4. feladat - Péternek (46 éves) két éve agyvérzés miatt a bal oldala...KÉSZ
2014.05.16. 22:54
Péternek (46 éves) két éve agyvérzés miatt a bal oldala béna. Az agyvérzést megelőzően nagyon aktív életet élt, verseket írt, zenélt. Intelligens, jó humorú, igazi társasági ember volt. Betegsége miatt felesége elvált tőle, 70 éves édesanyja vette magához, aki egy kis településen él. Péter bottal, nehezen közlekedik, a bal kezét nem tudja használni. Ingerlékeny, mogorva, semmi nem jó neki. Bántó megjegyzéseivel mindenkit, de leginkább az édesanyját bántja. Ellátásában segítséget kért édesanyja, mert belefáradt, hogy akármit csinál, fiának semmi nem tetszik. Beszélgessen el az édesanyával!
A beszélgetés során az alábbi témakörökre térjen ki: önmagunkról kialakított kép, képességeink, korlátaink, megfelelő önismeret, akaraterő, érzelmi stabilitás, kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása, Veszteség, agresszió, hangulatváltozások, segítő beszélgetés.
____________________________________________
Önmagunkról kialakított kép:
1. Tükrözött én: önmagunkról alkotott képünk legnagyobb részben a másik rólunk alkotott képének visszatükröződése, hogyan látnak minket mások, hogyan ítélik meg a látottakat
2. Saját én: amilyennek látom magamat
3. Én ideál: amivé szeretnénk válni
Az önképnek megfelelően cselekszünk:
Az önképnek nem kell feltétlenül a valósággal egyeznieà ilyenkor téves önértékelés
Ha az önkép és a valóság között nagy a különbség azt megszenvedi a kommunikáció
Ha a kommunikáció kárt szenved, az önérték tudat is megsérül
Önképünk változékony: a környezeti reakcióktól függően változik.
Akaraterő
- egyik legfontosabb emberi vonás
- elszántság a cél elérése érdekében
- motivációà jutalom
Érzelmi stabilitás
- kiegyensúlyozottság
- jobb problémamegoldó képesség, konfliktuskezelés
- kevesebb egészségügyi panasz
- kreativitás
- együttműködés, nyitottság
Kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása
- kapcsolat jellegétől függ
- ne kéréssel, faggatózással közelisünk
- metakommunikatív eszközeinkkel a bizalmat, az elfogadást, a nyugalmat sugározzuk
- fontos, hogy megtaláljuk a középutat, amely kifejezi a másik iránti nyitottságunkat,de védi az én határait
Az egyén legyen:
- türelmes, nyitott, elfogadó
- ne legyen flegma
- jó konfliktuskezelő
- udvarias
Veszteség: Hosszú, súlyos betegség lehangoltságot okozhat. A létezést értelmetlennek, céltalannak tarthatjuk, a jövő reménytelennek, kilátástalannak tűnik.
Agresszió: Akkor keletkezik, ha az egyént valamilyen cél elérésében, törekvésében akadályozzák, szükségleteinek kielégítés meghiúsítják. Az egyén frusztrált.
Külső megnyilvánulásai:
- düh
- verekedés
- bántalmazás
- kiabálás
Hangulatváltozás okai:
- időjárás, front (kedvezően, kedvezőtlenül, frontérzékenység)
- szülés után (depresszió, szerepváltozás, monotonitás, hormonváltozások)
- praemenstruációs szindróma (PMS): menstruáció előtti tünet együttesek, pl. fejfájás, ingerlékenység, hasfájás
- valamilyen betegség
- terhesség (elején és végén ingerlékeny)
- klimax (változókor, test változik,à nő nem bírja feldolgozni, bőrszárazság, hőhullámok)
- kiegyensúlyozott szexuális élet
- fogyókúra
- kényelmetlen ruházat
- cél elérésnek akadály
Önismereti kerék:
Az önismeretünk akkor a leghatékonyabb, ha mind az 5 küllő szerepet játszik benne! Ha egyik vagy másik terület hiányos, a személyiség nem lesz eléggé hatékony a társas kapcsolataiban.
· Érzet: Ide az érzékszerveink által felfogott ingerekből nyert információk tartoznak. (pl.: fáj a fejem)
· Értelmezés: Az érzet intellektuális feldolgozása tartozik ide. (fáj a fejem, mert jön a front)
· Érzés: Ez érzelmi, indulati állapotaink megtapasztalását jelenti. (úgy érzem, szétmegy a fejem a fájdalomtól)
· Szándék: Ez az adott helyzetben megjelenő vágyainkat, akaratunkat jelenti. (be akarok venni egy fájdalomcsillapítót)
· Cselekvés: Ez az adott helyzetben való viselkedést jelenti. (beveszem a gyógyszert)
A segítő beszélgetés célja:
- a kliens értse meg saját érzéseit, élethelyzetét
- a segítő közreműködésével találja meg saját megoldását problémájára
- érzelmek feltárása, megértése
- önelfogadás fejlesztése
A segítő beszélgetés szakaszai:
1. Kapcsolatba kerülésà bizalom megszerzése
2. Munkafázis: a kliens manifest (amit elmond) és latens (lappangó) problémáinak kifejezése
3. Lezárás fázisa: összegzés
A segítő beszélgetés jellemzői:
- hívó/ kliens és a segítő között jön létre (telefonon vagy személyesen)
- jól körülhatárolt keretei vannak (hely- időtartam)
- nem célja tanácsok osztogatása, rábeszélés, direkt problémamegoldás, nem minősítünk
- nondirektivitás: nem direktbe kérdezünk rá
Különbözik a hétköznapi beszélgetéstől, mert:
- kerete van
- beavatkozásoktól mentes
- szakmailag megmagyarázható
Segítő:
- bizalmi légkört teremt
- nyitottan, előítélet nélkül megy bele a kapcsolatba
- megfogalmazza a latens és a manifest problémáit
- nem minősít
- nem problémákat lát
- empátia- beleérzés képessége
- kapcsolatban keletkező érzések tudatosítása, kimondása
- A hallottak összegzése
- búcsú, elköszönés
Kliens:
- kapcsolatba kerül
- feladja ellenállását
- megnyílik, bizalmat ad a segítőnek
- történetét, problémáját mesélni kezdi
- elindul az önfeltárás (én- képe sajátosságai, erősödik az élmények tudatosulása, a személyes felelősség, növekszik önbecsülése, önelfogadás és ennek kifejezése)
- összefoglalás
- búcsú, elköszönés
Fontos, hogy ne legyen előítéletünk, legyünk empatikusak, érzések tudatosítása és kimondása, hallottak összegzése
|