Koll�g�ja hossz� �vek �ta dolgozik az eg�szs�g�gyben, mindennap f�sultan �rkezik �s g�piesen v�gzi a munk�j�t. A betegekkel/kliensekkel, munkat�rsaival t�relmetlen.

V�zolja fel milyen pszich�s t�rt�n�sek �llhatnak viselked�se h�tter�ben! Kezdem�nyezzen besz�lget�st munkat�rs�val! A besz�lget�s sor�n az al�bbi ter�leteket �rintse: Burn-out szindr�ma jellemz�i, a ki�g�s okai, t�netei, hajlamos�t� t�nyez�k, kialakul�s�nak f�zisai, a ki�g�s megel�z�se, felold�sa, seg�t� �s gy�gy�t� besz�lget�s c�lja, �nseg�t� technik�k

A ki�g�si t�net egy�ttes ( Bournout szindr�ma)

Fogalma: kr�nikus emocion�lis megterhel�sek, stresszek sor�n fell�p� fizikai, emocion�lis, ment�lis kimer�l�s.

Jellemz�i:

• Kr�nikus f�radts�g, alv�szavar (fizikai/ment�lis kimer�l�s)
• Emocion�lis kimer�lts�g, szorong�s,
• Elhanyagolts�g, rem�nytelens�g �rz�se, t�vols�gtart�s a t�bbiekkel szemben, lelkesed�s hi�nya a munk�val �s az �lettel szemben)
• A saj�t munka effektivit�s�nak egyre er�teljesebb megk�rd�jelez�se, szakmai inkompetencia �rz�se, rem�nytelens�g, cs�kkent produktivit�s.
   

Oka:

-         �rzelmi t�lterhelts�g

-         bizonyos szem�lyis�gjegyek hajlamos�tanak

-         kliensk�zpont� orient�l�d�s

Brodski �s Becker 5 f�zisba sorolta a ki�g�s folyamat�t.

1. Idealizmus szakasza:

- nagy lelkesed�s a szakm�j�rt

- kliens�rt val� intenz�v f�radoz�s

- koll�g�kkal val� intenz�v kapcsolattart�s

- az egy�n a szem�lyis�g�t tartja legfontosabb munkaeszk�z�nek

- a seg�t� saj�t sz�ks�gletei �sszekeverednek a kliens�vel

2. Realizmus szakasza:

- szakm�j�val elk�telezett

- egy�ttm�k�d�s a koll�g�kkal

- nyitotts�g

3. Stagn�l�s vagy ki�br�ndul�s szakasza:

- cs�kken a teljes�t�k�pess�g, �rdekl�d�s, nyitotts�g

4. Frusztr�ci� szakasza:

- szakm�jukban visszah�z�dnak

- klienseket becsm�rlik

- a kliens egyre ideges�t�bb sz�m�ra

5. Ap�thia (k�z�ny�ss�g) szakasza:

- minimumra korl�toz�dik a klienssel val� interakci�

- a szakmai munka sematikusan t�rt�nik

- koll�g�kat elker�li, a helyzet megv�ltoz�s�nak lehet�s�g�t elveti

A Bournout szindr�ma �ndiagn�zis.

A seg�t� szakm�ban id�nk�nt meg kell �llni �s megfogalmazni:

-         mi tart a p�ly�n

-         mit jelent a seg�t�s

-         hogyan l�tnak engem a kliensek, koll�g�k

-         a ki�g�s fenti szakasz�ban hol tartok

A Bournout szindr�ma a seg�t� foglakoz�s rizik�faktora.

A Bournout szindr�ma ter�pi�ja

1. Prevenci�

a) �ltal�nos motiv�ci�

- szem�ly fontoss�g�nak �s jelent�s�g�nek �reztet�se

- szakmai fejl�d�s lehet�s�ge, pl. tov�bbk�pz�s

- esetmegbesz�l�s, szuperv�zi� (a seg�t�nek szerveznek ter�pi�t)

- anyagi, erk�lcsi megbecs�lts�g (jutalmat kap)

b) Szem�lyes motiv�ci�

- szakma v�laszt�s�nak �tgondol�sa

- ne k�ls� r�hat�sra v�lasszon

- spont�n emocion�lis seg�t�k�szs�g (valaki alapb�l legyen seg�t�k�sz)

2. Intervenci� (beavatkoz�si technik�k a seg�t� r�sz�re)

- megk�zd�si strat�gi�k

- szorosabbra f�zi a szem�lyzeten bel�li t�mogat�, fesz�lts�g cs�kkent� kapcsolatokat

3.Kr�zisintervenci�

– ter�pia a szem�lyis�g r�sz�re