Kollégája hosszú évek óta dolgozik az egészségügyben, mindennap fásultan érkezik és gépiesen végzi a munkáját. A betegekkel/kliensekkel, munkatársaival türelmetlen.

Vázolja fel milyen pszichés történések állhatnak viselkedése hátterében! Kezdeményezzen beszélgetést munkatársával! A beszélgetés során az alábbi területeket érintse: Burn-out szindróma jellemzői, a kiégés okai, tünetei, hajlamosító tényezők, kialakulásának fázisai, a kiégés megelőzése, feloldása, segítő és gyógyító beszélgetés célja, önsegítő technikák

A kiégési tünet együttes ( Bournout szindróma)

Fogalma: krónikus emocionális megterhelések, stresszek során fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés.

Jellemzői:

• Krónikus fáradtság, alvászavar (fizikai/mentális kimerülés)
• Emocionális kimerültség, szorongás,
• Elhanyagoltság, reménytelenség érzése, távolságtartás a többiekkel szemben, lelkesedés hiánya a munkával és az élettel szemben)
• A saját munka effektivitásának egyre erőteljesebb megkérdőjelezése, szakmai inkompetencia érzése, reménytelenség, csökkent produktivitás.
   

Oka:

-         érzelmi túlterheltség

-         bizonyos személyiségjegyek hajlamosítanak

-         kliensközpontú orientálódás

Brodski és Becker 5 fázisba sorolta a kiégés folyamatát.

1. Idealizmus szakasza:

- nagy lelkesedés a szakmájért

- kliensért való intenzív fáradozás

- kollégákkal való intenzív kapcsolattartás

- az egyén a személyiségét tartja legfontosabb munkaeszközének

- a segítő saját szükségletei összekeverednek a kliensével

2. Realizmus szakasza:

- szakmájával elkötelezett

- együttműködés a kollégákkal

- nyitottság

3. Stagnálás vagy kiábrándulás szakasza:

- csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság

4. Frusztráció szakasza:

- szakmájukban visszahúzódnak

- klienseket becsmérlik

- a kliens egyre idegesítőbb számára

5. Apáthia (közönyösség) szakasza:

- minimumra korlátozódik a klienssel való interakció

- a szakmai munka sematikusan történik

- kollégákat elkerüli, a helyzet megváltozásának lehetőségét elveti

A Bournout szindróma öndiagnózis.

A segítő szakmában időnként meg kell állni és megfogalmazni:

-         mi tart a pályán

-         mit jelent a segítés

-         hogyan látnak engem a kliensek, kollégák

-         a kiégés fenti szakaszában hol tartok

A Bournout szindróma a segítő foglakozás rizikófaktora.

A Bournout szindróma terápiája

1. Prevenció

a) Általános motiváció

- személy fontosságának és jelentőségének éreztetése

- szakmai fejlődés lehetősége, pl. továbbképzés

- esetmegbeszélés, szupervízió (a segítőnek szerveznek terápiát)

- anyagi, erkölcsi megbecsültség (jutalmat kap)

b) Személyes motiváció

- szakma választásának átgondolása

- ne külső ráhatásra válasszon

- spontán emocionális segítőkészség (valaki alapból legyen segítőkész)

2. Intervenció (beavatkozási technikák a segítő részére)

- megküzdési stratégiák

- szorosabbra fűzi a személyzeten belüli támogató, feszültség csökkentő kapcsolatokat

3.Krízisintervenció

– terápia a személyiség részére