4. feladat

Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és kórtan témakörben, amelynek keretében Önnek „A felső végtag csontjai és összeköttetései” és az „Általános kórtani alapismeretek” című előadásokat kell megtartania. Tartsa meg előadását! Előadásában a következő szempontokra térjen ki:

·         a vállöv és a szabad felső végtag csontjai és rövid jellemzésük

·         a vállöv és a szabad felső végtag ízületeinek felépítése és működésük

·         egészség és betegség, prevenció szintjei

·         a betegségeket előidéző tényezők (etiológia) csoportosítása, jellemzése

·         a betegségek lefolyásának (patogenezis) jellegzetességei (behatolási kapu, kórfolyamat terjedése, betegségek lefolyása, szakaszai), a betegségek lefolyását módosító tényezők

·         fájdalom szerepe, formái, jellege, hatása a szervezetre

·         a gyulladás kiváltó tényezői, mechanizmusa, alapjelenségei, helyi és általános tünetei, akut és krónikus gyulladások típusai

A vállöv és a szabad felső végtag csontjai és rövid jellemzésük

A vállöv és a szabad felső végtag ízületeinek felépítése és működésük

A felső végtag csontjait két csoportba oszthatjuk: a függesztő öv (vállöv) csontjai, amelyekkel a végtag a törzshöz kapcsolódik, és a szabad felső végtag csontjai.

·         Felső függesztőöv vagy vállöv csontjai, ízületei:

o   Lapocka (scapula): a mellkas hátsó felszínén, a háti gerinc két oldalán izmok közé ágyazva helyezkedik el. Jellegzetes, háromszögletű, lapos csont, oldalsó felső szögleténél igen lapos ízfelszín található, ide ízesül a felkarcsont feje. Háti felszínén erős kiemelkedés, a lapockatövis húzódik, ennek végrésze a vállcsúcs.

o   Kulcscsont (clavicula): a mellkas felső kimeneti részét kétoldalt lezáró, jellegzetes S alakban görbült csont. A bőrön át jól tapintható. Egyik végével a lapockához, másikkal a szegycsonthoz ízesül. Az utóbbi az egyetlen ízület, amely a felső végtag csontjait, a törzs csontjaihoz kapcsolja.

o   A kulcscsont–szegycsont ízület korlátolt szabadízület, azaz szűkebb keretek között minden irányban mozgatható.

o   A lapocka-kulcscsonti ízület szintén korlátolt szabad ízület. A két csont között vízszintes és homloksíkban is van elmozdulás.

o   Vállízület /a. humeri/: A lapocka ízvápája, valamint a felkarcsont feje alkotja

o   (gömbízület).

·         szabad felső végtag csontjai, ízületei

o   Felkarcsont (humerus): hosszú, csöves csont, részei: PE, sebészeti nyak (mert itt törik el leggyakrabban), DE          - ide ízesülnek az alkar csontjai

o   Orsócsont (radius): supinacióban a hüvelykujj vonalában találjuk. „DE” - e kifejezettebb

o   Singcsont (ulna): supinacióban a kiskujj vonalában találjuk. „PE” - e kifejezettebb. A két alkarcsontot kötőszövetes lemez köti össze.

o   Kéztő (carpus)

o   Kézközép (metacarpus)

o   Kézujjak (digiti manus)

o   Könyökízület /a. cubiti/: a felkarcsont végrésze és a két alkarcsont végrésze alkotja. Összetett ízület. Ízesül egymással:

§  felkarcsont-orsócsont (hengerízület)

§  felkarcsont-singcsont (gömbízület)

§  síngcsont-orsócsont (forgóízület)

o   Csuklóízület /a. carpi/: a kéztőcsontok proximalis sora, és az orsócsont alkotja. (tojásízület)

A kéz ízületei: számos ízülete van.

o   Kéztő-kézközép: feszes ízület, kivétel a hüvelykujj területe, ahol nyeregízületet találunk. Utóbbi biztosítja azt, hogy a hüvelykujjat a tenyérrel szembe tudjuk helyezni /oppozíció/.

o   Kézközép-ujjpercek (gömbízület): feszes oldalszalagok miatt, forgómozgás csak nyújtott ujjal lehetséges.

o   Ujjpercek között, (hengerízület) PIP, DIP. Ezekben az ízületi vonalakban hajlítás és feszítés jön létre

Egészség és betegség, prevenció szintjei

Egészség definíciója: Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, s nem

csupán a betegség, a nyomorékság hiánya.

A betegség definíciója: Betegségről akkor beszélünk, ha a megváltozott reakcióképesség

következtében a szervezet nem képes elhárítani a károsító tényezőket.

Prevenció: azon törekvéseket összessége, amelyek az egészség fejlesztését, megőrzését, illetve egészségkárosodás esetén az egészség mielőbbi visszaállítását, valamint a károsodás további súlyosodásnak kivédését szolgálják.

Szintjei:

·         kockázati tényezők megelőzése (primordiális prevenció): dohányzás, elhízás, mozgáshiány, stb. ellen fellépni...

·         Elsődleges megelőzés (primer prevenció): az egészség általános védelme és megőrzése (pl. védőoltások)

·         Másodlagos megelőzés (szekunder prevenció): a már kialakult betegség orvoslása

·         Harmadlagos megelőzés (tercier prevenció): súlyosbodás, szövődmények kialakulásának elhárítása

A betegségeket előidéző tényezők (etiológia) csoportosítása, jellemzése

Nem befolyásolható tényezők: életkor, nem, családi anamnézis, fajta, geográfiai terület

Befolyásolható tényezők: magasvérnyomás, cukorbetegség, elhízás, táplálkozási szokások, fizikai aktivitás hiánya, dohányzás, alkohol, stb.

A betegségek lefolyásának (patogenezis) jellegzetességei (behatolási kapu, kórfolyamat terjedése, betegségek lefolyása, szakaszai), a betegségek lefolyását módosító tényezők

A betegség lefolyása szerint lehet:

·         Akut vagy heveny: rövid ideig tartó (2-4 hét), főleg szubjektív tünetekkel jár (pl. nátha)

·         Fél-heveny: 4-6 hétig, tünetei kevésbé erőteljesek (pl. influenza)

·         Idült: évekig tarthat, tünetei nem szembetűnőek (pl. tüdőgyulladás)

A kórfolyamatot befolyásolja:

A, hol volt a behatolás kapuja: légút, emésztő rendszer, tápcsatorna, vér, sérült köröm, nyálkahártya.

B, hajlam

C, ellenállóképesség

D, fogékonyság a betegségekre

B, C, D-t befolyásolja: szociális helyzet, életkörülmények, lezajlott betegségek, nem,

életkor, testalkat, örökletes tényezők

Kórlefolyás szakaszai:

I. Lappangási időszak – imkubáció: kórokozó bejutásától az első tünetig tart.

II. Bevezető szakasz – prodromalis: általános tünet, gyengeség, fejfájás, fáradékonyság.

III. Kifejlődés – manifestacio: betegségekre jellemző tünetek megjelenése

IV. Lábadozás: kezd gyógyulni.

V. Kimeneteli szakasz:

A, savatio – gyógyulás: lehet teljes és részleges.

B, halál

 Klinikai: légzés, keringés leálltától

Biológiai: hullamerevség, hullafoltok.

Fájdalom szerepe, formái, jellege, hatása a szervezetre

A fájdalom a test házőrző kutyája. Szubjektív. A fájdalom oka lehet:

·         Oxigén hiány a szöveteknél

·         Túlzott feszülés

·         Szövet folytonosságának megszakadása, ütés

·         Stressz állapot (gyomor, szív panasz)

Előfordulhat test szerte, belső szerveknél. Csillapítás előtt diagnózis: miért és mi fáj.

A gyulladás kiváltó tényezői, mechanizmusa, alapjelenségei, helyi és általános tünetei, akut és krónikus gyulladások típusai

Kiváltó tényezői

A gyulladás szervezet védekező reakciója a kórokozóval szemben pl. baktérium. Létrehozhatja mechanikai hatás (folyamatos nyomás), vegyi hatás (sav marás), hőhatás, sugárzás.

Helyi tünet:

1, fájdalom – dolor

2, melegség – calor

3, vörösebb a bőr – rubor

4, duzzadt – tumor

5, funkció kiesés – functio laesa

Általános tünet:

1, láz

2, emelkedett süllyedés

3, emelkedett fehérvérsejt szám

4, emelkedett ellenanyag termelés

Mechanizmusa

A bejutott kórokozó helyileg károsítja a sejteket, ennek hatására azokból vasoaktív anyagok szabadulnak fel ezek hatnak az erek falára is és értágulatot okoznak, amivel nő az erek áteresztő képessége is és ezek az anyagok a fájdalomreceptorokat ingerlik.

A gyulladások típusai:

·         Acut: heveny

o   izzadmányos (exsudatív)

§  Savós - inflammatio serosa: híg, színtelen, magas fehérje tartalmú, maradvány nélkül gyógyul

§  Fibrines - infl. fibrosa: izadmánnyban fibrinogén van, nem mindig gyógyul maradéktalanul (nyálkahártyák területén)

§  Gennyes – infl. purulenta: sárgás, kórokozókból és elhalt fvs-ből áll

§  Vérzéses – infl. haemorraghica

§  Eves – infl. ichorosa (üreges szerveknél, pl. epehólyag); üszkös – infl. gangrenosa: bűzös váladék, teljes szövetvérzés és elhalás (tömörebb szerveknél, pl. lábon)

o   Sarjadzásos

§  Elsődleges: ép sebszélek, fertőzés nélkül, gyógyulásban ksz-i és hámsejtek vesznek részt

§  Másodlagos: roncsolt, fertőzött sebek, a sebüreget sarjszövet tölti ki először, majd rákúszik a hámszövet a sarjadzásos gyulladásra

§  Pörk alatti sebgyógyulás: felszínes sérüléseknél, felszínen látható a pörk, alatta hámosodik

·         Szubacut: elhúzódó acut

·         Krónikus: TBC, szifilisz