Munkahelyén továbbképzést szerveznek anatómia és bőrgyógyászat témakörben, melynek keretében Önnek „A csontok összeköttetései” és a „Nem fertőző bőrelváltozások” című előadásokat kell megtartania. Tartsa meg előadását! Előadásában a következő szempontokra térjen ki:

·         a csontok összeköttetései

·         az ízület fogalma, alkotórészei, járulékos alkotórészei

·         az ízületek kitüntetett helyzetei (alapállás, középállás)

·         az ízületek osztályozása, az ízületekben lehetséges fő mozgások

·         allergiás bőrbetegségek

·         fizikai ártalmak okozta bőrbetegségek

·         festékes vagy foltos anyajegy jellemzői, „megmozdulását” jelző gyanújelek, eltávolításának javallatai

·         ér eredetű anyajegyek jellemzői

·         festékes bőrdaganat jellemzői, kialakulását elősegítő tényezők, megelőzése

·         pikkelysömör

A csontok összeköttetései

·         Folytonos

o   Kötőszövetes (a koponya varratai)

o   Porcos (koponyaalapon, ékcsont és nyakszirt csont között, gyermekkorban a medencecsontot alkotó 3 csont között, a csigolyák közt)

o   Csontos (korábbi kötőszövetes vagy porcos összeköttetés elcsontosodása, pl. koponya varratok)

·         Megszakított (=ízületek)

Az ízület fogalma, alkotórészei, járulékos alkotórészei

Fogalma:

Az ízület két, vagy több csont közötti megszakított összeköttetés. Az ízületben a csontok egymáshoz viszonyítva elmozdulást végeznek. (Ez alól csak az ún. feszes ízületek képeznek kivételt, pl. medencecsont, keresztcsont közötti ízület.)

Alkotórészei:

·         Ízületi fej: Mindegyik domború, alakja leggyakrabban henger, gömb, tojás, vagy nyereg. Meghatározza az ízület alakját. Porcszövet borítja.

·         Ízületi árok (ízvápa): Alakja legtöbbször a fej negatívja. Porcszövet (üvegporc) borítja.

·         Ízületi tok: Az ízületi fejet és árkot légmentesen veszi körül. Külső részét vastag kötőszövet alkotja, ez fontos szerepet játszik, az ízesülő csontok összetartásában. Belső vékony rétege mirigyes, ami az ízületi nedvet termeli.

·         Ízületi szalag: Rugalmatlan, a húzóerőnek ellenálló kötőszöveti rostok építik fel. Feladata az ízületek erősítése, rendellenes mozgások megakadályozása. A legtöbb ízületben az ízületi tokon kívül helyezkedik el, de egyes ízületekben a tokon belül helyezkednek el (térdízület).

·         Ízületi nedv: Néhány csepp sűrű folyadék, mely könnyíti az ízület mozgását (mint gépeknél az olajozás)

Járulékos alkotórészei:

·         Discusok: rostporcos korongok vagy gyűrűbetétek (szerepük az egyenetlenségek kiegyenlítése)

·         Meniscusok: mindkét felszíne domború (szerepük a részleges egyenetlenségek kiegyenlítése)

·         Ízületi tömlők, hüvelyek: megkönnyítik az izmok és inak csont felett való elcsúszását

·         Rostporcos ízvápaajkak

Az ízületek kitüntetett helyzetei (alapállás, középállás)

Az ízületnek azt az állását, amit a test, álló helyzetben foglal el, normál állásnak nevezzük.

Mindig ebből az állásból indulunk ki mozgáselemzésnél.

Az ízületek osztályozása, az ízületekben lehetséges fő mozgások

Az ízületek osztályozása

Az ízületet alkotó csontok száma szerint:

·         egyszerű (csupán két csont alkotja)

·         összetett (kettőnél több csont alkotja)

Az ízületi fej alakja szerint:

·         gömb, tojás, henger, nyereg alakú lehet

A mozgástengely száma szerint:

·         Egytengelyű ízület mozgásai: hajlítás-flexio, feszítés-extensio

·         Kéttengelyű ízület mozgásai: első tengely mentén, hajlítás-feszítés, a második tengely mentén távolítás-adductio, közelítés-abductio.

·         Háromtengelyű ízület mozgásai: első tengely mentén, hajlítás-feszítés, a második tengely mentén távolítás-közelítés, a harmadik mentén forgó mozgás-rotatio.

Az ízületekben létrejövő mozgásformák

Normál állás: az az állás, amit a test álló helyzetben felvesz, mindig ebből indulunk ki mozgás elemzésnél.

·         Ha a mozgást végző csontok által bezárt szög csökken, a csontok közelednek > hajlítás

·         Ha a bezárt szög nő, távolodnak > feszítés

·         Végtagcsontok a test középvonalától távolodnak > távolítás

·         Középvonalhoz közelítenek > közelítés

·         Középvonaltól távolodnak > távolítás

·         Ha mozgástengely egybeesik a csontok saját tengelyével > forgó mozgás

Allergiás bőrbetegségek

Csalánkiütés (urticaria )tünetei:

1.      Akut urticaria:

o   heves viszketés

o   rózsaszínű foltok, illetve göbcsék

o   számuk változó

o   néhány óra múlva többnyire visszafejlődnek, majd újak képződnek

2.      Krónikus urticaria:

o   rohamokban, hónapokon át fellépő bőrtünetek

o   egyéb allergiás tünetek (pl.: szénanátha, könnyezés, izületi duzzanat, asztmás

o   roham)

·         Leggyakoribb okai:

o   étel-túlérzékenység (pl.: tej, tojás, eper)

o   gyógyszer-túlérzékenység (pl.: penicillin, Amidazophen)

o   rejtett gócokban található baktériumok, gombák (pl.: krónikus mandulagyulladás, foggyökér-elváltozás, idült epehólyag-gyulladás, stb.)

o   bélférgek és paraziták

o   belélegzett vagy közvetlenül a bőrre jutó anyag (pl.: formalin, perubalzsam)

o   fizikai hatás (nyomás, dörzsölés, hideg, meleg, napfény hatása)

o   emésztési zavar

Ekcéma (ekzema)

Viszketéshez és bőrgyulladáshoz vezető állapot gyűjtőneve.

Legfontosabb jellemzői:

·         gyulladásos bőrön apró, nedvedző kiütések, pörkök

·         megvastagodott, berepedezett, hámló szaruréteg

·         erősen viszket

·         elhúzódó, kiújulásra hajlamos

Előidéző tényezők:

·         a hámot érő ismételt kémiai és fizikai ártalmak

·         allergiás túlérzékenység

Fizikai ártalmak okozta bőrbetegségek

Mechanikaiártalmak

Bőrkeményedés:

A bőrkérgesedés laposan szétterülő szaru megvastagodás. Legtöbbször ott jön létre, ahol rendes körülmények között is vastagabb a szaruréteg (talp, ujjak bőre).

·         Oka: mechanikai ártalom; a bőr állandó nyomása, dörzsölése vagy folyamatos szorítása (pl.:szűk cipő)

·         Következmény: hiperkeratózis kialakulása miatt a szaruréteg túlteng, majd a bőrmegvastagodik

·         Tünetek: a kérges helyeken a bőr kemény, alig rugalmas, legtöbbször sima felületű, néha érdes, dudoros felszínűekké válnak, környezeténél sötétebb, gyakran az irháig bereped, nagy fájdalmat okozva, a repedéseiben rendszerint por, szenny gyűlik meg.

·         Előfordulási helyei: talpon a lábközépcsontok fejecsénél (harántboltozat lesüllyedése), láb külső élén, a láb nagy- és kisujján, szandál viselőkön a sarok szélén, néha a lábujjak közt, kézen foglalkozási betegségként.

Tyúkszem(clavus)

·         A tyúkszem (vagy szeges kérgesedés) kis, körülírt területre ható, tartós nyomás következtében kialakuló kúp alakban befelé terjedő, pontszerű szaru-felhalmozódás.

·         Oka: rosszul szabott, szűk cipő viselése, harántboltozat süllyedése (tyúkszem a 4. és 5. lábujjak között)

·         Előfordul: lábujjak izületei felett a lábhát felőli oldalon, a 4. és 5. lábujjak összefekvő oldalán, talpon, olykor a köröm alatt

·         Formája: lencsényi, babnyi szaruvastagodás, melynek közepén gyöngyszerű szarucsap tölcsérszerűen halad a mélybe

·         Felszíne: domborúan előemelkedő, sima, fénylő, a lábujjak közt macerált

·         Keresztmetszete: hegyével lefordított kúphoz hasonlít, ami nyomást gyakorol a fájdalomérző idegekre és csonthártyára. Lehet 1 vagy több gyökere.

·         Tünetei: nyomásra érzékeny, időjárás-változáskor heves fájdalmat okozhat,  a köröm alattinál a fájdalom fokozottabb és állandó jellegű

Idegentestek a bőrben

A bőrbe oldhatatlan idegentestek vagy véletlenül, sérülések során vagy szándékosan tatuálás (tetoválás) folytán kerülnek be. Az idegentestek anyaguktól függően szöveti reakciókat válthatnak ki.

Hőártalmak (hideg, meleg)

Égés oka lehet: forrázás, közvetlen lánghatás, robbanás, sugárzó hő hatása

Súlyossága szerint négy fokozatú lehet:

·         I. fokozat jellemzői: égő fájdalommal járó felületes hámsérülés, bőrvörösség, kisfokú duzzanat, hámlás kíséretében, nyom nélkül gyógyul

·         II. fokozat jellemzői:  a gyulladásos bőrön feszes falú hólyagok keletkeznek, az eleinte tiszta, később zavarossá váló hólyagok megnyílnak, helyükön pörk képződik, heg nélkül, esetleg felületes atrófiával, pigmentált, ill. depigmentált foltok hátrahagyásával 2-3 hét alatt gyógyul

·         III. fokozat jellemzői: a bőr elhal, sötét színű, kemény varr alakul ki, mely egy-két hét alatt fekélyt hagyva maga után, lelökődik, végleges gyógyulás több hónapig is eltart, mindig heggel gyógyul, mely gyakran keloidos vagy zsugorodott, egyenetlen felszínű, a súlyos, nagy kiterjedésű égéseket sokk, toxikus tünetek, fertőzések kísérhetik

·         IV. fokozat jellemzői: a bőrön kívül a zsír- és izomszövet, esetleg a csontok is nekrotizálnak, spontán amputáció jöhet létre

Hidegártalmak

A sejtek membránfunkciói már 24°C alatt károsodnak, így kóros bőrelváltozások nemcsak fagypont alatt jöhetnek létre. Fagypont alatt a sejtekben jégkristályok keletkeznek. Felületes bőrgyulladás, hólyag vagy szövetelhalás keletkezik.

Fagydaganat (pernio)

Nedves hidegben fagypont feletti hőmérsékleten is kialakulhat. A rosszabb keringésű területeken vörös foltokkal tarkított lilás, tésztatapintású bőrduzzanat keletkezik. Kínzó viszketéssel, esetleg fájdalommal jár. Egy-két hét alatt gyógyul.

Fagyás (congelatio)

Akut történés erős hidegben (-10°C alatt). Fagyási sérülés leggyakrabban télen, hidegben, ittasabb elalvókon fordul elő. Hideg hatására a bőr erei összehúzódnak kevesebb vér kerül a test perifériáira, kezekbe, lábakba, orrba, fülkagylóba. Formái:

·         Elsőfokú: a bőr hideg, lilásvörös, érzéketlen, felmelegítve fájdalmas

·         Másodfokú: lilásvörös területeken 1-5 cm átmérőjű hólyagok keletkeznek, lassan gyógyuló sebek maradnak a helyükön

·         Harmadfokú: a fagyott területeken a bőr és az alatta levő szövetek elhalnak, üszkösödnek, súlyos esetben az ujjpercek leesnek

Sugárzás okozta bőrártalmak

Napfényártalmak

A napfény biológiai hatásai elsősorban az UV sugártartományára vezethetők vissza. A fényenergia kémiai energiává alakul, eközben gyulladáskeltő fehérjék keletkeznek.

Napégés

Fehér bőrűeken, túlzott napozás következtében kialakuló bőrgyulladás. A fájdalmas diffúz bőrpír (erythema) ½-1 órával napozás után kezdődik, és kb. 24 óráig fokozódik.

Tünetei: a bőr égővörös, duzzadt, fájdalmas, sokszor még a ruha érintését sem tűri, súlyos esetben hólyagok is keletkeznek, 3-4 nap múlva hámlás, viszketés kíséretében visszafejlődik. Ismételt, kis adagú sugárzás enyhe bőrpírt és barnulást okoz, hámlás nélkül. Napszúrás esetén vörös, forró arc, hűvös test, nyugtalanság, fejfájás, általános rosszullét, szédülés, hányinger, láz, esetleg eszméletvesztés, shockos állapot is felléphet.

Fényérzékenység

A fényérzékeny egyén fokozottan vagy a normálistól eltérően reagál a fényhatásokra.

Fototoxikus hatásra már rövid napozás mellett is erős gyulladásos reakció keletkezhet (a napégéshez hasonlít). Fototoxikus reakciót okozhatnak:

·         Kémiai anyagok: ezek megtalálhatók kölnivizekben, ha azok bergamottolajat tartalmaznak. Csurgásnyom alakú pigmentáció jön létre, többnyire a nyak vagy a hát bőrén.

·         Füvek, növények: a növények között napozó vagy azokkal dolgozó személyek a levéllenyomatoknak megfelelő, vonalas rajzolatú vörös foltok és hólyagok alakulnak ki.

·         Belsőleg szedett gyógyszerek: pl.: szulfonamid és származékai, vizelethajtók, diabetes kezelésére használt tabletták, nyugtatószerek bizonyos fajtái, gyulladásgátlók, szívritmusszabályzó szerek, tetracyclinek, stb.

·         Májbetegségek, májkárosító szerek

·         Anyagcserezavarok

·         Élelmiszer: alternatív táplálkozásnál fehérjepótlásra használt pohánkakása

·         Veleszületett eltérések

·         Külsőleg alkalmazott ecsetelők és kenőcsök (pl.: metilénkék)

Festékes vagy foltos anyajegy jellemzői , „megmozdulását” jelző gyanújelek, eltávolításának javallatai

Anyajegyek (naevusok)

A bőrből és annak járulékos részeiből vagy a nyálkahártyából kiinduló körülírt szövettúltengés.

Nevük eredete: egy részük még a magzati élet folyamán alakul ki, többségük az élet későbbi szakaszaiban keletkezik. Oka: ismeretlen. Jellemzői:

·         a bőrnek szinte minden rétegéből, alkotóeleméből származhatnak

·         a legtöbb anyajegynél az irha felső rétegében egy sajátos jellegű sejtfajta: az ún. névuszsejtek találhatók

·         csak egy bizonyos ideig növekednek, azután megállapodnak

·         átmenetet képeznek a jóindulatú és a rosszindulatú daganatok között, mert izgató hatásra rosszindulatúakká válhatnak

·         Kezelése és megszüntetése kizárólag orvosi feladat.

Fajtái:

1.      Festékes, foltos anyajegyek

2.      Ér eredetű anyajegyek

3.      Hám eredetű anyajegyek

Festékes, foltos anyajegy jellemzői:

·         Kiindulnak: a pigmentet termelő sejtekből

·         Következmény: a bőrön éles szélű, erősen pigmentált formában jelenik meg

·         Jellemzőik: barnás-fekete szín, nagyságuk: gombostűfejnyitől kezdve akár tenyérnyi vagy még nagyobb, felszínük lehet: lapos, a felszínből alig kiemelkedő, félgömbszerűen kiemelkedő, szemölcsös felszínű (ezekből gyakran nőnek ki szőrszálák)

·         Megsérteni nem szabad, festékes bőrdaganat (melanoma malignum) alakulhat ki.

A festékes anyajegy „megmozdulását” jelzi:

·         növekedés

·         vérzés

·         festéktartalom sötétedése, vagy foltosan egyenetlenné válása

·         kisebesedés

·         szélein nyelvszerű nyúlványok keletkeznek

·         körülötte vörös szegély képződik

·         viszketés, nedvedzés

Ér eredetű anyajegyek jellemzői

Tűzfolt

 Élénk, lilásvörös folt, tágult kapillárisok

Érdaganat (heamangioma)

Az anyajegy tágult hajszálereket tartalmaz.

·         vöröses vagy kékes színű

·         lapszerűen terjed vagy dudoros felszínű

·         megtalálható:

·         arcon

·         lábszáron

·         a test más részén

·         felsértve erősen vérzik

Festékes bőrdaganat jellemzői, kialakulását elősegítő tényezők, megelőzése

Melanoma malignum

A legtöbb áldozatot követelő bőrtumor. Az esetek egy részében festékes anyajegyből keletkezik. Nagyon rosszindulatú. Kialakulását elősegíti:

·         napfény

·         a vörös vagy szőke haj

·         a világos szem

·         a fényre érzékeny bőr

Az összes melanomák 60-70%-a 40-50 éves korban jelentkezik leggyakrabban., Előfordulása:

·         a férfiak hátán

·         a nők alsó végtagja

Tünetei:

·         változatos színű, barnás-fekete, néhol vöröses és kékes folt

·         kissé előemelkedő, tömött tapintatú

·         sérülékeny, vérzékeny növedék

Pikkelysömör

Nagyon gyakori, krónikus, kiújulásra hajlamos bőrbetegség, igen változatos tünetekkel. Nem fertőző. A bőrváltás nem 27 naponként, hanem 3-4 naponként következik be. Mivel az alaprétegének sejtjei gyorsabban szaporodnak, a bőr megvastagszik, és ezüstös, elszarusodott pikkelyek képződnek rajta.

Előidézheti:

·         öröklött hajlam

·         különböző provokáló tényezők (pl.: mechanikus hatások, szeborea, fertőző betegség, elhízás, stressz, stb.)