöb feletti ingerre a szívizom maximális összehúzódással válaszol, így az ingererősség további emelésével a válasz erőssége nem befolyásolható.

·         Szívburok (pericardium): a szív legkülső burka, ami két lemezből épül föl. A szívhez közelebbi lemezt zsigeri lemeznek (epicardium), távolabbit, pedig fali lemeznek (pericardium) nevezzük. A két lemez között a szívburok üreg található, amiben néhány ml mennyiségű sárgás, savós folyadék biztosítja a mellkason belül a szív súrlódásmentes működését. A szívburok védi, óvja, izolálja a szívet környezetétől.

Üregei: jobb és bal pitvar (felül), jobb és bal kamra (alul). A szív üregei között egy hosszirányú válaszfal a szívsövény (septum cordis) található, ami vér számára átjárhatatlan, így izolálni képes a bal szívfélben lévő (bal pitvar, bal kamra) oxigéndús vért, a jobb szívfélben található (jobb pitvar, jobb kamra) oxigénszegény vérétől. A két pitvart elválasztó szívsövény részt pitvari sövénynek, míg a két kamrát elválasztót kamrai sövénynek nevezzük.

A szív üregeiből a következő erek nyílnak:

·         Bal kamrából: aorta

·         Jobb kamrából: arteria pulmonalis (tüdőartéria)

·         Bal pitvarba: 4 db vena pulmonalis

·         Jobb pitvarba: vena cava superior és vena cava inferior, és a koszorúerek vénája (sinus coronarius)

Billentyűi:

A szív sajátos billentyűrendszere biztosítja a szív üregein belül (hasonlatosan a szelepekhez) a vér egyirányú áramlását. Ha a billentyűk károsodnak (Pl. szívbelhártya gyulladás) gazdaságtalanná válik a szív működése, ami szívelégtelenséghez vezet.

Vitorlás billentyűk: a pitvarok és a kamrák között, azaz a vénás szájadékokban helyezkednek el. Biztosítják a vér pitvarok felől kamrák felé történő áramlását (bal pitvarból a bal kamra felé, a jobb pitvarból a jobb kamra felé. Megakadályozzák a fordított irányú véráramlást. Vitorlákból (ezek a szív rostos gyűrűjéhez tapadnak) ínhúrokból, és szemölcsizmokból épülnek fel. A bal pitvar, és a bal kamra között (bal vénás szájadékban) két vitorlából álló, ún. kéthegyű (bicuspidalis, mitralis) billentyű. A jobb pitvar és a jobb kamra között három vitorlából álló, ún. háromhegyű (tricuspidalis) billentyű található.

Zsebes, vagy félhold alakú billentyű (semilunaris): a kamrákból kilépő nagyartériák kezdeténél (artériás szájadék) találhatóak. Biztosítják, hogy a vér a kamrák összehúzódása esetén csak a nagyartériák felé tudjon áramolni, ésvmegakadályozzák a fordított irányúvvéráramlást.

Szív eredetű keringési elégtelenség fogalma, típusai (a pumpafunkció károsodása szerint)

A szívelégtelenség fogalma

Abban az esetben, amelyben a szív kellő vénás visszaáramlás ellenére képtelen a szervek normális perfusiojához (vérátáramláshoz) szükséges vérmennyiséget a szervezetbe pumpálni, szívelégtelenség állapota alakul ki.

A szívelégtelenség következménye: Az állapot során az emelkedett vénás nyomásnak (pangásnak) köszönhetően folyadék vándorol a szövetek közötti térbe.

·         A szívelégtelenség érintheti a bal kamrát, ami a kisvérkörben és így a tüdőben pangást okoz, s így asthma cardiale, illetve tüdővizenyő formájában jelentkezik.

·         Érintheti a jobb szívfelet, ami nagyvérköri pangás révén cardialis oedaemát okoz.

A balszívfél-elégtelenség oka, következménye, tünetei

Abban az esetben, ha heveny (akut) bal kamra elégtelenség alakul ki, az akár asthma cardiale (szív eredetű heveny fulladás), vagy akár tüdő oedaema (tüdővizenyő) formájában jelentkezhet.

Oka:

·         Kamrai túlterhelés, amely akár egy kamrát terhelő billentyűhiba, illetve magasvérnyomás (hypertonia) következménye.

·         A szívizom oxygénhiánya Pl: szívizom infarctus (ék alakú elhalás)

·         Ritmuszavarok

·         Cardiomyopathia: akár ismert okból, de leggyakrabban ismeretlen okból kialakuló szívizom degeneratio (átépülés).

Tünetei:

·         Kezdetben apró szaggatott köhögés alakul ki, amit fulladás (belégzési nehezítettség) követ.

·         A beteg bőre verejtékes cyanotikus (szederjes), majd szürkéssápadt.

·         Légzési segédizmait jól láthatóan használja.

·         A beteg jól hallhatóan hörög, hiszen a váladék a nagy légutakba sodródik.

·         Gyakran előfordul, hogy a kilégzés is megnyúlik, és úgy tűnik, hogy két betegség, az asthma cardiale és a hörgi asthma kombinálódik. Ilyenkor a folyamatot asthma mixtumnak (kevert asthmának) nevezzük.

·         Legijesztőbb a beteg állapotának gyors hanyatlása, amely nem ritkán a kezdettől számítva 8-10 perc múlva bekövetkezik. A beteg zavart lesz, majd eszméletét veszti, légzése ritkul és légzőnyílásai (száj, orr) előtt oedaemahab jelenik meg, amely után rövid idő múlva leáll a légzés, és a beteg meghal.

A jobbszívfél-elégtelenség oka, következménye, tünetei

Cardialis oedema: a szív képtelen a normális vérmennyiséget a szervekhez pumpálni

Tünete: szimmetrikus vizenyő a végtagokon (elhelyezkedése nagyban függ a testhelyzettől, mert mindig a legmélyebb ponton keletkezik. A test nagy üregeinek vizenyői később jelentkeznek, mint az alsó végtag oedaemái.

Oka:

·         Kamrai túlterhelés (hypertonia, billentyűhiba)

·         A szívizom oxygénhiánya

·         Szívrythmuszavarok

·         Cardiomyopathia (szívizom elfajulásos betegsége), szívizomgyulladás

Veleszületett és szerzett szívhibák

Veleszületett szívhibák okai

·         Belső okok: öröklődés

·         Külső okok: leglényegesebb, hogy a várandóság mely hetében érte kár az embriót (vírusfertőzések, oxigénhiány, RTG sugárzás, stb.)

Tünetek:

·         Shunt nélküli: amikor a vénás és oxigénnel dúsított ún. artériás vér nem keveredik egymással. Ezek a legkevésbé súlyos tüneteket okozó szívhibák.

·         Bal-jobb shunttel járó szívhibák, amikor bár az oxigénben gazdag és elhasznált vér keveredik egymással, de a nyomási viszonyok miatt (a szív bal felén normálisan nagyobb a nyomás, mint a jobb felén) a szervekhez még így is oxigénben gazdag vér jut, ezért nem jár cyanozissal, azaz elkéküléssel.

·         Jobb-bal shunttel járó szívhibák (20%). Ezek azok, melyek elkéküléssel (cyanosissal) járnak, hiszen a szervekhez oxigénben szegény vér jut, mivel az elhasznált vérnek csak egy része tud oxigénben feldúsulni a tüdőn keresztül.

Szerzett szívhibák

Legnagyobb része reumás karditiszből származik, kisebb részük más endokarditiszből vagy arterioszklerózisból. Leggyakrabban a bikuszbidális billentyű betegszik meg, ritkábban az aortabillentyű.

Febris rheumatica okozta reumás szívgyulladás

A reumás láz a kötőszövet nem gennyes, kiterjedt gyulladásos megbetegedése, amely a szívet, ízületeket, agyvelőt, ereket és a bőr alatti kötőszöveteket érinti. Leggyakrabban 6-15 éves kor között fordul elő.

Szívgyulladás (carditis): szapora szívműködés (tachycardia), mely láztalan állapotban is fennáll, szívzörej, szívmegnagyobbodás, keringési elégtelenség megjelenése.

Ischaemiás szívbetegség

Az ischaemiás szívbetegségek a szívizom elégtelen vérellátásából eredő kórképeket nevezzük. Akkor jön létre, ha a szívizom vérellátása nem fedezi az oxigénigényt

Cardiosclerosis: az ischaemias szívbetegségek krónikus formája, melynek gyakran nincsenek klinikai tünetei – később azonban cardialis decompensatio és ezzel együtt vagy e nélkül ritmuszavarok alakulnak ki. Leggyakoribb panaszok: fáradékonyság, nehézlégzés, boka oedema, palpitáció, szívtáji nyomásérzékenység. Az EKG-n látható jelei vannak a szívizom hypoxiájának és a ritmuszavaroknak. Kezdeti stádiumban a betegség további romlása lassítható zsírszegény étrenddel, a dohányzás mellőzésével, stressz kerülő életmóddal, rendszeres testmozgással.

Az angina pectoris rohamokban jelentkező, szegycsont mögötti és onnan kisugárzó fájdalommal járó snydroma, oka a szívizom hiányos oxigén ellátottsága. Az oxigénhiány oka sokféle, leggyakoribb a koszorúsér keringési elégtelensége, kiválthatja azonban a rohamot a szívizom hirtelen megnövő oxigénszükséglete. Nyugalmi angináról beszélünk, ha éjszaka, vagy minden kiváltó ok nélkül, nyugalomban jelentkezik. Anginás fájdalom.

Azonnal gondoskodni kell a beteg nyugalmáról. Gyógyszerként Nitroglicerin tablettát vagy spray-t alkalmazunk. Ha a fájdalom nem szűnik, vagy csak 10 perc múlva, akkor valószínűleg nem valódi angina pectorisról van szó.

A szív ingerképzési zavarai

Szívritmuszavar (arythmia) a szívműködés ritmusában bekövetkezett olyan változás, amely eltér a normális sinus ritmustól.

Elsődleges ingerképző központ a jobb pitvarban (véna cava superior beszájadzásánál) található (sinus csomó).

Másodlagos ingerképző központ: A pitvar-kamra határon, a pitvari sövény alsó részében egy másik idegsejt csoport található, amelyet pitvar-kamrai csomónak (AV-csomó) nevezünk.

Ingerület folyamata: A pitvar felől jövő ingerület ezen keresztül terjed le a kamrai sövényben található His kötegbe. A His kötegből a továbbiak során az inger kettéválik és végigterjed a bal és a jobb Tawara szárakon és eléri az azok végén seprőszerűen szétrostozódó Purkinje rostokat.

Ritmuszavarok (arrhytmiák) felosztása

Szívritmuszavar során a fenti folyamat sérül a következő formákban:

·         Ingerképzési zavar

·         Ingervezetési zavar

·         Kettő kombinálódása

Okai:

Cardialis (szíveredetű): a zavart a szív strukturális elváltozása okozza (pl. koszorúérkeringési zavar, angina pectoris, szívinfarktus)

Extracardialis (szíven kívüli) okok: pl. fokozott pajzsmirigyműködés, lázas állapot.

A szívritmuszavarok különös veszélye abban rejlik, hogy képes akár a szív pumpafunkcióját (összehúzódó képességét) megszüntetni, így a beteget klinikai, majd biológiai halálba sodorni.

Formái:

Sinus tachycardia: szapora frekvenciát eredményez

Sinus bradycardia: gyér frekvenciát eredményez