24. feladat
A helyi középiskola felkéri Önt egy környezetvédelemről szóló előadás megtartására. Tartsa meg az előadást!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

• a környezetvédelem fogalma, célja
• a környezetszennyezés típusai
• környezettudatosság fogalma, a környezettudatos életmód
• az ökoszisztéma jelentősége
• a természeti és környezeti katasztrófák fajtái
• a haváriák emberre és az élővilágra gyakorolt hatásai

A környezetvédelem fogalma, célja
Környezetvédelemről a mai értelemben csak a 60-as évektől beszélünk.
Ok: a népesség növekedése, megnövekszik a városok száma és a városok a környezetszennyezés fő forrásai.
Hulladékuk sok mérgező anyagot (nehézfémek, savak, műanyagok) emberre veszélyes kórokozókat tartalmaz.

A levegő tipikus szennyeződései: kéndioxid, nitrogén-oxid, szén-monoxid, ózon, por és korom. Újszerű környezeti szennyeződés: zaj-, sugárszennyezés, mezőgazdaságban nő a vegyszerek alkalmazása. Növekvő közlekedés, új energiaforrás jelenik meg az iparban (atomerőművek). Globális környezeti problémák, a meg nem újuló nyersanyagkészletek felhasználása. A népesség alakulása, az élelmiszertermelés mértéke
Az ember fontosabb társadalmi tevékenységének hatásai az élettelen, az élő, az épített környezetre és az emberre, mint biológiai lényre

Környezetvédelem: Célja a bioszféra létének és egészséges fejlődésének megőrzése. Környezetünket és az emberek a szennyező hatásoktól, mesterséges környezetünket úgy alakítjuk, hogy az a természeti környezettel harmóniában legyen. A cselekvések legfontosabb színtere a gazdaság
Fontos szerepe van a környezetvédelemben: tudományok, oktatás-nevelés, törvények, jogszabályok

A környezetvédelem folyamatai: a károkat megelőző védelem, az okozott károk megszüntetése, a környezet fejlesztése, a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás.

Környezetvédelem tárgya: az ember és épített környezetét ért káros hatások megelőzése, kivédése, az okozott károk megszüntetése a termelés és fogyasztás környezetkárosító és veszélyeztető tevékenységeinek szabályozása révén. Passzív védelem: nem a környezetkárosító hatás mennyiségét csökkenti, hanem a koncentrációját úgy, hogy az ember környezetében ne lépje túl a megengedett szintet. Aktív védelem: környezetgazdálkodás
 

Környezetgazdálkodás: a környezetvédelem legfontosabb eszköze.
Feladata: az emberi környezet megóvása, tervszerű alakításának elősegítése, a környezetre veszélyes szennyeződések és ártalmak okainak felismerése, azok megelőzése, megszüntetése.
Aktív védelem: gyártási eljárások megváltoztatása, gyártási folyamatok megváltoztatása, nyersanyagok cseréje, tüzelőanyagok cseréje

A környezetvédelem alapelvei
Periodikusan ismétlődő és folyamatos megfigyelések, mérések, valamint azok értékelése. Globális változások követése műholdak segítségével. Meteorológiai mérőhálózat: globális felmelegedés.
Az élet tiszteletének és védelmének elve
     Környezeti etika kialakítása
A károk megelőzésének és megszüntetésének elve: környezeti hatástanulmányok elkészítése. Üzemek esetében környezetvédelmi szempontú állapotfelmérés. Az okozott kár megszüntetése
A visszaforgatás (recycling) elve
     A termelési folyamatokban azoknak a technológiáknak a bevezetése, amelyek lehetővé teszik a hulladékok visszavezetését a termelési
     folyamatba
     Újrafelhasználás: üvegek tisztítása, újratöltése
     Közvetlen visszaforgatás: összetört üvegekből ismét üveget gyártani
     Közvetett visszaforgatás: a hulladék nem ugyanabba a termelési folyamatba kerül vissza: papír hulladék – hulladékégetőbe – villamos
     energia termeléshez
Takarékosság elve: személygépkocsik fogyasztásának csökkentése – könnyebb karosszéria
Az elővigyázatosság elve: a társadalom igyekszik megelőzni a káros hatásokat
Az alkalmazkodás elve: nem szabad kizsákmányolni a természetet
A harmonikus fejlődés/fejlesztés elve
     Jelen igényeink kielégítése mellett nem fosztjuk meg a jövő generációt a saját szükségleteik kielégítésének lehetőségeitől

A környezetszennyezés típusai
A környezetvédelem fő területei: föld-, víz-, a levegő-, az élővilág-, a táj- és a települési környezet védelmet

A környezetszennyezés fontosabb fajtái:
•    levegőszennyezés (a földi légkörbejuttatott szennyező anyagok és következményei, pl. savas eső)
•    édesvízi szennyezés (pl. ipari eredetű vegyi anyagok ürítése folyóvizekbe, tavakba)
•    tengeri szennyezés (pl. tankhajókból kiömlött kőolaj)
•    zajártalom (a környezetet veszélyeztető, halláskárosodást okozó zaj keltése, pl. repülőgépek)
•    talajszennyezés (káros anyagok talajba kerülése, pl. mérgező hulladékok eltemetése, háztartási hulladékok lerakása)
•    vizuális környezetkárosítás (pl. ipar telepítése festői szépségű vidékre)

Környezettudatosság fogalma, a környezettudatos életmód
A környezettudatosság az egyes személyek vagy a társadalom valamely szegmensének a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottságát, érzékenységét és tudatos felelősségvállalását kifejező fogalom, amelyet gyakran jelzői formában használnak. Noha a környezet iránti aggodalom, értékeinek megőrzése iránti vágy valószínűleg nem új keletű, a környezettudatosság fogalma viszonylag új. Először Michael P. Maloney és Michael P. Ward vizsgálták. Eredményeik szerint bár elviekben a legtöbb ember elkötelezi magát a környezetvédelem ügye mellett, az ismeret és a tettek alapján kevés ember tekinthető környezettudatosnak.

A környezettudatosság és a környezeti válság
A környezeti problémákkal való törődés már hosszú múltra tekint vissza, azonban a környezettudatosság fogalma elválaszthatatlan az ipari fejlődés és az azzal járó megnövekedett szennyezés kialakulásától. A környezettudatosság fontosságát a modern környezetvédő mozgalmak és egyre gyakrabban bizonyos államok is hangsúlyozzák, a fogalom használata és térnyerése az ezen mozgalmak erősödésének köszönhető. A környezetvédő mozgalmak sokat tesznek az emberiség előtt álló környezeti problémák tudatosítása érdekében, amire építve akár politikai nyomás is gyakorolható a döntéshozókra az ilyen típusú, mérlegelést igénylő döntések során. A különböző környezeti katasztrófák, mint például a mexikói-öbölbéli olajszennyezés vagy Fukusima időlegesen növelheti a problémák iránti érdeklődést és számos információt juttathat el az emberekhez, ám ez nem pótolhatja a környezeti nevelést és nem feltétlenül késztet környezettudatos cselekvésre is.

A környezettudatos cselekvés
A környezettudatos szemlélet számos esetben tettekben is megmutatkozik, ezen esetekben az adott szereplő igyekszik egyéni döntései, tettei során a környezeti hatásokat is figyelembe venni. Ennek számos példája lehet az energiatakarékos izzók használatától kezdve, a kerékpáros közlekedésen át, a szelektív hulladékgyűjtésig vagy éppen a vegetáriánus, illetve helyi élelmiszereket előnyben részesítő diétáig. A közös ezekben az, hogy az ezen cselekvéseket végző döntésének hátterében a környezeti szempontok is szerepet játszanak.

• Nem  szemetelhetünk se a szabadban, se beépített lakókörnyezetünkben.
• A vízzel többféleképpen is spórolhatunk. Egyrészt ha fogmosás közben elzárjuk a csapot.  Másrészt ha a zuhanyzást részesítjük előnyben a kádban való fürdéssel szemben. Továbbá akkor is, ha a lehetőség adott, kútvizet használjunk, amihez csak lehet (locsolás, autómosás, kerti fürdőzés, stb.).
• Ha nem muszáj, ne üljünk autóba. Ha mégis szükséges a gépkocsi használata, tartsuk be a sebességkorlátozásokat, óvatosan nyomjuk a gázpedált. Ha lehet, ne járjunk külön-külön autóval.  Családon és baráti, munkahelyi társaságon belül keressünk társat autós utazásainkhoz.
• A fűtéssel takarékoskodva is segíthetünk magunkon és természetünkön. Inkább öltözzünk fel otthon is kényelmesen, de ne melegítsük túl a lakást. Hűvösebb levegőben egyébként is jobbat lehet aludni.
• Vásároljunk energiatakarékos háztartási gépeket.
• Vásárláskor figyeljük a gyártó cégeket, és nézzünk utána, hogy a gyakran fogyasztott termékek közül melyiket készítették, termelték a környezetvédelem szabályai szerint.
• Részesítsük előnyben a hazai termékeket még ha kissé drágábbak is. Egyrészt segítjük országunk, így saját jövőnk helyzetét, másrészt egészségesebb ételeket, tartósabb tárgyi eszközöket tudhatunk majd magunkénak.
• A hulladékot szelektáljuk és úgy adjuk le. A veszélyes hulladékok esetén mindenképpen járjunk utána, hogy településünkön milyen lehetőségek vannak azok helyes megsemmisítésére, leadására.
• Éljünk az alternatív energia adta lehetőségekkel, járjunk utána milyen pályázatok, támogatások segítik az efféle energiaforrások kiaknázását.
• Semmilyen körülmények között ne rongáljuk a természetet és az állatvilágot.
• Amennyiben van lehetőségünk és területünk rá, telepítsünk fákat, növényeket. Amellett, hogy esztétikusak, oxigént termelnek.

 

Az ökoszisztéma jelentősége
Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai kutatómunka során) létrehozott rendszermodell.
Ebben az értelemben ökoszisztémaként vizsgálhatunk társulásokat, biomokat, az
egész bioszférát, de akár egy tó vagy egy akvárium életközösségét.
Más megközelítésben a társulás (biocönózis) és az élőhely (biotóp) együttese.


Az ökoszisztémák négy elemből tevődnek össze.
1.    élettelen anyagok (víz, szén-dioxid, nitrogén, foszfor, különböző sók, stb.)
2.    termelő v. producens szervezetek, ezek szervetlen anyagokból szerves vegyületet állítanak elő; (autotrófok)
3.    fogyasztók v. konzumensek (heterotrófok)
4.    lebontók v. reducensek (főleg baktériumok és gombák), az elhaltszervezetek összetett szerves anyagait bontják le. (heterotrófok)

Az ökoszisztéma elemeinek kapcsolata hozza létre:
    biztosítja a napenergia megkötését és áramlását,
    a táplálékláncokat,
    alakítja ki a bio-geo-kémiai ciklusokat.

Táplálékláncok
A táplálékláncok egymással szoros kapcsolatban álló populációkból állnak, minden láncszeme az előtte levőből táplálkozik, és egyben táplálékul szolgál az utána következő láncszemfajainak.

A táplálékláncok szintjeit a:
•    termelő,
•    a különböző (elsődleges, másodlagos stb.) fogyasztó,
•    valamint a lebontó szervezetek alkotják.

Az anyagok áramlása a táplálékhálózatokban egyirányú, vissza nem fordítható folyamat. (a nyúl nem eszi meg a rókát, a fű meg a nyulat) Az egyedek száma és össztömege a legalsó, termelői szinten a legnagyobb, és a legfölül elhelyezkedő csúcsragadozók szintjén a legkisebb.
Az egymás után következő szintek csökkenő tömege, illetve egyedszáma alapján rajzolják meg az ún. táplálékpiramisokat.
Az ökoszisztémák nyílt anyagi rendszerek, a fennmaradásukhoz és a működésükhöz szükséges energiát kívülről kapják.
Az energia a populációk élettevékenységeinek fenntartásához szükséges.
A külső forrásból származó energiát az autotróf vagy termelő szervezetek "hozzák be" a biocönózisokba, olymódon, hogy felhasználásukkal saját testanyagaik energiadús szerves vegyületeit építik fel energiaszegény szervetlen vegyületekből.
Ezek a szerves anyagok energiaforrásul szolgálhatnak a továbbiakban a velük táplálkozó heterotróf szervezetek vagy fogyasztók számára.

A természeti és környezeti katasztrófák fajtái
A havária természeti csapás vagy emberi tevékenység során előállt vészhelyzet.
Geológiai katasztrófák
•    vulkánkitörés
       o    tefrahullás
       o    lávafolyás
       o    iszapár (lahar), jégkitörés
       o    izzó felhő
       o    vulkáni gáz
                   afrikai gyilkos tavak okozta fulladásos halál (a Monoun-tó és a Nyos-tó Kamerunban és a Kivu-tó Ruanda és a Kongói
                       Demokratikus Köztársaság határán)[4]
       o    vulkáni hamu
•    földrengés
•    földcsuszamlás, hegy- és partomlás – földcsuszamlást több tényező is okozhat: a heves esőzés, a földrengések, robbantási műveletek, a talaj eróziója (a túlzott fakitermelés, intenzív legeltetés, szántás, felégetés következtében).
•    a földi mágneses mező gyengülése

Hidrológiai katasztrófák
•    szökőár
•    lavina
•    árvíz
•    aszály – éhínség és elsivatagosodás
•    havazás, hóvihar
•    az Aral-tó kiszáradása
•    a Csád-tó kiszáradása

Klimatikus/légköri katasztrófák
•    szélvész
       o    tornádó
       o    trópusi ciklon, hurrikán
•    eljegesedés, kis jégkorszak
•    klímaváltozás
       o    El Niño és La Niña

Tűzkatasztrófák
•    erdőtűz

Földönkívüli eredetű katasztrófák
•    a Föld összeütközése kisbolygóval vagy üstökössel
•    napszél erőssége vagy gyengesége [4]
•    szupernóva-kitörés
•    fekete lyuk keletkezése vagy sugárzása
•    kozmikus sugárzás felerősödése

Bioszféra katasztrófák

Növények és/vagy kártevőik okozta katasztrófák
•    Szent Antal tüze, azaz anyarozs (Claviceps purpurea) mérgezés
•    burgonyavész (Phytpthora infestans) Írország történelme#A nagy .C3.A9h.C3.ADns.C3.A9g .28Famine.29 A nagy éhínség (Famine)
•    szilfavész (Ceratocystis ulmi)
•    kávérozsda (Hemileia vastatrix)
•    a „kék penész” (dohányperonoszpóra)
•    az Opuntia kaktusz kártétele Ausztráliában
•    közönséges vízijácint (Eichhornia crassipes)
•    az 1950-es évek végén a Panama-kórt okozó talajlakó gomba kipusztította a Gros Michel banánfajtát
•    1963-ban megjelent a Cavendish banánfajtát pusztító Sigatoka-kór

Állatok okozta katasztrófák
•    sáskajárás
•    krumplibogár kártétele
•    kukoricabogár kártétele
•    fehér szövőlepke
•    szőlő-filoxéra (Dactulosphaira vitifoliae)
•    inváziós fajok kártételei
•    patkányok és a fekete halál (pestis)
•    a nyulak túlszaporodása Ausztráliában
•    kóbor háziállatok (kutyák, macskák, disznók stb.) elszaporodása okozta károk
•    a lemmingek túlszaporodása
•    cetek partravetődése

Betegségek, járványok, epidémiák
•    malária
•    kolera
•    TBC
•    lépfene
•    lepra
•    influenza, madárinfluenza, sertésinfluenza
•    SARS
•    AIDS
•    Ebola, Marburg-vírus, és más trópusi vérzéses lázak

Technikai eredetű (civilizációs) katasztrófák
•    mesterséges földrengés
•    bányatűz
•    gátszakadás
•    atombaleset
•    állat- és növényfajok és élőhelyeik elpusztítása, kihalása
•    környezetszennyezés
       o    levegőszennyezés
                 szmog (füstköd)
                 savas eső
       o    vízszennyezés
                 olajszennyeződés a tengereken, tengerpartokon
       o    talajszennyezés

A környezet állapotának hirtelen megváltozása, és ennek drasztikus hatása az élővilágra, emberekre, természeti elemekre a katasztrófa. Fontos jellemzője továbbá, hogy egyáltalán nem, vagy igen jelentős erőfeszítések árán lehet az eredeti állapotot visszaállítani. Az ember megjelenése előtt a Földön élő élőlények csupán a természeti katasztrófákat „ismerhették”. A természeti katasztrófák a természeti elemek által okozott katasztrófák, amelyeket emberi hatások is kiválthatnak. Az ember megjelenése, majd erőteljes terjeszkedése és az ipari forradalom óta fellépő egyre nagyobb mértékű természeti erőforrás-kihasználás, valamint az ezzel összefüggésbe hozható emberi hibák következményei az ember által okozott katasztrófák.
 
A természeti katasztrófáknak több fajtája is van. Ha a nagyobbtól haladunk a kisebbek felé, akkor a kozmikus katasztrófákkal kell kezdenünk. Ennek legismertebb formája a meteor vagy üstökös becsapódása a Földbe. A Föld története során több esetben is megtörtént, hogy kozmikus test becsapódása okozott kihalási hullámot a földi élőlények körében. A Nap sugárzása napkitörések formájában jelenthet súlyos hatást. Ez ellen nagyrészt megvéd a bolygó mágneses tere.
 
A földtörténeti korok kezdetén gyakoriak voltak a földrengések, intenzív vulkánkitörések egészen addig, ameddig a Föld kérge bizonyos mértékig nem stabilizálódott. Az élet kezdeti, még meglehetősen sérülékeny formáira ez jelentős hatásokkal lehetett, nem minden esetben negatív értelemben. Hiszen gondoljunk csak bele, hogy a földrengések hatására egyes területek kiemelkedtek a tengerből, vagy az addig mélyen fekvő tengerfenék felemelkedett, és sekély, melegvízű tenger keletkezett belőle, ami jobb életfeltételeket biztosított az élőlényeknek. A földrengések egyik kísérő jelensége a szökőár vagy cunami, ami a part menti életre fokozottan veszélyes lehet. Általában tenger alatti rengés hatására alakul ki. Ha megindul a rengéshullám, akkor az a mély vízben szinte észrevétlen. Ellenben, ha sekély vízhez ér, akkor a víz feltornyosul, és kialakul a szökőár, ami képes letarolni a part menti területeket.
 
A vulkánkitörések legfőbb hatásaival korábban már megismerkedhettünk. Egy-egy nagyobb kitörés után a légkörbe került hamu csökkenti a hőmérsékletet, valamint különféle gázok is kerülnek nagy mennyiségben a levegőbe. Ez utóbbinak manapság már kisebb jelentősége van, de a földtörténet korai szakaszában fontos hatása volt a légkör kialakulásában.
 
A lokálisan nagy mennyiségű csapadék hatása is pusztító lehet. Ezzel összefüggésben árvizek indulhatnak meg a vízfolyásokon, ami főleg az ártereken okozhat károkat.
 
A szél pusztító hatása elsősorban a szélsebességgel van összefüggésben. Nagy viharok, például tájfun  vagy hurrikán (a kettő ugyanaz, csak más-más az elnevezése) nagyobb területeket is érinthet, míg a tornádó vagy forgószél kisebb területeken okoz jelentős károkat.
 
Egyes területeken a kevés csapadék következtében kialakult szárazság erdő- és bozóttüzeket válthat ki.

A természeti egyensúly megbomlásának következményei lehetnek például egyes ragadozók vagy kártevők elszaporodása, vagy egyes növény- és állatfajok eltűnése, melyek fontos táplálékforrások voltak, és eltűnésük a velük táplálkozók számára katasztrófával ér fel.
 
Az ember tevékenysége során vagy tudatlanságból, vagy szándékosan, vagy véletlenül gyors, és olykor nagymértékű katasztrófákat képes okozni vagy közvetlenül a természeti elemek károsításával, vagy közvetve a természeti elemek tulajdonságainak megváltoztatásával.
 
A katasztrófák legismertebb forrása az ipar. Súlyos hatásai vannak az atomerőművekben bekövetkezett üzemzavaroknak. A külszíni bányászat hatása egyrészt a tájképet rombolja, másrészt az ásványi anyagok kivonása a kőzetekből igen erős környezetszennyező anyagok segítségével történik. Harmadrészt, ezek az anyagok a légkörbe is kerülhetnek, és távolabb kiülepedve a légkörből okoznak káros hatásokat. A bányászat különösen környezetszennyező formája az olajbányászat, ha a kitermelés, szállítás vagy feldolgozása során valamilyen üzemzavar lép fel. Vegyipari létesítmények üzemzavara igen súlyos következményekkel járhat mind az élővilág, mind az emberiség esetében.
 
A természeti elemek egyensúlya a közlekedés, az ipar és úgy általában a fejlett emberi tevékenységek kibocsátásai folytán megbomlottak, minek következménye az éghajlat megváltozása, a fajok sokféleségének (biodiverzitás) csökkenése, új betegségek megjelenése, ami előbb-utóbb katasztrófák sorát indíthatja el.

A haváriák emberre és az élővilágra gyakorolt hatásai
Hatások emberre:
-    félelem
-    stressz
-    szorongás
-    pánik /tömegpánik  társadalmi norma semmibe vevése
-    kimerülés
-    később: fóbia, depresszió

Hatások élővilágra: az ökoszisztéma felborulása, lásd fentebb