10. feladat - A helyi ltalnos iskola megkeresi azzal a krssel, hogy a 8. osztlyos...KSZ
2014.05.16. 22:58
A helyi ltalnos iskola megkeresi azzal a krssel, hogy a 8. osztlyos tanulknak csaldtervezssel kapcsolatos eladst tartson. n elvllalja. Tervezze meg az eladst!
A feladat megvlaszolsa sorn az albbi szempontokra trjen ki: kapcsolatfelvtel, trsas kapcsolatok kialaktsa, bartsg, szerelem, csald, csaldalapts, a frfi, ni nemi szervek, a nemi szervek higinjnek jelentsge, a szexulis let higinjnek fbb szempontjai, motivci, rdeklds fenntartsa az ismeretek elsajttsban, egynekkel, csoportokkal trtn munka
___________________________________________________________________________
Kapcsolatfelvtel, trsas kapcsolatok kialaktsa
- kapcsolat jellegtl fgg
- ne krssel, faggatzssal kzelisnk
- metakommunikatv eszkzeinkkel a bizalmat, az elfogadst, a nyugalmat sugrozzuk fontos, hogy megtalljuk a kzputat, amely kifejezi a msik irnti nyitottsgunkat,de vdi az n hatrait
Az egyn legyen:
- trelmes, nyitott, elfogad
- ne legyen flegma
- j konfliktuskezel
- udvarias
Bartsg: trsadalmi rintkezs sorn alakul ki, nagyon fontos rsze az emberi kapcsolatoknak.
Szerelem: jl ismert testi jelekkel (izgatottsg, piruls, tenyerek izzadsa, szaporbb szvdobbans) s eufris lelkillapottal jr. Magas hfok lngolsa egy id utn megvltozik, felvltja a szeretet, a ragaszkods, a ktds a szeretett szemlyhez.
A trsadalom egyik legfontosabb intzmnye a hzassg s a csald.
Csald: olyan egytt l kis csoport, amelynek tagjait vagy hzassgi vagy vrsgi, esetleg rkbefogadsi kapcsolat kti ssze, a trsadalom alapvet s ltfenntart egysge
A hzassg egy frfi s egy n egsz letre kttt szvetsge, mely testi-lelki szeretetkzssg, s a szeretetkbl fakad gyermekek vilgrahozatalban s flnevelsben teljesedik ki. A csaldtervezs azonban fontos dolog. A hzastrsaknak szksges, hogy a gyermek, a gyermekvllals fontoss vljk az letnkben.
Kls frfi nemi szervek:
A hmvessz (pnisz) A frfiak kzslsi szerve. A hmvessz hvelybe vezetshez annak megfelel mrtk merevedse (erekcija) szksges. A hmvessz hrom hengeres, merevedsre kpes rszbl ll (kt barlangos s egy szivacsos test), vgn a makk tallhat, melynek felsznn nylik a hgycs. A barlangos testek nyugalmi llapotukban kevs vrt tartalmaznak. A hmvesszt br bortja, mely a makkrl htrahzhat. A htrahzhat rsz a fityma.Szexulis izgalom hatsra a nemi szervek s a pnisz vrtramlsa fokozdik, s a barlangos testek megtelnek vrrel, ezzel mretk jelentsen megn. Ez a folyamat a mereveds. Ilyenkor a pniszbe vezet erek kitgulnak, az elvezet erekben cskken a vrramls, gy marad fenn a mereveds.
A herezacsk (scrotum) A hmvessz all ereszkedik le a szrrel fedett vastag s rncolt br szerv, mely a herket tartalmazza, bre ersebben pigmentlt. A magzati let 7. hnapjtl benne tallhat a kt here.
Bels frfi nemi szervek:
A here Galambtojs alak pros szerv, melyek a frfiassgrt felels hormonokat termel mirigyek. A herk tbb feladatot ltnak el. Egyrszt a herk belsejben termeldnek s rnek a hmivarsejtek (spermiumok). Msrszt itt kpzdik a frfi nemi jellegrt felels hormon, a tesztoszteron. A here fels rszn tallhat a mellkhere, amely biztostja a spermiumok rsnek vgs lpseit (az rlels sorn kapnak a spermiumok termkenytkpessget) s a spermiumok raktrozst, valamint sszekti a hert az ondvezetkkel.
Ondvezetk: izmos fal, szk lumen cs, a mellkhere farki rszbl indul ki. Utols szakaszba belenylik az ondhlyag kivezet csve
Ondzsinr: herezacskban s a lgykcsatornban tallgat
Ondhlyag: pros szerv, hgyhlyag hts-als felsznhez rgztve helyezkedik el
Dlmirigy: gesztenye alak s nagysg pratlan szerv, hgyhlyag alatt helyezkedik el
A hmvessz mkdse:
Az erekci Ahhoz, hogy az ondsejtek eljussanak rendeltetsi helykre s megtermkenytsk a petesejtet, a hmvessznek meg kell merevednie. Ez az llapot az erekci vagy mereveds, amely a pniszben lv erek s barlangos testek vrrel teltdsnek s kitgulsnak eredmnyekppen jn ltre.
Az ejakulci A makk drzsldse a hvely falhoz ritmikus sszehzdsokat vlt ki az ondhlyag falban, melynek hatsra a hlyagok a tartalmukat a hgycsbe juttatjk. Ide kerl a prosztata s a Cowper-mirigyek vladka is, gy alakul ki a sperma. A spermnak a pniszbl val szaggatott kilvellst nevezzk ejakulcinak, vagy magmlsnek.
Bels ni nemi szervek:
A petefszek (ovarium) Pros szerv, mandula alak s nagysg. Mindkett petefszek dinyi mret, kb. kls kreg s bels velllomnybl ll. A petefszkekben helyezkednek el a tszk, bennk a petesejtek. Itt rik s reped meg minden hnapban egy kivlasztott tsz, s juttat a petevezetkbe egy megtermkenytsre alkalmas petesejtet.
A petevezetk (tuba) A petevezetk, ms nven mhkrt, nylkahrtyval blelt, izmos fal cs, mely a mh kt oldaln helyezkedik el. Nylkahrtyjt csillszrs sejtekbl ll hmszvet bortja. Feladata, hogy a pett a mhbe irnytsa, ahol az begyazdik.
Mh (uterus) A mh a kismedencben a hgyhlyag s a vgbl kztt helyezkedik el. Fordtott krte alak, izmos reges szerv. Feladata a pete befogadsa a magzat fejldsnek teljes idtartamra. A fala rugalmas s szilrd izomszvet, mely magba foglalja terhessg idejn a nvekv magzatot, a krlbell fl kg-os mhlepnyt s az 1-2 liternyi magzatvizet. Szvetek s szalagok veszik krl, melyek egyben rgztik s biztostjk a kell mozgslehetsget is. A mh kt f rsze a mhnyak s a mhtest.
A hvely (vagina) A hvely egy 8-12 cm hossz, nylkahrtyval bortott, rugalmas fal cs, mely a mhet kti ssze a szemremtesttel. Egy sztrogn (ni nemi hormon) hats alatt ll, j vrellts bels nemi szerv, amelyen t tvozik a hvelyvladk (norml esetben tiszta, fehres, szagtalan), a menstrucis vr, kzsls sorn ide hatol be a pnisz illetve ezen keresztl jn vilgra egy jszltt (termszetes szls esetn) is.
A szzhrtya (hymen) A nemi letet mg nem lt nnl a szzhrtya fedi a hvelybemenetet. A bemenetnl a szzhrtyn nyls tallhat (ezen keresztl tvozhat a menstrucis vrzs). Az els kzsls alkalmval a szzhrtya bereped, ilyenkor elfordulhat, hogy a srls miatt kis vrzs jelentkezik.
Kls ni nemi szervek:
Nagyajkak: szemremrs kt oldaln helyezkedik el, fleg zsrszvet alkotja. Itt tallhat a Bartholin-mirigy, aminek a kivezet csve a hvelybe nylik. Nemi izgalomà vladk a hvelybe kerlà megknnyti a hmvessz hvelybe jutst.
Kisajkak: nagyajkak bels oldaln tallhatak, fanszrzet nem bortja ket, szemremrst kzvetlenl hatroljk.
Csikl: a kt kisajak ells tallkozsi pontjnl tallhat, llomnyt barlangos test alkotaj, sok rzideg vgkszlket tartalmaz.
Menstruci: a mhnylkahrtya funkcionlis rtege 28 naponknt kipl majd lelkdik
Regenercis fzis: menstruci megsznse utn mh sebe begygyul, kb. 2-3 nap
Prolifercis fzis: nylkahrtya megvastagszik, kiplnek az erek s mirigyek, kb. 10 nap
Szekrcis fizs: nylkahrtya mirigyei vladkot termelnek, erekbl kilp folyadk a mhnylkahrtyt felpuhtja, gy alkalmass vlik az esetleges megtermkenytett petesejt befogadsra, kb. 10 nap
Deszkvamcis fzis: nylkahrtya vizet veszt, zsugorodik, tbb rs rgrcsà vrelltsi zavaràelhalsokà hirtelen rtgulatà krosodott fal erek megrepednekà vrzs
A frfi s a ni nemi szervek higinjnek jelentssge:
Higin: az orvostudomnynak az a rsze, amely az egszsg megvdst, a krosodsok megelzst kvnja elrni.
Vgbl krnyknek tisztn tartsa:
- legalbb naponta egyszer megmosni meleg vzzel
- szrazra kell trlni
- viszkets esetn ne drzsljkà mikro srlsekà kamills lfrd
Nknl:
- gttl a vgbl fel mosakodnià vgbl baktriumai ne jussanak a hvelybe
- tampont jszaka ne hasznljunkà pang a vladk
Frfiaknl:
- hmvesszt naponta megmosni
- fitymt vissza kell hznià alatta meggylik a fagy (smegma)à gyulladst okoz
Szexulis let higinje:
- szexulis egyttlt eltt s utn fontos a nemi szervek tisztn tartsa, hiszen a nemi szervek vladkai kedvez tptalajt biztostanak a mikroorganizmusoknak
- a felgylemlett vladk gyulladsokat okozhat, illetve a kellemetlen testszag az egyttlt sorn elg illzi rombol tud lenni.
Egynekkel, csoportokkal trtn munka
- Mindig a tma, szituci hatrozza meg melyik a leghatkonyabb mdszer
- Iskolban hatkonyabb a csoportos, mert a gyerekek sztnzik egymst, hz ert jelentenek (egszsgi vetlked)
- A munka sorn fontos a figyelem tarts fogsa, bemutat anyagokkal val lektse
- Az elads nmagban nevels
Egynekkel:
- Tmafgg
- krsre
- esetleg nem mkdik a csoport
A motivci, rdeklds fenntartsa az ismeretek elsajttsban. A motivci mindig sztnzs (jutalom, bntets)
1. Tpus (primer)
- a motivci bels indtkbl fakadà a kzvetlen, trgyra irnyul rdekldsben, kvncsisgban nyilvnul meg.
2. Tpus (szekunder)
- kls indtk motivl (jutalom, dicsret)
- rdek
- bntetstl val flelem
|