12. t�tel
Int�zm�ny�ben egy �j csoportot hoznak l�tre, melynek hat�kony m�k�d�s�hez elengedhetetlen a tagok �sszehangolt munk�ja. Az els� megbesz�l�sen melyet �n vezet, a csoportkoh�zi� ker�l sz�ba.
A besz�lget�s sor�n az al�bbi szempontokat �rintse:

• t�rsas kapcsolatok,
• csoport, csoportok jellemz�i,
• csoportdinamika,
• a csoportokat alak�t� t�nyez�k

T�rsas kapcsolatok:
Az ember t�rsas l�ny, kapcsolatot embert�rsaival a kommunik�ci� r�v�n tud tartani. Az emberi l�t szempontj�b�l teh�t a csoport, a csoportviselked�s egy nagyon jellemz� magatart�si forma.
Mivel �let�nket t�rsadalomban �lj�k, �gy �lland� kapcsolatunk van valamilyen csoporttal, pl. : sorban �ll�skor, munkahelyen, moziban
Az emberismeret egyik fontos t�nyez�je a t�rsas helyzet, a csoportban elfoglalt hely. Ezt nevezz�k szociometriai poz�ci�nak.
M�s a szociometriai poz�ci�ja annak, aki n�pszer�, s megint m�s annak, akit t�bben elutas�tanak. Ha valakinek a szociometriai helyzet�t a fenti szempontok alapj�n meghat�rozzuk, ez igen sokat mondhat az illet� szem�lyr�l. Egy szem�lynek felt�rhatjuk a teljes t�rsas kapcsolati rendszer�t. A kapott eredm�nyeket egyr�szt mennyis�gileg �rt�kelhetj�k: menyire kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik a szem�ly. A m�sik szempont a min�s�g: milyen a kapcsolatok �rzelmi ereje, intenzit�sa.

A csoport fogalma: egym�ssal t�rsadalmi kapcsolatban l�v� emberek strukt�r�ja, ahol t�rsadalmi, egy�ni interakci� �s kommunik�ci� zajlik.

A csoport funkci�ja: szervez�d�s, �sszek�t� az egy�n �s a t�rsadalom k�z�tt. Szem�lyis�g meghat�roz�. Jellemz� az egy�nre, hogy milyen csoport tagja. (�n-meghat�roz�s) normarendszert, tapasztalatrendszert �s tev�kenys�gi rendszert k�zvet�t

Csoport jellemz�i: A t�rsadalmi c�lok, norm�k, szab�lyok magatart�sir�ny�t� mechanizmusai a csoportokon kereszt�l jutnak el az egy�nig.
•    viszonylagos tart�ss�g az emberek egym�s k�z�tti kapcsolataiban
•    viszonylagos folyamatoss�g a k�z�sen v�gzett tev�kenys�gben
•    szervezetts�g, amely a csoporton bel�l az emberek al�-f�l�rendelts�g viszony�t, a vezet�s �s a feladatok megoszt�s�t jelenti
•    a csoporttagok elk�pzel�sei a csoportr�l
•    hagyom�nyok �s szok�sok kialakul�sa, pl. egyenruha

A csoportot egyr�szr�l szoci�lis jellege, m�sr�szr�l t�rsadalmi tartalma hat�rozza meg. T�rsadalmi tartalma a c�l, amelyre a csoporttagok tev�kenys�ge ir�nyul, pl. versenyen val� sikeres szerepl�s.

A c�l meghat�rozza a csoporttagoknak a c�l el�r�s�re ir�nyul� magatart�s�t.

A csoporton bel�l a tagok egy�ttm�k�dnek, tev�kenys�g�k �sszehangolt. Ez�rt a csoportot a szervezetts�g jellemzi.
A csoporton bel�li szerkezetet, a tagok elhelyezked�s�t, az al�-f�l�rendelts�gi viszonyokat nevezz�k csoportstrukt�r�nak. A csoportstrukt�r�n bel�l minden egy�nnek megvan a maga meghat�rozott helye, s ezzel valamilyen st�tusa. A csoport teh�t kijel�l tagjai sz�m�ra valamilyen st�tust, �s ennek megfelel� szerepviselked�st v�r el t�l�k.

A csoport t�pusai   (alak�t� t�nyez�k)
→   A csoport k�t alapvet� t�pusa az els�dleges �s a m�sodlagos csoport.
1)  Els�dleges (primer) csoport:    olyan �ltal�ban kis l�tsz�m� csoport, amelyre az intim „szemt�l szembe” kapcsolatok, a tagok k�z�tti k�zvetlen �rintkez�s jellemz�. Az ilyen kapcsolatok �ltal�ban tart�sak, a tagok k�z�tt tev�keny egy�ttm�k�d�s tapasztalhat�.
Nagy szerep�k van a szem�lyes �rzelmeknek, ilyen csoport p�ld�ul a csal�d, a bar�ti k�r.
Min�l jobban n�vekszik a csoport tagjainak l�tsz�ma, ann�l nagyobb fok� centraliz�l�d�s �s differenci�l�d�s figyelhet� meg.
2)  M�sodlagos (szekunder) csoport:    olyan, �ltal�ban nagy l�tsz�m� csoport, amelyben a tagok k�z�tt szervezeti kapcsolat van. A szem�lyek k�z�tt nincs k�zvetlen kontaktus, s nem jellemz�ek a szem�lyes �rzelmek sem. Ilyen p�ld�ul az iskola.

→  A csoport szervez�d�se, bels� szerkezete alapj�n megk�l�nb�ztet�nk int�zm�nyes �s spont�n csoportot.
1) Int�zm�nyes (form�lis) csoport: „hivatalosan” r�gz�tett, formailag meghat�rozott szerkezettel rendelkezik.
A csoporton bel�li szerepek meghat�rozottak, nem alkalomszer�en j�nnek l�tre. P�ld�ul ilyen egy labdar�g� csapat, mert m�k�d�s�k t�rsadalmilag szab�lyozott.
2) Spont�n (inform�lis) csoport: nem hivatalosan l�trehozott, nem szab�lyozott szerkezet� csoport. Az int�zm�nyes kereteken bel�l,, spont�n m�don kisebb t�rsul�sok j�nnek l�tre a tagok k�z�tti k�zvetlen, szem�lyes kapcsolatokon alapulva. �gy p�ld�ul az oszt�lyon bel�li kisebb bar�ti k�r�k.

Csoportdinamika
Minden csoportban megindul egy m�sfajta, v�zszintes tagol�d�s is az al�-f�l�rendelts�gi viszony mellet, amely a t�rsas alakzatban elfoglalt hely �s az egy�ni tulajdons�gok k�l�nbs�g�t �lezi ki. Ez a differenci�l�d�s a szerepk�pz�d�s.

A csoportban elfoglalt helynek megfelel�, a csoport �ltal elv�rt viselked�s a csoportszerep. Amikor a csoport meghat�rozott szerepeket kialak�t, elv�r�sokat r�gz�t, ezzel a k�z�ss�g rendj�t alak�tja ki.

Min�l �rnyaltabbak, pontosan k�r�lhat�roltak a szerepek, ann�l ink�bb fejlett a csoport, s t�bbnyire ann�l jobban �rzik benne magukat az egyes szem�lyek.

Szerepek a csoportban:

A konstrukt�v szerepet v�llal�k jellemz�i:
-    Kezdem�nyez�: v�ltoztat, �j�t�sokat vezet be, vari�ci�kat alkalmaz
-    V�lem�ny-nyilv�n�t�: megt�ri a csendet, belesz�l, vitatkozik, v�lem�nye mellett kitart
-    K�rdez�: inform�ci�ra �hes, mindennel kapcsolatosan felvil�gos�t�st ig�nyel
-    Inform�tor: a k�rdez� p�rja, aki kiel�g�ti az ig�nyeket
-    Szab�lyalkot�: fontos szerepe van, a szab�lyok, norm�k l�nyegesek, �s azt ki kell mondani
-    �ltal�nos�t�: �sszefoglal�, tiszt�z�, bizonyos k�rd�sekre kit�r� a csoport el�tt
-    Engedelmesked�: passz�v, de fontos szerep, nem felt�tlen�l hasznos, ha t�l sok van bel�le egy csoporton bel�l

Destrukt�v szerepeket bet�lt�k a tev�kenys�g h�tr�ltat�i:
-    Akad�koskod�: a v�lem�nynyilv�n�t�
-    szerep�nek eltorz�t�ja
-    Vet�lked�: el�gedetlen a csoportban elfoglalt hely�vel kapcsolatban
-    Mindentud�: �ltal�nos�t� szerep�nek t�lteng�se
-    H�rharang: nemcsak inform�l, hanem dezinform�l (r�mh�rterjeszt�)

A norma jelent�se, szab�ly, elv�r�s, amelyet a t�rsadalom fogalmaz meg az egy�n fel�, a t�rsadalmi egy�tt�l�s k�vet�se �rdek�ben.
-    ha az egy�n egy norm�hoz igazodik csoporthelyzetben, k�s�bb ellen�rzi v�lem�ny�t, igyekszik a norma szerint v�lekedni
-    amikor az egy�nek k�l�n-k�l�n, egy�ni helyzetben foglalnak �ll�st, �s csak ut�bb ker�lnek egy csoportba, fokozatosan fogj�k megv�ltoztatni v�lem�ny�ket, �s t�rekednek arra, hogy k�z�s csoportnorm�t alkossanak

Vezet�s a csoport �let�ben
-    A feladatorient�lt vezet� els�sorban a munk�ra figyel, megtesz mindent a munka sikere �rdek�ben, de a csoportban zajl� folyamatra, az emberek k�z�tti kapcsolatokra nem, �gy gyakran el�fordulhat az ellens�gesked�s, a meg nem �rtetts�g.
-    A folyamatorient�lt vezet� sz�m�ra fontos, hogy az emberek k�z�tti kapcsolat kiel�g�t� legyen a csoporton bel�l, k�veti az esem�nyeket, a hozz� tartoz� egy�nekre koncentr�lva v�gzi vezet�i feladatait. Az a szerencs�s, ha a vezet� a helyzett�l, feladatt�l f�gg�en meg tudja v�lasztani a helyes vezet�i st�lust.
-    Az el�z� vezet�i st�lusokon k�v�l besz�lhet�nk m�g tranzakcion�lis �s �tszervez� vezet�sr�l is. A tranzakcion�lis vezet�s azon alapul, hogy a hat�kony vezet�sben k�t vagy t�bb ir�ny� kapcsolatr�l van sz�, az inform�ci� szabad �raml�sa �s a pozit�v visszajelz�sek jellemzik.
-    Az �tszervez� vezet� a szervezet v�ltoztat�s��rt dolgozik olyan m�don, hogy befoly�s�val igyekszik megszerettetni �s elfogadtatni a v�ltoztat�shoz sz�ks�ges �j m�dszereket �s az azzal val� kapcsolatokat.
Minden csoport �lland�an v�ltoz�sban, mozg�sban van.
A csoporton bel�li t�rt�n�seket, v�ltoz�sokat nevezz�k a csoport dinamik�j�nak (mozg�s�nak).
Megmutatkozik a csoportdinamika a szerepek egyre nagyobb fok� differenci�lts�g�ban, a csoporton bel�li v�zszintes ir�ny� tagol�d�sban. �lland� „mozg�s” tapasztalhat� rokonszenvi-ellenszenvi kapcsolatokban, �s v�ltozik, form�l�dik a k�zv�lem�ny, az �rt�k- �s normarendszer alakul�s�val. Ezek a v�ltoz�sok lehetnek pozit�v, el�remutat�, a csoportkoh�zi�t er�s�t� – de lehet h�traviv�, bomlaszt� is („klikkesed�s”).
→ a csoportdinamika l�nyeg�t adj�k: A csoportdinamika a csoportokban zajl� folyamatok �sszess�ge: Olyan er�k, amelyeket minden pszichol�giailag le�rhat� v�ltoz�sok h�vnak el�, pl.: csoportk�pz�s, szerepfejl�d�s, vezet�s, hatalom, befoly�sol�s.
→ egyik csoportban pl. gyors a viharz�s: a szerepek sz�toszt�sa �s ez�rt el�bb tudnak egy�ttm�k�dni
Mi�rt nem esik sz�t a csoport a v�ltoz�sok alatt?
→ a dinamika ugyanis v�ltozik a csoportfeladatok alatt
→ a k�z�s c�l, a csoport szab�lyok, �rt�kek �s norm�k �s szerepek ( ezek fontosak a tagoknak) = csoport koh�zi�s = �sszetart� er�k nem engedik a csoportot sz�thullani.
Valamennyien nagysz�m� csoporthoz tartozunk. Ezek a csoportok lehetnek kicsik vagy nagyok, tart�sak vagy alkalmiak, tagjaik k�zvetlen�l �rintkezhetnek egym�ssal vagy sem. Az emberi csoportokat nagyj�b�l k�t oszt�lyba sorolhatjuk:
-    kis intim csoportok, amelyeket gyakori interakci� �s szem�lyes k�t�d�s jellemez (k�z�ss�g, „els�dleges csoport”), �s
-    nagyobb form�lis csoportok, amelyekben a csoportk�zi kapcsolatokat form�lisabb �s szem�lytelenebb szab�lyok vagy szerz�d�sek szab�lyozz�k (t�rsas�g, „m�sodlagos csoport”).

A csoportban zajl� interakci�k m�r�se. Az els�dleges csoportban zajl� interakci�k egyik legfontosabb jellemz�je v�gtelen bonyolults�guk. Emiatt m�r r�g�ta �rdekli a szoci�lpszichol�gusokat az a k�rd�s, hogyan lehetne egy csoport interakci�it m�rhet�v� tenni. Ennek legegyszer�bb form�ja, ha m�rj�k az id�t, amit az egyes csoporttagok besz�ddel t�ltenek. Ez alapj�n a legt�bbet besz�l� domin�ns poz�ci�j�ra k�vetkeztethet�nk, azonban nem �rul el semmit az illet� n�pszer�s�g�r�l, hiszen a vizsg�latok �gy tal�lt�k, hogy a legn�pszer�bb a csoport m�sodik legt�bbet besz�l�je. A besz�d mennyis�g�n t�l azonban az elhangzottak tartalma is �rdekelhet minket.
Bales egy interakci�s folyamatelemz�snek nevezett elj�r�st dolgozott ki, az interakci�k m�r�s�re. Felt�telezte, hogy egy csoport sikere k�t t�nyez�t�l f�gg: milyen j�l k�pes megoldani az el�tte �ll� feladatokat (feladatfunkci�), �s mennyire k�pes a tagokban a csoport ir�nti el�gedetts�g fenntart�s�ra (integrat�v vagy t�rsas-emocion�lis funkci�). 4 kateg�ri�ban 12 szempontot dolgozott ki.
Kateg�ria    Szempont

Pozit�v t�rsas-�rzelmi viselked�s   
1. szolidarit�st fejez ki
2. fesz�lts�gcs�kken�st fejez ki
3. egyet�rt�st fejez ki

Feladatra ir�nyul� viselked�s - v�laszk�s�rletek    4. javaslatot tesz
5. v�lem�nyt nyilv�n�t
6. �tmutat�ssal szolg�l

Feladatra ir�nyul� viselked�s –k�rd�sek   
7. �tmutat�st k�r
8. v�lem�nyt k�r
9. javaslatot k�r

Negat�v t�rsas-�rzelmi viselked�s    10. v�lem�nyk�l�nbs�get fejez ki
11. fesz�lts�get fejez ki
12. ellens�ges �rzelmeket fejez ki

A csoportfejl�d�s szakaszai
Az a folyamat, amelyben idegenekkel megismerked�nk �s egy csoportot alak�tunk ki, meglehet�sen ig�nybe veszi interakci�s k�pess�geinket. Tuckman nyom�n t�bben is a csoportfejl�d�s 4 szakasz�t k�l�n�tik el:
(1) Az alakul�s egym�s �s a csoport el�tt �ll� feladat megismer�se.
(2) A viharz�s kritikus szakasz, amelyben az egy�ni k�l�nbs�gek �s a konfliktusok felsz�nre ker�lnek, �s a st�tusz�rt �s szerepek�rt folytatott harc megkezd�dik.
(3) A norm�z�s az a szakasz, amelyben k�z�s csoportnorm�k, attit�d�k �s szerep meghat�roz�sok kialak�t�sa �s elfogad�sa r�v�n ezek a konfliktusok megold�dnak.
(4) V�g�l a m�k�d�s szakasza azt jelenti, hogy kialakul a szem�lyes kapcsolatok �s a feladatmegoszt�s szil�rd mint�ja, ami lehet�v� teszi a norm�lis m�k�d�s elkezd�s�t. Ez a modell j�l mutatja, hogy a negat�v viselked�sek is hozz�j�rulhatnak a csoport fejl�d�s�hez. A csoport megk�l�nb�ztet� jegye az, hogy norm�kat alak�t ki. A csoport j�v�beni sikere szempontj�b�l l�nyeges, hogy specializ�lt szerepek j�jjenek l�tre �s viszonylag �lland� csoportstrukt�ra alakuljon ki.
A csoport strukt�r�ja. Ha egy csoport l�trej�tt, a k�s�bbiekben a napi interakci�k j� r�sze m�r puszt�n a csoportstrukt�ra alapj�n is j�l bej�solhat�. A csoportstrukt�ra felt�r�s�ra alkalmas m�dszer lehet a szociometria (Moreno). A szimp�ti�n alapul� inform�lis csoportstrukt�r�n k�v�l, a formaliz�ltabb csoportok strukt�r�j�t m�s t�nyez�k is meghat�rozhatj�k, pl. j�rtass�g, kompetencia, szak�rtelem. Az ilyen esetekben a csoport strukt�r�j�t ny�ltan is meghat�rozhatj�k.
Kommunik�ci�s csatorn�k. Az �lland� csoportstrukt�ra kialakul�sa sor�n a csoportban kommunik�ci�s csatorn�k l�tes�lnek. Az inform�ci� minden csoportban egyenetlen�l oszlik meg, nem mindenki tud mindenr�l. A kommunik�ci� egyr�szt a szimp�tiav�laszt�sok ment�n folyik, m�sr�szt hatalmi alapul is szolg�l.
Csoportkoh�zi� �s vonatkoztat�si csoportok. A csoportkoh�zi�t nagyj�b�l azzal hat�rozhatjuk meg, hogy mennyire elk�telezettek a tagok a csoport k�z�s norm�i �s c�ljai ir�nt, �s mennyire pozit�v �rzelem f�zi �ket egym�shoz �s a csoporthoz.
A csoportot fenntart� er�k (norma, szerep, strukt�ra) �sszess�ge adja a csoportkoh�zi�t.
A szem�lyk�zi koh�zi� a csoporttagok j� kapcsolat�b�l ad�dik.
A feladat-alap� koh�zi� eset�ben a csoportc�l fontoss�ga eredm�nyezi az �sszetart�st. Egy csoport akkor hat�kony, ha mindk�t fajta koh�zi� magas.
A csoportkoh�zi� egyik jellemz�je, hogy a tagok kedvelik egym�st, nagy az �rzelmi elfogults�g �s elfogad�s.
Probl�ma eset�n nem keresik a b�n�s�ket, hanem a probl�m�t konstrukt�v hozz��ll�ssal pr�b�lj�k megoldani, �s egy�tt keresik a megold�si m�dokat.
„Mi tudat” �rz�se alakul ki.
Furcsa m�don azokkal a csoportokkal szemben �rz�nk k�l�nleges tiszteletet �s elk�telezetts�get, amelyek�rt �ldozatokat hoztunk, �s amelyekbe neh�z volt beker�lni. Aronson �s Mills azt tal�lt�k, hogy azok, akiknek neh�z pr�bat�telen kellett �tesni�k, sokkal jobban szerett�k a csoportot, mint azok, akiket minden gond n�lk�l elfogadtak. Ez a jelens�g m�k�dhet a szigor� kik�pz�sen �tes� elitalakulatok tagjain�l is.
A koh�zi� a csoporton bel�li interakci�t is befoly�solja. Az �sszetart�bb csoportok kev�sb� t�rik a devi�nsviselked�st, �s nagyobb nyom�st fejtenek ki a konformit�s ir�ny�ban. A koh�zi� �s a konformit�s az �rem k�t oldala: cser�be az�rt, hogy csoportunkt�l kiel�g�l�st �s pozit�v identit�st nyerj�nk, el kell nyomni egy�ni v�gyainkat �s alkalmazkodni kell a csoportnorm�khoz. Az �sszetart� csoportokban viselt tags�gnak gyakorlati k�vetkezm�nyei is vannak. Min�l er�sebben azonosul valaki a csoporttal, ann�l er�sebben hatnak r� a csoportfolyamatok. A csoportdinamik�t el�sz�r Lewin alkalmazta az attit�d�k befoly�sol�s�ra a II. vil�gh�bor� sor�n.
Csoportos d�nt�s �s „csoportgondolkod�s”. Az er�s csoportkoh�zi� azonban nem mindig el�ny�s. Ha egy csoportnak az a feladata, hogy ellentmond�sos inform�ci�k alapj�n hozzon d�nt�st, akkor komoly el�ny lehet, ha a verseng� �ll�spontokat szabadon k�pviselhetik. A koh�z�v csoportok ezt �ltal�ban nem t�rik. Janis „csoportgondolkod�snak” nevezte azt a jelens�get, amikor er�sen �sszetart� csoportok �ltal�ban egy er�s �s dinamikus vezet� hat�sa alatt, elszigetelik magukat a k�rnyez� vil�gt�l, �s a felmer�l� probl�ma egyetlen aspektus�t veszik csak figyelembe. Mit tehet�nk ellene?
    Ny�lt gondolkod�s (t�bbf�le �ll�spont m�rlegel�se)
    Demokratikus csoportvezet�s
    �rd�g �gyv�dje (valaki mag�ra v�llalja az ellent�tes v�lem�ny k�pviselet�t)
    K�ls� szak�rt�k bevon�sa

Csoportfert�z�s �s megfoszt�s az egy�nis�gt�l. A csoporttags�g m�sik gyakran megfigyelt hat�sa, hogy az egy�nek hajlamoss� v�lnak arra, hogy kevesebb szem�lyes felel�ss�get �rezzenek tetteik�rt, mint akkor, ha egyed�l cselekszenek
Csoportk�zi konfliktus �s kooper�ci�. Csoporttags�gunk csak annyiban j�rulhat hozz� pozit�v �n�rt�kel�s�nkh�z �s identit�sunkhoz, amennyiben saj�t csoportunkat m�s hasonl� csoportokt�l k�l�nb�z�nek �s jobbnak l�tjuk. Ez�rt hajlunk saj�t csoportunkat t�l�rt�kelni, m�s csoportokat pedig le�rt�kelni.
Polariz�ci�s hat�sok a csoportban. T�rsadalmunk gyakran haszn�lja a csoportokat a d�nt�shozatal eszk�zeik�nt. Ennek oka nem csak az, hogy a csoportok jobban megval�s�tj�k a k�pviseletet, hanem az a n�zet is, miszerint a csoport kev�sb� val�sz�n�, hogy sz�ls�s�ges vagy m�lt�nytalan d�nt�seket hoznak.
A csoportok hajlamosak az �ket alkot� tagok �t�letein�l kock�zatosabb d�nt�st hozni. Az �gynevezett „kock�zateltol�d�s” jelens�ge l�p fel. Hogyan magyar�zhatjuk a jelens�get?
1.    A csoportban megoszlik a felel�ss�g → az emberek kock�zatv�llal�bbak
2.    Lehet, hogy a kock�ztat�sra legink�bb hajlamos szem�lyek ker�lnek vezet� szerepbe a csoportban. A csoport az � sz�ls�s�gesebb �ll�spontjukat foglalja el.
3.    A kock�zatv�llal�s a mi kult�r�nkban pozit�v tulajdons�gnak sz�m�t, �gy a csoportos helyzetben az emberek megpr�b�lj�k egym�st t�llicit�lni kock�zatv�llal�sban.
4.    A csoportvita eredm�nyek�ppen megn� az egy�nek szem�lyes �rintetts�ge egy adott k�rd�sben. Ennek eredm�nyek�pp megn� a bizalmuk �ll�spontjuk helyess�g�t illet�en �s er�s�dik azonosul�suk az adott n�zettel.
A probl�ma a form�lis csoportok eset�ben nem ennyire komoly. Ahhoz, hogy a csoporteltol�d�s l�trej�jj�n, a csoporttagok k�z�tt teljesen szabad, inform�lis vit�ra van sz�ks�g, ami lehet�v� teszi a tagok er�teljes szem�lyes bevon�d�s�t.