6.feladat

Munkahely�n tov�bbk�pz�st szerveznek anat�mia �s belgy�gy�szat t�mak�rben, amelynek keret�ben �nnek „A sz�v anat�miai fel�p�t�se �s betegs�gei” c�m� el�ad�st kell megtartania. Tartsa meg el�ad�s�t! El�ad�s�ban a k�vetkez� szempontokra t�rjen ki:

·         a sz�v anat�miai fel�p�t�se

·         a sz�v m�k�d�se

·         sz�v eredet� kering�si el�gtelens�g fogalma, t�pusai (a pumpafunkci� k�rosod�sa szerint)

·         a balsz�vf�l-el�gtelens�g oka, k�vetkezm�nye, t�netei

·         a jobbsz�vf�l-el�gtelens�g oka, k�vetkezm�nye, t�netei

·         velesz�letett �s szerzett sz�vhib�k

·         febris rheumatica okozta reum�s sz�vgyullad�s

·         ischaemi�s sz�vbetegs�g

·         a sz�v ingerk�pz�si zavarai

A sz�v anat�miai fel�p�t�se

A sz�v m�k�d�se

Elhelyezked�se

A mellkasban a k�t t�d� k�z�tti ter�leten (g�tor�regben), annak is el�ls�, als� r�sz�n. A t�d�k �ltal gyakorlatilag takarva 1/3 r�sze a k�z�pvonalban, 2/3 r�sze a bal mellkasf�lben. A sz�vcs�cs tapinthat� helye a mellkasfalon (sz�vcs�csl�k�s) az V. bordak�zben, a szegycsontt�l kb. 8 cm-re. A sz�v hossztengelye fel�lr�l lefel�, h�tulr�l el�re, jobbr�l balra fut. Kb. 300 g-os z�rt �k�l nagys�g� tompa, k�p alak� szerv.

R�szei:

·         Alapi r�sz (Basis cordis)

·         Cs�csi r�sz (Apex cordis)

A k�t k�ls� r�sz k�z�tti hat�r a koszor�s bar�zda (sulcus coronarius), ami feletti r�sz a sz�v alapi ter�let�hez, az alatti r�sze, pedig a cs�csi ter�lethez tartozik. A sz�v alapi r�sz�ben a jobb, illetve a bal pitvar, m�g cs�csi ter�let�n a k�t kamra tal�lhat�.

Bels� szerkezete:

R�tegei:

·         Sz�vbelh�rtya (endocardium): a sz�v legbels� (�regek fel� n�z�) h�rtyaszer� r�tege. Jellegzetes kett�zete a billenty�k vitorl�j�t alkotja. Az �p sz�vbelh�rtya biztos�tja a sz�v �reg�n bel�l a v�r s�rl�d�smentes �raml�s�t, �s megakad�lyozza a k�ros v�ralvad�st (trombus k�pz�d�st)

·         Sz�vizomzat (myocardium): a legvaskosabb sz�vr�teg, ami a sz�v pumpam�k�d�s��rt felel. Nem egys�ges r�teg, hiszen k�ls�, k�z�ps�, �s bels� r�tegekb�l �p�l fel. A sz�v rostos gy�r�j�n ered. Pitvarok eset�n v�kony k�penyszer�, m�g kamr�k eset�n vaskos (legvastagabb a bal kamra fala: kb. 1 cm). Jellemz� �lettani tulajdons�ga „a minden, vagy semmi” t�rv�nye, ami azt jelenti, hogy k�sz�b feletti ingerre a sz�vizom maxim�lis �sszeh�z�d�ssal v�laszol, �gy az ingerer�ss�g tov�bbi emel�s�vel a v�lasz er�ss�ge nem befoly�solhat�.

·         Sz�vburok (pericardium): a sz�v legk�ls� burka, ami k�t lemezb�l �p�l f�l. A sz�vhez k�zelebbi lemezt zsigeri lemeznek (epicardium), t�volabbit, pedig fali lemeznek (pericardium) nevezz�k. A k�t lemez k�z�tt a sz�vburok �reg tal�lhat�, amiben n�h�ny ml mennyis�g� s�rg�s, sav�s folyad�k biztos�tja a mellkason bel�l a sz�v s�rl�d�smentes m�k�d�s�t. A sz�vburok v�di, �vja, izol�lja a sz�vet k�rnyezet�t�l.

�regei: jobb �s bal pitvar (fel�l), jobb �s bal kamra (alul). A sz�v �regei k�z�tt egy hosszir�ny� v�laszfal a sz�vs�v�ny (septum cordis) tal�lhat�, ami v�r sz�m�ra �tj�rhatatlan, �gy izol�lni k�pes a bal sz�vf�lben l�v� (bal pitvar, bal kamra) oxig�nd�s v�rt, a jobb sz�vf�lben tal�lhat� (jobb pitvar, jobb kamra) oxig�nszeg�ny v�r�t�l. A k�t pitvart elv�laszt� sz�vs�v�ny r�szt pitvari s�v�nynek, m�g a k�t kamr�t elv�laszt�t kamrai s�v�nynek nevezz�k.

A sz�v �regeib�l a k�vetkez� erek ny�lnak:

·         Bal kamr�b�l: aorta

·         Jobb kamr�b�l: arteria pulmonalis (t�d�art�ria)

·         Bal pitvarba: 4 db vena pulmonalis

·         Jobb pitvarba: vena cava superior �s vena cava inferior, �s a koszor�erek v�n�ja (sinus coronarius)

Billenty�i:

A sz�v saj�tos billenty�rendszere biztos�tja a sz�v �regein bel�l (hasonlatosan a szelepekhez) a v�r egyir�ny� �raml�s�t. Ha a billenty�k k�rosodnak (Pl. sz�vbelh�rtya gyullad�s) gazdas�gtalann� v�lik a sz�v m�k�d�se, ami sz�vel�gtelens�ghez vezet.

Vitorl�s billenty�k: a pitvarok �s a kamr�k k�z�tt, azaz a v�n�s sz�jad�kokban helyezkednek el. Biztos�tj�k a v�r pitvarok fel�l kamr�k fel� t�rt�n� �raml�s�t (bal pitvarb�l a bal kamra fel�, a jobb pitvarb�l a jobb kamra fel�. Megakad�lyozz�k a ford�tott ir�ny� v�r�raml�st. Vitorl�kb�l (ezek a sz�v rostos gy�r�j�hez tapadnak) �nh�rokb�l, �s szem�lcsizmokb�l �p�lnek fel. A bal pitvar, �s a bal kamra k�z�tt (bal v�n�s sz�jad�kban) k�t vitorl�b�l �ll�, �n. k�thegy� (bicuspidalis, mitralis) billenty�. A jobb pitvar �s a jobb kamra k�z�tt h�rom vitorl�b�l �ll�, �n. h�romhegy� (tricuspidalis) billenty� tal�lhat�.

Zsebes, vagy f�lhold alak� billenty� (semilunaris): a kamr�kb�l kil�p� nagyart�ri�k kezdet�n�l (art�ri�s sz�jad�k) tal�lhat�ak. Biztos�tj�k, hogy a v�r a kamr�k �sszeh�z�d�sa eset�n csak a nagyart�ri�k fel� tudjon �ramolni, �svmegakad�lyozz�k a ford�tott ir�ny�vv�r�raml�st.

Sz�v eredet� kering�si el�gtelens�g fogalma, t�pusai (a pumpafunkci� k�rosod�sa szerint)

A sz�vel�gtelens�g fogalma

Abban az esetben, amelyben a sz�v kell� v�n�s vissza�raml�s ellen�re k�ptelen a szervek norm�lis perfusioj�hoz (v�r�t�raml�shoz) sz�ks�ges v�rmennyis�get a szervezetbe pump�lni, sz�vel�gtelens�g �llapota alakul ki.

A sz�vel�gtelens�g k�vetkezm�nye: Az �llapot sor�n az emelkedett v�n�s nyom�snak (pang�snak) k�sz�nhet�en folyad�k v�ndorol a sz�vetek k�z�tti t�rbe.

·         A sz�vel�gtelens�g �rintheti a bal kamr�t, ami a kisv�rk�rben �s �gy a t�d�ben pang�st okoz, s �gy asthma cardiale, illetve t�d�vizeny� form�j�ban jelentkezik.

·         �rintheti a jobb sz�vfelet, ami nagyv�rk�ri pang�s r�v�n cardialis oedaem�t okoz.

A balsz�vf�l-el�gtelens�g oka, k�vetkezm�nye, t�netei

Abban az esetben, ha heveny (akut) bal kamra el�gtelens�g alakul ki, az ak�r asthma cardiale (sz�v eredet� heveny fullad�s), vagy ak�r t�d� oedaema (t�d�vizeny�) form�j�ban jelentkezhet.

Oka:

·         Kamrai t�lterhel�s, amely ak�r egy kamr�t terhel� billenty�hiba, illetve magasv�rnyom�s (hypertonia) k�vetkezm�nye.

·         A sz�vizom oxyg�nhi�nya Pl: sz�vizom infarctus (�k alak� elhal�s)

·         Ritmuszavarok

·         Cardiomyopathia: ak�r ismert okb�l, de leggyakrabban ismeretlen okb�l kialakul� sz�vizom degeneratio (�t�p�l�s).

T�netei:

·         Kezdetben apr� szaggatott k�h�g�s alakul ki, amit fullad�s (bel�gz�si nehez�tetts�g) k�vet.

·         A beteg b�re verejt�kes cyanotikus (szederjes), majd sz�rk�ss�padt.

·         L�gz�si seg�dizmait j�l l�that�an haszn�lja.

·         A beteg j�l hallhat�an h�r�g, hiszen a v�lad�k a nagy l�gutakba sodr�dik.

·         Gyakran el�fordul, hogy a kil�gz�s is megny�lik, �s �gy t�nik, hogy k�t betegs�g, az asthma cardiale �s a h�rgi asthma kombin�l�dik. Ilyenkor a folyamatot asthma mixtumnak (kevert asthm�nak) nevezz�k.

·         Legijeszt�bb a beteg �llapot�nak gyors hanyatl�sa, amely nem ritk�n a kezdett�l sz�m�tva 8-10 perc m�lva bek�vetkezik. A beteg zavart lesz, majd eszm�let�t veszti, l�gz�se ritkul �s l�gz�ny�l�sai (sz�j, orr) el�tt oedaemahab jelenik meg, amely ut�n r�vid id� m�lva le�ll a l�gz�s, �s a beteg meghal.

A jobbsz�vf�l-el�gtelens�g oka, k�vetkezm�nye, t�netei

Cardialis oedema: a sz�v k�ptelen a norm�lis v�rmennyis�get a szervekhez pump�lni

T�nete: szimmetrikus vizeny� a v�gtagokon (elhelyezked�se nagyban f�gg a testhelyzett�l, mert mindig a legm�lyebb ponton keletkezik. A test nagy �regeinek vizeny�i k�s�bb jelentkeznek, mint az als� v�gtag oedaem�i.

Oka:

·         Kamrai t�lterhel�s (hypertonia, billenty�hiba)

·         A sz�vizom oxyg�nhi�nya

·         Sz�vrythmuszavarok

·         Cardiomyopathia (sz�vizom elfajul�sos betegs�ge), sz�vizomgyullad�s

Velesz�letett �s szerzett sz�vhib�k

Velesz�letett sz�vhib�k okai

·         Bels� okok: �r�kl�d�s

·         K�ls� okok: legl�nyegesebb, hogy a v�rand�s�g mely het�ben �rte k�r az embri�t (v�rusfert�z�sek, oxig�nhi�ny, RTG sug�rz�s, stb.)

T�netek:

·         Shunt n�lk�li: amikor a v�n�s �s oxig�nnel d�s�tott �n. art�ri�s v�r nem keveredik egym�ssal. Ezek a legkev�sb� s�lyos t�neteket okoz� sz�vhib�k.

·         Bal-jobb shunttel j�r� sz�vhib�k, amikor b�r az oxig�nben gazdag �s elhaszn�lt v�r keveredik egym�ssal, de a nyom�si viszonyok miatt (a sz�v bal fel�n norm�lisan nagyobb a nyom�s, mint a jobb fel�n) a szervekhez m�g �gy is oxig�nben gazdag v�r jut, ez�rt nem j�r cyanozissal, azaz elk�k�l�ssel.

·         Jobb-bal shunttel j�r� sz�vhib�k (20%). Ezek azok, melyek elk�k�l�ssel (cyanosissal) j�rnak, hiszen a szervekhez oxig�nben szeg�ny v�r jut, mivel az elhaszn�lt v�rnek csak egy r�sze tud oxig�nben feld�sulni a t�d�n kereszt�l.

Szerzett sz�vhib�k

Legnagyobb r�sze reum�s karditiszb�l sz�rmazik, kisebb r�sz�k m�s endokarditiszb�l vagy arterioszkler�zisb�l. Leggyakrabban a bikuszbid�lis billenty� betegszik meg, ritk�bban az aortabillenty�.

Febris rheumatica okozta reum�s sz�vgyullad�s

A reum�s l�z a k�t�sz�vet nem gennyes, kiterjedt gyullad�sos megbeteged�se, amely a sz�vet, �z�leteket, agyvel�t, ereket �s a b�r alatti k�t�sz�veteket �rinti. Leggyakrabban 6-15 �ves kor k�z�tt fordul el�.

Sz�vgyullad�s (carditis): szapora sz�vm�k�d�s (tachycardia), mely l�ztalan �llapotban is fenn�ll, sz�vz�rej, sz�vmegnagyobbod�s, kering�si el�gtelens�g megjelen�se.

Ischaemi�s sz�vbetegs�g

Az ischaemi�s sz�vbetegs�gek a sz�vizom el�gtelen v�rell�t�s�b�l ered� k�rk�peket nevezz�k. Akkor j�n l�tre, ha a sz�vizom v�rell�t�sa nem fedezi az oxig�nig�nyt

Cardiosclerosis: az ischaemias sz�vbetegs�gek kr�nikus form�ja, melynek gyakran nincsenek klinikai t�netei – k�s�bb azonban cardialis decompensatio �s ezzel egy�tt vagy e n�lk�l ritmuszavarok alakulnak ki. Leggyakoribb panaszok: f�rad�konys�g, neh�zl�gz�s, boka oedema, palpit�ci�, sz�vt�ji nyom�s�rz�kenys�g. Az EKG-n l�that� jelei vannak a sz�vizom hypoxi�j�nak �s a ritmuszavaroknak. Kezdeti st�diumban a betegs�g tov�bbi roml�sa lass�that� zs�rszeg�ny �trenddel, a doh�nyz�s mell�z�s�vel, stressz ker�l� �letm�ddal, rendszeres testmozg�ssal.

Az angina pectoris rohamokban jelentkez�, szegycsont m�g�tti �s onnan kisug�rz� f�jdalommal j�r� snydroma, oka a sz�vizom hi�nyos oxig�n ell�totts�ga. Az oxig�nhi�ny oka sokf�le, leggyakoribb a koszor�s�r kering�si el�gtelens�ge, kiv�lthatja azonban a rohamot a sz�vizom hirtelen megn�v� oxig�nsz�ks�glete. Nyugalmi angin�r�l besz�l�nk, ha �jszaka, vagy minden kiv�lt� ok n�lk�l, nyugalomban jelentkezik. Angin�s f�jdalom.

Azonnal gondoskodni kell a beteg nyugalm�r�l. Gy�gyszerk�nt Nitroglicerin tablett�t vagy spray-t alkalmazunk. Ha a f�jdalom nem sz�nik, vagy csak 10 perc m�lva, akkor val�sz�n�leg nem val�di angina pectorisr�l van sz�.

A sz�v ingerk�pz�si zavarai

Sz�vritmuszavar (arythmia) a sz�vm�k�d�s ritmus�ban bek�vetkezett olyan v�ltoz�s, amely elt�r a norm�lis sinus ritmust�l.

Els�dleges ingerk�pz� k�zpont a jobb pitvarban (v�na cava superior besz�jadz�s�n�l) tal�lhat� (sinus csom�).

M�sodlagos ingerk�pz� k�zpont: A pitvar-kamra hat�ron, a pitvari s�v�ny als� r�sz�ben egy m�sik idegsejt csoport tal�lhat�, amelyet pitvar-kamrai csom�nak (AV-csom�) nevez�nk.

Inger�let folyamata: A pitvar fel�l j�v� inger�let ezen kereszt�l terjed le a kamrai s�v�nyben tal�lhat� His k�tegbe. A His k�tegb�l a tov�bbiak sor�n az inger kett�v�lik �s v�gigterjed a bal �s a jobb Tawara sz�rakon �s el�ri az azok v�g�n sepr�szer�en sz�trostoz�d� Purkinje rostokat.

Ritmuszavarok (arrhytmi�k) feloszt�sa

Sz�vritmuszavar sor�n a fenti folyamat s�r�l a k�vetkez� form�kban:

·         Ingerk�pz�si zavar

·         Ingervezet�si zavar

·         Kett� kombin�l�d�sa

Okai:

Cardialis (sz�veredet�): a zavart a sz�v struktur�lis elv�ltoz�sa okozza (pl. koszor��rkering�si zavar, angina pectoris, sz�vinfarktus)

Extracardialis (sz�ven k�v�li) okok: pl. fokozott pajzsmirigym�k�d�s, l�zas �llapot.

A sz�vritmuszavarok k�l�n�s vesz�lye abban rejlik, hogy k�pes ak�r a sz�v pumpafunkci�j�t (�sszeh�z�d� k�pess�g�t) megsz�ntetni, �gy a beteget klinikai, majd biol�giai hal�lba sodorni.

Form�i:

Sinus tachycardia: szapora frekvenci�t eredm�nyez

Sinus bradycardia: gy�r frekvenci�t eredm�nyez