Interakci� az eg�szs�g�gyi ell�t�sban

21. t�tel

Hall�sk�rosult beteg/kliens/hozz�tartoz� �rkezik az �n munkahely�re.
Besz�lje meg munkat�rsaival az alkalmazand� kommunik�ci�s strat�gi�t!
A tervez�s sor�n az al�bbi szempontokra t�rjen ki:

-         kommunik�ci�t akad�lyoz� t�nyez�k

-         kommunik�ci�t el�seg�t� t�nyez�k

-         a megv�ltozott k�pess�g� beteggel val� foglalkoz�s jellemz�i

-         kommunik�ci�s technik�k alkalmaz�sa hall�sk�rosult betegn�l

A hall�sk�rosul�snak k�t f� t�pusa a nagyothall�k �s a siketek.

A nagyothall� emberek rendelkeznek n�mi hall�smaradv�nnyal, �gy seg�deszk�z seg�ts�g�vel teljes m�rt�kben k�pesek a verb�lis kommunik�ci�ra. A nagyothall�k egy r�sze telefonbesz�lget�st is le tud bonyol�tani – ilyenkor nagyon fontos, hogy a vonal m�sik v�g�n besz�l� szem�ly ne kiab�ljon, mert (b�r ezt kevesen tudj�k, de) ebben az esetben gyakori a hangtorzul�s �s a visszhang, �s ez csak megnehez�ti az �rthet�s�get a hall�ss�r�lt sz�m�ra.
A legjobb megold�s a szem�lyes, illetve a k�zvetett verb�lis kommunik�ci� sor�n a tagolt, �rthet�, norm�lis hangerej� (!) besz�d haszn�lata, �s a visszak�rdez�s, hogy val�ban �rtette-e, amit mondtunk neki.

A siketek csak nagyon minim�lisan, vagy semennyire nem k�pesek �rz�kelni a k�rnyezet�kben zajl� audit�v ingereket. Az ilyen esetekben az �p hall�s� szem�ly r�sz�r�l a maxim�lis t�relem, �s emp�tia az elv�rt, melyek felt�telezhet� alapja a magas intelligenciaszint. Ezek megl�te hozz�seg�t a siket emberrel val� g�rd�l�kenyebb kommunik�ci�hoz.

Siketek csoportos�t�sa:

-     velesz�letett sikets�g: �k sosem hallott�k a k�rnyezet�k zajait, hangjait; az ilyen szem�lyek hangkiejt�se gyakran hib�s, hiszen nem k�pesek visszahall�s ut�n korrig�lni a saj�t kiejt�s�ket

-         besz�dk�szs�g elsaj�t�t�sa ut�n bek�vetkez� sikets�g: n�luk a hangk�pz�s j�, hiszen valaha megtanult�k �let�k sor�n a hangk�pz�st; a hall�sk�rosod�s bek�vetkezt�t nagyobb vesztes�gnek �lik meg

A kommunik�ci�t akad�lyoz� t�nyez�k:

¾    id�hi�ny a munka sor�n

¾    kommunik�ci�s zajok

¾    szem�lyes bizalom (hi�nya)

¾    st�tuszbeli k�l�nbs�gek

A kommunik�ci�t seg�t� t�nyez�k:

v     olyan t�bla, melyhez jegyzett�mb is tartozik

v     diavet�t�

v     telefon

v     sz�m�t�g�p

v     projektor

v     diavet�t� stb.

Tulajdonk�ppen ak�rmilyen, a mindennapokban haszn�lt kommunik�ci�s eszk�z seg�ts�g�nkre lehet, melynek haszn�lata nem els�sorban a verb�lis, hanem a nonverb�lis kommunik�ci�n alapszik.

A megv�ltozott k�pess�g� beteggel val� foglalkoz�s jellemz�i:

(N�h�ny alapelv, szempont, hogy hogyan �rdemes kommunik�lni munk�nk sor�n a hall�sk�rosodott emberekkel):

1. Miel�tt besz�lni kezd�nk, h�vjuk fel magunkra az illet� figyelm�t. Megsz�l�thatjuk, illetve finoman meg�rinthetj�k a v�ll�t. Bizonyosodjunk meg arr�l, hogy figyel r�nk.
2. Besz�lj�nk lassan, tiszt�n, tagoltan, artikul�ltan. Fontos a szavak form�l�sakor, hogy ne artikul�ljuk t�l a mondottakat, mert ez eltorz�tja a sz�nkat, �s �gy nehezebb lesz a sz�jr�l olvas�s.
3. A f�rfiak, amennyiben tudj�k, hogy siket emberrel fognak kommunik�lni, tegy�k j�l l�that�v� a sz�jukat (bajusz �s szak�ll zavar� lehet!)
4. Tartsunk szemkontaktust a hall�sk�rosodottal, m�g tolm�cs jelenl�t�ben is! Ez al�t�masztja a k�zvetlen kommunik�ci� �rz�s�t.
5. Eg�sz�ts�k ki a kommunik�ci�t a rendelkez�s�nkre �ll� lehet�s�gekkel! Haszn�ljunk pantomimot, gesztusokat az arckifejez�sek mell�!
6. Ha a hall�sk�rosodott nem �rtette meg els�re a mondottakat, pr�b�ljuk m�s szavakkal megfogalmazni a mondand�kat, ne ragaszkodjunk ugyanazokhoz a szavakhoz. Ugyanazon mondat ism�telget�se (�s esetleg t�bbsz�r�s meg nem �rt�se) frusztr�ltt� teheti a beteg embert.
7. Ne csak eld�ntend� k�rd�seket tegy�nk fel az illet�nek! Haszn�ljunk olyan k�rd�sfeltev�st, melyek t�bb szavas, mondatos v�laszokat ig�nyelnek, �gy meggy�z�dhet�nk arr�l, hogy pontosan �rt c�lba a hall�sk�rosodott emberhez int�zett mondatunk.
8. Ne babr�ljunk sokat a kommunik�ci�t seg�t� eszk�z�kkel, csak a legsz�ks�gesebb esetekben haszn�ljuk azokat. A k�zvetett kommunik�ci� nem k�pes olyan bizalmat ki�p�teni, mint a k�zvetlen forma, �gy haszn�ljunk b�tran arckifejez�seket, gesztusokat.
9. Ne legy�nk udvariatlanok, �s ne vegy�k semmibe a siket embert. Amennyiben cs�ng a telefonunk, k�rj�nk bocs�natot t�le, �s a lehet� leggyorsabban int�zz�k el a v�ratlan telefonh�v�st, hogy ne v�rakoztassuk feleslegesen.
10.  A kommunik�ci� sor�n v�gig maradjunk t�relmesek, empatikusak, belek�pzelve magunkat a beteg ember hely�be.

A kommunik�ci�s technik�k alkalmaz�sa hall�sk�rosult betegn�l:

a)      Besz�d �s arcmimika:

Az arcmimika nagyon sokat seg�t az �rzelmek kifejez�s�ben, ennek haszn�lat�val k�nnyebben c�lba �rhet az �zenet�nk.

b)      Sz�jr�l olvas�s

Itt �ltal�nosan ismert szavakat kell haszn�lni, illetve fontos, hogy ne v�ltsunk hirtelen t�m�t. R�vid mondatokban besz�lj�nk.

c)      Jelnyelv

Az amerikai jel nyelvet a 19. sz�zadban fejlesztett�k ki a francia nyelvb�l. A nyelv az ujjak, a kezek, az arc �s a testmozg�sok egy�ttes jelz�seib�l �ll. Ma m�r vil�gszerte el�rhet�ek olyan kurzusok, seg�danyagok, k�pes sz�t�rak, melyek a nyelv elsaj�t�t�s�t seg�tik. 

d)      �r�sos kommunik�ci�

Sajnos id�ig�nyes, de sok esetben a legc�lravezet�bb kommunik�ci�s forma.