1. feladat

Munkahelyén továbbképzést szerveznek, melynek keretében Önnek anatómia és bőrgyógyászat témakörben előadást kell tartania. Tartsa meg előadását! Előadásában a következő szempontokra térjen ki:

·         a sejt fogalma, a sejtek alakja, nagysága, alkotórészei, életjelenségei

·         a szövet fogalma, a szövetek fajtái és rövid jellemzésük

·         szervrendszerek megnevezése

·         bőrtípusok felsorolása

·         elemi bőrjelenségek, a bőrelváltozások felismerésének jelentősége a masszőri gyakorlatban

·         állati élősdiek okozta bőrbetegségek

·         lábszárfekély okai és formái

·         a köröm betegségei

A sejt fogalma, a sejtek alakja, nagysága, alkotórészei, életjelenségei

A sejt fogalma: a legkisebb, önmagában még működő, életjelenségeket mutató egység

A sejtek alakja: gömb alakúak, köb, henger, lapos, orsó, nyúlványosak, csillag alakúak (pl. idegsejtek)

Nagyságuk:

·         átlagosan 10-30 mikron közötti (1 mikron = 0,001 mm, vagyis csak mikroszkóppal látható)

·         legkisebb (egyes idegsejtek): 4 mikron (a vörösvértest 7 mikron)

·         legnagyobb (símaizomsejt): 600-700 mikron (a petesejt 200 mikron)

Alkotórészei:

·         Sejtmag (nucleus): sejt életműködésének kp-ja, vannak magvukat vesztett sejtek és nem pusztulnak el (pl. vörösvértestek); ált a sejt közepén helyezkedik el, belsejét magnedv tölti ki, DNS-t tartalmazza, a sejt osztódásakor fonalas formát vesz fel (kromoszómák, számuk az emberben 46, a nemi sejteknek csak fele kromoszóma számuk van, megtermékenyítéskor áll helyre az eredeti 46.)

·         maghártya

·         Sejtplazma (citoplazma): sejthártya által körülhatárolt, magon kívüli rész; sejtorganellumok találhatók benne, biokémiai reakciók helye; víztartalma korától függően változik (70-90%); speciális működést eredményező szerkezeti elemek (pl. izomsejtekben miofibrillum, idegsejtekben neurofibrillum)

·         Sejtorganellumok: a sejtplazmába ágyazott alakos elemek

o   Mitokondriumok: a sejt energia termelő szerve; itt megy végbe a sejtlégzés

o   Endoplazmatikus membrán rendszer (endoplazmás retikulum): különféle anyagok előállításáért felelős (pl. fehérjék, lipidek)

o   Riboszómák: felületükon megy végbe a sejt fehérjeinek felépítése, szintézise

o   Golgi-apparátus: szekréciós (váladéktermelő) tevékenység, melynek során anyagok kerülnek ki a sejtből (pl. káros anyagcseretermékek)

o   Lizoszóma: hólyagszerű képződmény; sejten belüli emésztés, sejt méregtelenítése

·         Sejthártya: a sejtplazmát körülvevő féligáteresztő hártya, a sejt rajta keresztül vesz fel tápanyagokat a környezetből és adja le a bomlásterméket

Életjelenségei: sejtanyagcsere, sejtmozgás (amőboid, ostoros, csillós), ingerlékenység, sejtnövekedés, sejtosztódás

A szövet fogalma, a szövetek fajtái és rövid jellemzésük

Fogalma: azonos eredetűek, működést vegeznek, szerkezetűek; a sejtek differenciálódnak egy-egy funkció végzésére; közös az anyagcseréjük.

Fajtái:

·         Hámszövet: 5-6 szögletűek, szorosan egymásmellett, nincs sejtközi állomány, nincsenek idegek, erek, a testfelszínt kívülről borítja és a testüregekben megtalálhatóak

o   Fedőhám

o   Mirigyhám

o   Pigmenthám

o   Érzékhám, stb.

·         Kötő- és támasztószövet: a szervezet vázát alkotó szövetek

o   Kötőszövet: fontos só és víz raktár, része az immunbiológiai működésnek

o   Zsírszövet:

§  Mechanikus zsírszövet: éhezéskor nem tűnik el (pl, talp, tenyér, pofalemez)

§  Depózsír: éhezéskor átalakul energiává (hasfal, comb, stb.)

o   Porcszövet: minél több szervetlen anyag, annál keményebb

§  Üvegporc (ízületi felszínek, bordaporcok)

§  Elasztikus porc (fülkagyló, gégefő)

§  Kollagén porc – legnagyobb szakító szilárdságú (csigolyaközti porckorong külső állománya)

o   Csontszövet: szerves anyagok (ossein), szervetlen anyagok, ionok (calcium). 40%-a víz.

·         Izomszövet: speciális sejtplazma (csak az izomsejtre jellemző anyagnak köszönhető, hogy összehúzódásra képes)

o   Sima izomszövet: zsigerek, erek falában, bőrben, szőrtüszőben, nem akaratlagos, lassú összehúzódás, nehezen fárad.

o   Harántcsíkolt izomszövet: vázizmok, akaratlagosan, gyors összehúzódás, könnyen fárad

o   Szívizomszövet: nem akaratlagos, nagy teherbírású, az ingerület minden irányban és gyorsan terjed.

·         Idegszövet: leggyakoribb a csillag alakú, nyúlványos sejt; ingerelhető és ingervezető képesség.

Szervrendszerek megnevezése

·         Mozgás szervrendszere

o   Csontvázrendszer

o   Izomrendszer

·         A keringési szervek rendszere

·         Zsigeri rendszerek

o   Légzőrendszer

o   Emésztőrendszer

o   Vizeletkiválasztó rendszer

o   Nemi szervek rendszere

·         A szabályozási szervek rendszere

o   Idegrendszer

o   Belső elválasztású mirigyek rendszere

·         Érzékszervek rendszere

Bőrtípusok felsorolása

Fényre adott reakció alapján:

·         I. típus: mindig leég, soha nem barnul

·         II. típus: általában leég, néha lebarnul

·         III. típus: néha leég, mindig lebarnul

·         IV: típus: sose ég le, mindig lebarnul

·         V. típus: sose ég le, mérsékelten pigmentált a bőre

·         VI. típus: sose ég le, sötéten pigmentált a bőre

A bőr egyéb tulajdonságai alapján a következő bőrtípusokat különíthetjük el:

·         Normál bőr, tökéletes barrier funkció (megakadályozza a hasznos anyagok kiáramlását a külvilágba, pl. víz-, sótartalom, megnehezíti a bőrre kerülő anyagok felszívódását)

·         Száraz bőr, oka lehet a sebostasis (a bőr funkcionális zavara), illetve a csökkent vízkötő kapacitás, vagy a perspiracio insensibilis (légutakon és bőrön át történő izzadás nélküli párolgás, hőleadás) károsodása

·         Seborroes (fokozott faggyútermeléses) bőr

·         Kevert bőrtípus

Elemi bőrjelenségek, a bőrelváltozások felismerésének jelentősége a masszőri gyakorlatban

Psoirasis vulgaris

Tünet: szabálytalan alakú kiütések, gyulladás, bőr elszarusodása a hajlatoknál vagy a hajas fejbőrön fellángolásokkal (hideg miatt); a köröm olajfoltos, pettyes, morzsolódó.

Oka: stressz, alkohol, fertőző betegség

Kezelés: meleg, kénfürdő, sósfürdő, szteroid, Salycilsav

Daganatok

·         Basiloma: nem áttétes, rosszindulatú

o   Tünet: arcon, nyakon, orron, alakja változó (lapos, göbös, érdes)

·         Spinocellularis carcinoma: epidermisből indul ki

o   Tünet: durva, kőkemény bőr, nincs fájdalom

o   Oka: túlzott napozás, RTG, dohányfüst

o   Hol: arc, fül, kéz, penis, ajak, nyelv

o   Nyirokkal terjedő áttétek

·         Melanoma:  pigment sejtek rosszindulatú daganata

o   Oka: véráram útján terjedő áttétképzés, UV sugárzás

o   Gyanús anyajegy: világosabb vagy sötétebb lesz, laposabb vagy vastagabb lesz, nagyobb vagy kisebb lesz, vérzik, váladékozik, hámlik, viszket, csomós lesz, sötéten pigmentált rész alakul ki, nem szimmetrikus

Ekcema: bőr gyulladása, melyet nem mikroorganizmus okoz

·         Tünet: vörös, vizenyős duzzanatok, hólyagocskák, nedvedző, varrasodó, hámló felület, viszketés kézen, fülben, hason, csuklón, stb.

·         Oka: fém, vegyszer

Urticaria (csalánkiütés):

·         Oka: allergiás, fizikai (dörzsölés, hideg, meleg, fény, víz), kémiai (csalán, rovar, izzadás)

·         Tünet: néhány, vagy sok szétszórtan, fehér, sárgás csalángöbök, viszketés, nyálkahártya duzzanat is kisérheti

·         Kezelése: kalcium

Állati élősdiek okozta bőrbetegségek

Scabies (rühesség)

·         Oka: A pókszabásúak közé sorolható rühatka. A hím példány a bőrfelszínen, a nőstény példány, amely kb. 0,3 mm nagyságú a bőr hámrétegei rétegei közé fúrva él, ahová petéit rakja.

·         Tünetek:

o   Az egész testre kiterjedő, ágymeleg hatására fokozódó viszketés

o   0,5 – 1 mm nagyságú hólyagocskák, amely viszket és rajta tűszúrásnyi pörk található

o   A bőr szarurétegébe kimutatható jellegzetes zegzugos 5 – 10 mm-es járatok

o   A vakaródzás miatt másodlagosan keletkező bőrgennyedések

o   A kórokozó emberről – emberre szoros kontaktus útján terjed

·         Előfordulási helyei: kézujjak között, csuklótájon, tenyéren (kisgyermekeknél), könyök feszítő felszínén, hónaljárokban, emlő vonalában, nemi szervek területén

·         Kezelése: Ruházat mosása, átvasalása, langyos, szappanos kézmosás után NOVASCABIN emulzió alkalmazása

Pediculosis capitis (fejtetvesség)

·         Oka: 3 – 4 mm hosszú, szürkés színű, a haj között élő fejtetű. Petéit a hajszálak tövéhez ragasztja (serke).

·         Tünetei:

o   Fejbőr viszketése, pirossága

o   A serke jelenléte

o   A fejtetű jelenléte (átlagosan 10 db) elsősorban a fül mögötti területen, illetve a tarkótájékon

o   Vakarás miatti másodlagos bőrgennyedések

o   A kórkép emberről – emberre terjed, így közösségekben akár nagyobb járványokat is okozhat

Pediculosis pubis (lapostetvesség)

·         Oka: A kerek, pajzs alakú, kb. 1,5 X 1,5 mm nagyságú lapostetű. A fanszőrzetben, ritkán a hónalj, és a has szőrzetében él. A szőrszálakhoz kapaszkodik, petéjét annak tövébe rakja. Megtekintéskor mozdulatlan, szeplőfoltnak látszik.

·         Tünetek:

o   Heves viszketés, amely ágymelegre fokozódik

o   Emberről – emberre terjed szexuális kontaktus útján (ritkán közös ágynemű, és ruhanemű is átviheti)

o   Vakarás miatt másodlagos bőrgennyedések

Ruhatetű

·         Oka: A fejtetűhöz hasonló, de attól karcsúbb ízeltlábú a ruhatetű. Csak a vérszívás ideje alatt tartózkodik a bőrön, egyébként a ruházat vasalásaiban tartózkodik. Serkéit a ruházat textilszálaiba rakja.

·         Tünetek:

o   Rossz higiénés környezetben fordul elő (Pl. hajléktalanoknál, háborús körülmények között élőknél)

o   Viszketés, vakarási nyomok

o   Vakarás miatt a bőr másodlagos gennyedései

o   A ruhatetű járványtani jelentősége, hogy a kiütéses tífuszt terjesztheti

A tetvesség kezelése

1. Mindig gondoskodni kell a környezet szűréséről, fertőtlenítéséről is

2. Fej és lapostetű esetén az adott terület neociplotoxos oldattal történő kezelése (Pl. NITTIFOR)

Ruhatetű esetén a ruházat és textíliák fertőtlenítése, gondos fürdés

Lábszárfekély okai és formái

Oka:

·         Idült vénás keringési zavar: a vénás torlódás eredményeként a vérből kipréselődő fibrinogén körbeveszi az erek falát, és így gátolja a tápanyagok sejtekhez jutását.

·         Artériás keringési zavar: az artériás rendszer meszesedése, szűkülete miatt az adott terület vérellátása romlik.

Tünetek:

·         Kezdetben vöröses gyulladt folt, amely viszket, hámlik

·         A későbbiekben a folt nyálkás tapintatúvá válik (a hámréteg elpusztul)

·         Az érintett végtag vöröses – barnás színnel pigmentálódik (haemosiderin)

·         Szövetpusztulás eredményeként mélybe hatoló fekély keletkezik

·         A fekély begyulladhat, váladékozhat, gennyedhet

·         Sarjszövet segítségével hegesen gyógyul, majd ismét kiújul

A köröm betegségei

Körömgombásodás

Körömgomba akkor fordul elő, mikor gomba támadja meg a kéz vagy a láb körmeit, vagy a körömágyat, a köröm alatti bőrfelületet. A gombák a körmöt körülvevő bőr sérülésén keresztül, illetve a köröm és körömágy közötti nyíláson át támadják meg.

·         A gomba a nedves, meleg helyeket kedvelik

·         Fertőző

·         Oka: legyengül immunrendszer, körömsérülés, izzad a láb a cipőben, meleg-párás munkahely

·         Tünet: a köröm színe sárgás(barna), megvastagszik, barázdálttá válik, a köröm alól fehér, morzsalékos anyag távolítható el, a körömágy felől kezdődő fájdalmas, gennyező gyulladás

·         Kezelése: hosszadalmas