23. feladat
Bar�tja tegnap j�tt haza a k�rh�zb�l. A z�r�jelent�sben nem tudja �rtelmezni az al�bbi kifejez�st: Diabetes mellitus. Magyar�zza el a sz� jelent�s�t �s a k�rfolyamat l�nyeg�t!
A t�j�koztat�s sor�n t�rjen ki a k�vetkez�kre:

• a szakkifejez�s magyar megfelel�je
• a betegs�g l�nyege
• a k�rk�p t�netei
• ter�pi�s lehet�s�gek
• sz�v�dm�nyek
• letm�dbeli tan�csok

A szakkifejez�s magyar megfelel�je
A cukorbetegs�g magyarul "m�z�des �tfoly�s"-t jelent a g�r�g "διαβήτης" = "�tmenet, �tfoly�s" �s a latin "mellitus" = "m�z�des" szavak �sszet�tel�b�l) a szervezet anyagcser�j�nek kr�nikus megbeteged�se.
Az elnevez�s az egyik f�t�netre, a cukor vizelettel val� fokozott kiv�laszt�s�ra �s a megemelkedett vizeletmennyis�gre utal. A k�z�pkorban a vizelet megk�stol�sa jelentette a diagn�zist.

A betegs�g l�nyege
A cukorbetegs�g a sz�nhidr�t anyagcsere k�rosod�s�t jelenti, amikor az inzulin, a hasny�lmirigy egyik alapvet�en fontos hormonja a szervezetb�l hi�nyzik, vagy jelen van ugyan, de hat�s�t nem fejti ki kell�k�ppen.

K�t k�l�nb�z� t�pus� cukorbetegs�get k�l�nb�ztet�nk meg:
-    1-es t�pus� cukorbetegs�g: r�gi n�ven: insulin f�gg� – insulin hi�ny tapasztalhat�
-    2-es t�pus� cukorbetegs�g: r�gi n�ven: nem insulin f�gg� – insulin hat�s cs�kken�s, vagy
r�szleges insulin hi�ny tapasztalhat�

A cukorbetegek kb. 90%-a a 2-es t�pus� cukorbetegek csoportj�ba tartozik.
Insulin: hasny�lmirigy Langerhans-szigeteiben tal�lhat� b�ta-sejtek �ltal termelt polipeptid hormon.

Az insulin, receptorokon kereszt�l p�rusokat nyit a m�j-, izom-, zs�rsejtek membr�nj�n, amin kereszt�l a cukor beker�l a sejtekbe, �gy teh�t a gluk�z glikog�nk�nt tud t�rol�dni a m�j �s izomsejtekben. Ha nincs inzulin, akkor megemelkedik a v�rcukorszint �s a vizeltben is cukor jelenik meg.
Insulin tov�bbi hat�sa: egyetlen hormon, amely t�mogatja a zs�rtartal�kok fel�p�t�s�t, a zs�r rakt�roz�s�t. Insulin abszol�t hi�nya  tests�lycs�kken�s.

A k�rk�p t�netei
-    �ltal�nos t�netek: tart�s f�radts�g, teljes�tm�ny cs�kken�s
-    Farkas�tv�gy, szomj�s�g�rzet, izzad�s, fejf�j�s (2-t DM eleje)
-    Megemelkedett v�rcukorszint = hyperglik�mia -->gl�koz�ria: cukor a vizeletben -->poliuria --> polidipszia --> dehidr�ci�  tudat�llapot besz�k�l�s, vagy sokat iszik
-    Folyad�k, elektrolith�ztart�s zavar: �jszakai v�dlig�rcs�k, l�t�szavarok (lencse v�ztartalm�nak v�ltoz�sa)
-    B�rt�netek: viszket�s (genit�li�k, �nusz k�rny�k�n), bakteri�lis �s gomb�s b�rfert�z�sek
-    Potencia- vagy menstru�ci�zavarok
-    Elh�z�d� sebgy�gyul�s!!!

Ketoacid�zisos k�ma:
hiperglik�mia (a cukor a v�rb�l nem jut be a sejtekbe)
a sejtek �heznek
zs�rrakt�rak bomlanak zs�rsavakra --> ketontestek k�pz�dnek
savas k�mhat�s alakul ki = metabolikus acid�zis

1-es t�pus� cukorbetegs�g: – insulin hi�nyzik    (5-10%)
R�szben genetikai, r�szben k�rnyezeti t�nyez�kre vezethet� vissza.
El�fordulhat autoimmun gyullad�s k�vetkezt�ben, mely k�vetkezt�ben az insulint termel� b�ta sejtek pusztulnak, kialakulhat csecsem�knek adott teh�ntej miatt, bizonyos terhess�g alatti v�rusinfekci�k szerepe is bizony�tottnak tekinthet�, de maga a terhess�g is kiv�lt� t�nyez� lehet.

Leggyakrabban gyermek, fiatal feln�ttkorban alakul ki.
T�bbnyire sov�nyak, a t�netek gyorsan alakulnak ki.

2-es t�pus� cukorbetegs�g: - insulin hat�s cs�kken�s, vagy r�szleges insulin hi�ny (90-95%)
A v�rben l�v� (t�bblet) cukrot a sejtek nem �rz�kelik, �gy az insulint termel� b�ta sejtek sz�ma norm�lis, de alulm�k�dnek.
Patofiziol�gi�ja �sszetett, itt is fontos t�nyez� a genetikai meghat�rozotts�g, a k�rnyezeti t�nyez�k, terhess�g, a rendszeres fizikai tev�kenys�g hi�nya, a k�ros, elh�z�st okoz� �trend szint�n hajlamos�t� t�nyez� lehet.

Egy�b kock�zati faktorok:
-    Hasi elh�z�s:  >102 cm,  >89 cm
-    Kor
-    Inaktivit�s
-    Geszt�ci�s (terhess�gi) diabetes
-    Magas v�rnyom�s
-    Diszlipid�mia

Kezdetben lehet t�netmentes, gyakran a sz�v�dm�nyek vezetnek a diagn�zishoz.
80%-uk elh�zott, hipert�ni�s
10–15 �vvel ler�vid�ti a v�rhat� �lettartamot
Sz�v-, �rrendszeri betegs�gek a jellemz� t�rsbetegs�gek.
Feln�ttkorban alakul ki t�bbnyire 40 �v ut�n, de a korhat�r cs�kken.

Ter�pi�s lehet�s�gek
1-es t�pus� cukorbetegs�g kezel�se:
Egyr�szt nagyon fontos a megfelel�, szakember �ltal javasolt di�t�s �trend betart�sa. Ez az�rt sz�ks�ges, mert az alkalmazott insulink�sz�tm�nyek hat�startama hosszabb, mint a t�pl�l�kb�l felsz�v�d� sz�nhidr�tok v�rcukor emel� hat�sa. Nem megfelel� di�ta eset�n alacsony v�rcukor szint �gynevezett hypoglyk�mia l�phet fel, ami s�lyos eszm�letveszt�shez vezethet. Ma m�r a gyors hat�s� insulin k�sz�tm�nyek alkalmaz�s�val k�nnyebb kiv�deni ezeket az esem�nyeket. A ter�pia m�sik r�sze a hi�nyz� insulin p�tl�s�ra ir�nyul, k�l�nb�z� hat�startam� insulink�sz�tm�nyek alkalmaz�s�val.

2-es t�pus� cukorbetegs�g kezel�se:
Ebben az esetben is nagyon fontos a szakember �ltal fel�ll�tott di�t�s �trend betart�sa. Gy�gyszeres kezel�s sz�ks�ges, ha a di�ta �s �letm�dbeli (fizikai aktivit�s) v�ltoztat�sok ellen�re nem siker�l rendezni a sz�nhidr�t anyagcser�t.
Ez t�rt�nhet sz�jon �t adhat� v�rcukorcs�kkent� gy�gyszerek alkalmaz�s�val illetve, ha ez sem elegend�, akkor kieg�sz�t� insulinnal.

Sz�v�dm�nyek
Cukorbetegs�g kr�nikus sz�v�dm�nyei:
•    Macroangiopathia, microangiopathia: �rrendszeri elv�ltoz�sok:
     --> erek elmeszesed�se, agyi kering�si zavarok, sz�vinfarktus
     --> als� v�gtag art�ri�inak sz�k�lete,gangraena
•    Diab�teszes nefrop�tia: vesebetegs�gek --> v�gst�dium = m�vesekezel�s
•    Diab�teszes retinop�tia: szemfen�ken mikroaneurizm�k, v�rz�sek, v�r�mlenyek--> vaks�g
•    Diab�teszes neurop�tia: szenzoros, motoros, vegetat�v
      szenzoros: kezek, l�bak keszty�, zokni-szer� f�jdalom, zsibbad�s, pareszt�zia, hipereszt�zia, �g� �rz�s, f�jdalom�rz�kel�s cs�kken�se
      motoros: izomsorvad�s (ritk�bb)
      vegetat�v: gastrointestinalis, respirat�rikus, neuroendocrin (gyakori, b�rmely szervben)
•    Diab�teszes l�b szindr�ma
▫    Vegetat�v neurop�tia --> kisz�radt, s�r�l�keny b�r +
▫    Motoros neurop�tia --> l�bizmok sorvad�sa, l�bfej deform�ci� +
▫    Szenzoros neurop�tia --> s�r�l�st k�s�n veszi �szre +
▫    Mikroangiop�tia --> rossz perif�ri�s kering�s, lass� sebgy�gyul�s
      -->  Fek�lyk�pz�d�s, elfert�z�d�s, l�bujjak elhal�sa, gangr�na, amput�ci�
             V�d� int�zked�sek: hajsz�lerek elv�ltoz�sa, l�t�sroml�s, veseel�gtelens�gek

�letm�dbeli tan�csok
A cukorbetegs�g megel�z�s�nek lehet�s�gei
C�lzott sz�r�vizsg�latok: �hgyomri v�rcukor vizsg�lat
S�r�bb ellen�rz�s azoknak, akik a rizik�csoportba tartoznak, pl. magas v�rnyom�s betegek, t�ls�lyos egy�nek, akiknek a csal�dj�ban van cukorbeteg.
Jelenleg az orvostudom�ny nem ismer olyan megel�z�si m�dszert, amely hat�konyan, biztons�gosan �s mell�khat�st�l mentesen biztos�tan� az 1-es t�pus� cukorbetegs�g megel�z�s�t.
Ugyanakkor cs�kkent sz�nhidr�t tolerancia st�dium�ban l�v� t�ls�lyos egy�nekn�l bizony�tottan cs�kkenti a 2-es t�pus� cukorbetegs�g kialakul�s�t a rendszeres fizikai aktivit�s, di�ta �s bizonyos v�rcukorcs�kkent� gy�gyszerek alkalmaz�sa.
Nem cukorbeteg, de magas v�rnyom�sbetegs�gben szenved�, magas koleszterinszint� egy�nekben bizonyos v�rnyom�scs�kkent� kezel�s valamint koleszterinszint cs�kkent� ter�pia bizony�tottan cs�kkenti a 2-es t�pus� cukorbetegs�g kialakul�s�nak kock�zat�t.
A 2-es t�pus� cukorbetegs�g megel�z�se �rdek�ben mindenk�ppen aj�nlott az eg�szs�ges �trend �s a rendszeres fizikai aktivit�s fenntart�sa.