zuza
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Men
 
Trsalg
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Muzsika
 
1. Interakci az egszsggyi elltsban
1. Interakci az egszsggyi elltsban : 11. feladat - Ismersei krben, egy 28 ves fiatal nben felmerl az ngyilkossg... KSZ

11. feladat - Ismersei krben, egy 28 ves fiatal nben felmerl az ngyilkossg... KSZ

  2014.05.16. 21:22


11. ttel
Ismersei krben, egy 28 ves fiatal nben felmerl az ngyilkossg gondolata. A barti krben beszlgetnek az esetrl. Bartai kvncsiak az n vlemnyre. Tjkoztassa bartait a felmerl pszicholgiai s etikai krdsekrl!
A tjkoztats sorn az albbi szempontokra trjen ki:
-    a szemlyisgfejlds llomsai, trvnyszersgei,
-    a fejldsi szakaszok,
-    rtelmi, rzelmi, testi fejlds,
-    az ngyilkossg pszicholgiai s etikai krdsei

Szemlyisg: Az egyn jellegzetes gondolkodsi, rzelmi s viselkedsminti, melyek az egyn szemlyes stlust meghatrozzk s a krnyezetvel val interakcit befolysoljk.
Jellemzk:

  • a szemlyisg egy szervezds, rendszer, egymssal klcsnhatsban ll elemek egyttese.
  • Akkor is jelen van, ha ppen nem aktv.
  • egy szemlyisg egy aktv folyamat, llandan fejldik, alakul, elvlaszthatatlanul ktdik a fizikai testhez.
  • a szemlyisg alkalmazkodik krnyezethez.


A szemlyisgfejlds trvnyei
1.  Transzfer trvny: ez a trvny az sszer szelektldsra hvja fel a figyelmet, arra hogy a pedaggiai tevkenysgekben a fontosat tantsuk meg, de gondolkodva, alkotan. Ennek a trvnynek vannak tartalmi s mdszertani vonatkozsa, mit, mennyit, milyen sszefggsben adjuk, hogy rdekldst keltsen a tanulshoz.

2.  Aktivits trvnye: a pedaggiai elvet alapozza meg. A gyermek llandan tettre ksz, tevkeny, aktv. A nevel dolga, hogy ennek az aktivitsnak pozitv tartalmat adjon, megfelel irnyt adjon.

3.   A rsz- egsz viszonynak trvnye: ez a trvny a pozitv pedaggia elvnek pszicholgiai megalapozsa. Azaz a sikeres, az eredmnyesen fejleszthet tevkenysg fell kzeltsnk a szemlyisgfejlesztshez.

4.   A direkt s indirekt klcsnhatsnak trvnye: ez a trvny a mdszerek megvlasztsra hvja fel a figyelmet. Nem mindig a direkt, kzvetlen hats vezet clhoz. Elfordul, hogy egy indirekt hats eredmnyesebb, pl. a sportban gyetlen tanult nem a sportolsra knyszertssel fejleszthetnk, hanem kzvetve, kedvet bresztve a sport irnt.

5.   Teljessg, vagy totalits trvnye: a pedaggiai tevkenysgben a szemlyi kapcsolatok fontossgt alapozza meg. Azaz egymssal klcsnhatsban lv szemlyek kztti kapcsolatok jellegnek, tartalmnak, intenzitsnak szemlyisgalakt szerept, ill. ezek tudomsulvtelnek fontossgt.


A  szemlyisgfejlds szakaszai, llomsai
Freud szerint a fejlds kzppontjban a libidfejlds (pszichoszexulis fejlds) ll, a szletstl a felntt vlsig 5 szakaszt klnt el:
1.   Orlis szakasz:    0-1 v, erogn zna a szj, legfbb rm az evs, nyels, rgs, kps. Valdi erogn znv akkor vlik, ha fggetlenedik a tpllk felvteltl, a megismers szerve a szj, a szjba vtel rme = birtokls.
2.   Anlis szakasz: 1-3 v, erogn zna a vgblnyls, a belek mkdse intenzv bels inger, visszatarts- elengeds dinamikja. A test feletti kontroll kialakulsa (szobatisztasg)
3.   Fallikus szakasz: 3-6 v, erogn zna a nemi szerv, nemi szervek irnti rdeklds, dipusz komplexus = ellenkez nem szl irnti vonzalom, azonos nemvel val rivalizls, az agresszv fantzikat bntudat ksri, szereti, a hallt kvnja (ambivalencia).
4.   Ltencia szakasz: 6-serdlkor, idleges sztnnyugvs, rdeklds a szlktl a kortrsakra, kzssgek fel fordul, fontoss vlik a teljestmny, ismeretszerzs.
5.   Genitlis szakasz:   serdlkortl kezddik, elsdleges rmforrs a klcsns genitlis rmszerzs, a gyereknek nllsodnia kell, az ismt fellngol dipusz konfliktust azzal oldja meg, hogy megfelel szexulis partnert vlaszt.

A fejldst meghatroz tnyezk:
1. rkletes tnyezk: DNS alapjn kpessgek rklse, testalkat, mozgs-kivitelezs, idegrendszeri folyamatok ritmusa.
2. Krnyezet: ghajlat, trsadalmi-, gazdasgi berendezkedse az orszgnak, szemlyes-, szocilis: rokonsg, ismeretsg, bartsgok
3. Nevels: Az trkls a szemlyisgfejlds biolgiai alapjt, a krnyezet a potencilis forrst, a nevels pedig effektv megvalsulst ill. annak mdjt biztostja.

rtelmi-rzelmi-testi fejlds

1.  Prenatlis fejlds = mhen belli, szlets eltti fejlds
Kt szakasza:
-    embrionlis szakasz (1-3 hnap)
-    ftlis szakasz  (3. hnaptl a szletsig)

2.  jszlttkor: a szletstl a 2. hnapig tart. A test 1/4 rsze a fej. Az izomzat fejletlen.
A legfejlettebb a kzponti idegrendszernek a nyltvel s a gerincvel rsze. Az jszltt csupn nhny felttlen reflexszel szletik (szops, nyels, lgzs). A tapintsi ingerekre rzkeny.

3.  Csecsemkor: meghatroz szerepe van a ltsnak. rzkszervi fejldse gyorsabb, mint a mozgs fejldse. Az agykreg mg elgg fejletlen.
rzelmek fejldse: csaldtagokat, rokonokat felismeri, msok fel nem rdekld. 9-12 hnapos korban ellensges magatartst mutat trsaival szemben. 6 hnaposan kpes megrteni a beszdet, 9. hnapos kortl elmaradnak az ingersszetevk. Megjelenik a sz gondolati skon.


4.  Kisgyermekkor: a szocializci folyamata felersdik (trsadalomba val beilleszkeds).
Testi fejlds: fokozatos nllsg, a fej 1/5 rsze a testnek, jellemz a kisgyermeki pocak, testmagassg kb.  1 m.
Mozgs fejldse: 1 v krl jrnak. Fejlett a gesztikulcija, a mimikja.
n-tudat kialakulsa: a csecsemknl az n s a klvilg 2 fonalon halad, a szemlyisg felfedezse egy msik embernek a kzvettsvel trtnik.

5. Kisiskolskor (6-10 ves korig)
–    Nagy mozgsszksglet, sikerlmny utni trekvs
        o    Els alakvltozs:  test magassga, slya alakul
        o    rzkels:  elemz lts, nagysg, forma, szn
–    Rajzokban megjelenik a 3 dimenzis brzolsi md
        o    Emlkezet: a tantervi anyag elsajttsa mr akarati erfesztst ignyel, szndkos emlkezs
–    Kpzelet: vltozatos, szokatlan, jszer reakcik. 3. s 4 osztlyban mr alkot fantzia
        o    Gondolkods: fogalmi vilg, trgyak lnyeges jegyeinek felismerse, analzis s szintzis
        o    Beszd: tervszer, vilgos, tmr
        o    Figyelem: iskolai munka a szndkos figyelem kialakulst teszi szksgess, kisiskolsok koncentrcija rvid idej
        o    rzelmek: rm, vidmsg, intenzven li t, erklcsi tleteiben kategrikus, eszttikai rzelmek: mg fejletlenek
        o    Akarati fejld: tudatos akarat kialakulsa, akadlyok lekzdse, cltudatossg
6. Puberts 12-13 ves kor
        o    Testi vltozsok: msodik alakvltozs
        o    Tevkenysg: tanuls
        o    Testi mozgskszsgek gyakorlsa: kerkprozs, szs, labdajtkok
        o    Gondoz tevkenysg: hzillatok, nvnyek
        o    Gyjt tevkenysg: blyegek, kpeslapok
        o    Befogad szellemi tevkenysg: olvass, film-, tvnzs
        o    Produktv szellemi tevkenysg: formzs, rajzols, naplrs
–    Szexulis rdeklds s motivci
–    Trsas kapcsolatok
        o    Szlkhz: nllsgi trekvs, rzelmi levls, szli s neveli tekintly cskkense, egyenrangsg kiharcolsa, msodik    
              dackorszak
        o    Kortrsakhoz val viszony: csoportkpzds s a csoportalakts kora, versengs, rivalizls
–    szlels: a megismers rszfunkcii nem nllan, egymstl fggetlenl fejldnek, hanem szoros klcsnhatsban egymssal s a
       szemlyisg egsz fejldsvel. Prepubertsban ersdik a valsg mlyebb megismersre irnyul motivci
        o    Emlkezet: rtelmi irnyts al kerl, kialakul az rtelmes trgyals, idbelisg, a trtnelmisg megrtse.
        o    rtelem: logikai szelekci
        o    Beszd: bels strukturlds, stlustudat, trgyi-gondolati kifejezs
        o    Gondolkods: konkrt gondolkodsrl a formlis, logikai gondolkodsra val tlls. El tudnak jutni a konkrttl az absztrakthoz s viszont.
–    rzelmi-indulati s erklcsi-akarati fejlds: fokozd labilits, sajtos nyugtalansg, szorongsok, - bszkesg, szgyenrzet, szemrem

7. Serdl- s ifjkor
–    A szlkhz s ltalban a felnttekhez val korbbi, gyermekes, fgg viszony talaktsa az egyenrangsg alapjn. Relis nrtkels s az nnevels kpessgnek kifejlesztse. Felnttes nemi szerep elsajttsa, pozitv kapcsolatok kiptse a msik nemmel: prvlasztsi rettsg. nll vilgnzet s letterv kialaktsa

8. Felnttkor
–    A felntt vlssal a szemlyisg fejldse nem sznik meg, csupn a fejlds bizonyos sajtossgai mdosulnak.
–    Korai s kzps felnttkor: 20-45 ves korig
–    munkahelyi s kzleti beilleszkeds
–    magnleti beilleszkeds
–    A felntt szemlyisg jellemzi: Trsadalmi kapcsolatrendszere stabilizldott. Nagyfok nllsg
–    rzelmi reaglsok: megersdnek a megismer mkdst tmogat intellektulis rzelmek: kvncsisg, hit s ktely, meggyzds
–    nismeret: kialakul nllsods
o    Dntsek szma, gyakorisga: siker-, kudarc orientltsg
o    Illetkessg (kompetencia) irnti szksglet megersdse
–    rtelmi megismer mkds: megn a szndkos figyelem
–    Szocilis (trsas) jellemzk: csaldi szocializl krnyezetbl val kivls, j csaldi rendszerbe val beilleszkeds
–    A tanuls csendje, megosztott figyelem
o    Figyelemvlts
o    Valdi egyidejsg

9. Ksi felnttkor: 45-60 ves kor
    - klimaktrium, vagyis a szervezet hormonlis thangoldsa
    - pszichofizikai teljestkpessg vltozsa, tstrukturldsa
    - gyermekek nllsulsa
    - nyugdjazs


A magnyossg a Maslow ltal megllaptott szksgleti hierarchira vonatkoztatva. rzsek a hierarchikus magnyossghoz s elszigeteltsghez val viszonyukban. Biolgiai psg: depressio, elhagyatottsg. Veszly s biztonsgrzet: flelem a ltezstl, flelem a nemlttl, gyanakvs. Lemonds. Valahova tartozs: alsbbrendsg rzse, elutasts, elidegeneds. nbecsls: nutlat, bnssg rzse, harag. nmegvalsts: kzny, aptia

Az ngyilkossg pszicholgiai krdsei
A biolgiai megkzelts abbl indul ki, hogy a csaldfakutatsok alapjn lnyegesen tbb az ngyilkossgot megksrlk szma azokban a csaldokban, ahol valaki mr nkezvel vetett vget az letnek. A biokmiai kutatsok azt mutattk ki, hogy szervezetkben alacsonyabb a szerotonin nev idegi tviv anyag szintje - ppgy, mint a depresszisok esetben. Az alacsony szerotonin szint az agyban pedig hirtelen, impulzv cselekedetekre - akr nsrt vagy msokra veszlyes - hajlamost.

Noha brmely letkor magban hordozhatja a hallvgyat, vannak peridusok, amelyekre klnsen oda kell figyelnie az rintett krnyezetnek s a trsadalomnak. Vannak letkorok, amikor az ngyilkossgok szmt csak a balesetek mlja fell a hallozsi statisztikkban. Az egyik ilyen a gyermekkor. Noha a szlk tbbsgt teljesen vratlanul ri a tragdia, az ngyilkossggal foglalkoz pszicholgusok szerint szmos eljele lehet a ksrletnek. Ezek kzl gyakori az otthonrl trtn szks, a dhkitrsek, illetve a magnyos visszahzds, a frusztrci trsnek kptelensge, a tlrzkenysg illetve a szemlyisgvltozs. vatosnak kell lennnk azonban ezek megtlsben, hiszen majd mindegyik jellemz lehet egy gyermek (s fleg egy kiskamasz) letnek bizonyos szakaszban.

A serdl-s fiatal felnttkor szintn egy veszlyeztetett idszak az ngyilkossg szempontjbl. A gyerekek krli vilg normi vltoznak, j elvrsok el nznek, megvltoznak azok a csoportok, akik vlemnyre a leginkbb adnak. A csald szerept a kortrs csoportok s az idelok veszik t, akik modellszerepet nyjtanak. Ez klnsen veszlyes abban az esetben, ha a "modellek" kzl valaki ngyilkossgot kvet el: megfigyeltk, hogy egy iskolban, egy osztlyban ngyilkossgi hullm indulhat el egy trsuk erszakos halla utn. Hasonl a helyzet abban az esetben, ha egy ismert szemly vet nkezvel vget az letnek. Itt szintn vannak figyelmeztet jelek: a fradtsg, az iskolai teljestmny romlsa, az alkohol s a drogok eltrbe kerlse mind figyelemfelhv lehet.

A serdlkor utn cskken az ngyilkossgot elkvetk szma, de az idskor elrtvel ismt megugrik. Ennek oka egyrszt a betegsgek megszaporodsa lehet, amelyek egy rszvel igen nehz egytt lni. Egy tovbbi problma az ids emberek elszigeteldse, magnyossga. Az idskori depresszi magas arnya a nyugati trsadalmakban szintn az ngyilkossgi ksrletek fel mutat. rdekes, hogy a kisebbsgek krben - felteheten az regek irnti nagy tisztelet miatt - ez a jelensg nem tapasztalhat.


Az ngyilkossg fogalma:
Az ngyilkossgot sokszor nkez hallnak szoktk nevezni, de ez nyilvnvalan hibs, hiszen nem kell nkezsg az ngyilkossghoz.
ngyilkosnak tekinthet-e az, aki hallos betegsgben szenved, s visszautast egy olyan orvosi kezelst, amely nlkl meghal, de amellyel nhny htre mg megnyjthatn lett?
ngyilkossgnak tekinthetk-e pldul az nfelldozs tpus ngyilkossgok? pl. harci pilta, akinek gpe egy srn lakott terlet felett elromlik , kt vlasztsa van
-    azonnal katapultl, megmenekl, de a gp hzakra zuhan, embereket l meg
-    nem katapultl, gpe lakatlan terletre zuhan, de neki mr nem lesz ideje katapultlni
sszefoglalva: ngyilkossg az a tett, amelynek sorn valaki sajt magt kzvetlen mdon s szndkosan megli.

ngyilkossg mdjai:
-    aktv ngyilkossg: amikor valaki tesz valamit, ami a hallt okozza
-    passzv ngyilkossg: valaki nem tesz meg valamit, ami megmenten az lett, azzal a kifejezett szndkkal, hogy ezzel sajt hallt elidzze. Passzv ngyilkossg, ha valaki visszautast egy letment mttet


Az ngyilkossg erklcsi megtlsvel kapcsolatos kt nagy tradci
1.    az ngyilkossg vallsos felfogsa: letnk felett nem mi rendelkeznk, azt egyfajta ajndknak vagy adomnynak kell felfognunk, s az ngyilkossg gy az isteni jogok bitorlsa.
2.    az ngyilkossg emberkzpont felfogsa: Humanista felfogs szerint az ember a maga rdekei legfbb brja, s egyedl felels sajt letrt. Ezrt dntsi joga van, teljes autonmival rendelkezik annak eldntsben, hogy folytassa-e lett, vagy a hallt vlassza-e inkbb.


Az ngyilkossggal kapcsolatos vek s ellenrvek
rvek az ngyilkossg mellett

  • brmilyen slyosak is valakinek a szenvedsei, nem szabad ngyilkossgot elkvetni mindaddig, amg brmilyen csekly remnye is van arra, hogy szenvedsei megszntethetk.    Vannak olyan kiltstalan lethelyzetek, amikor sszer remny mr nincsen.
  • az ember ne legyen sorsa passzv elszenvedje, hanem inkbb annak aktv alaktja. Prblja megrizni mltsgt s a sajt sorsa fltti irnytst s legyen ereje befejezni lett akkor, ha az mr semmifle rtelemmel nem br.
  • Mindenkinek joga van kt rossz kzl a kisebbiket vlasztani. Ha valakinek az lete annyira gytrelmes, hogy az rosszabb szmra a hallnl, akkor joga van a hallt vlasztani.
  • Mg ha el is fogadjuk, hogy az letet az Isten adta, s az egyfajta ajndk, az ajndkkal a megajndkozott a tovbbiakban maga rendelkezik, azt tesz vele, amit akar.


rvek az ngyilkossg ellen

  • az ngyilkossg gyvasg, megfutamods az let nehzsgei ell
  • mg a legnyomorultabb, szenvedssel teli let is rtkes, s magnak a szenvedsnek is van tlvilgi, morlis s spiritulis rtke.
  • az nszeretet elve is azt diktlja, hogy ne krostsuk magunkat
  • kt rossz kzl lehet ugyan a kisebbiket vlasztani, de morlisan rossz dolgot soha nem szabad vlasztani.
  • nem a mi feladatunk dnteni letnk hossza fell, ez az Isten eljoga
  • nvdelem esetn az lethez val jogunkat vdjk, ez azonban nem ll fenn ngyilkossg esetn

Kezels a ktsgbeesetteknek
A kezelsi lehetsgek alapveten kt csoportra oszlanak. Az egyik esetben a mr ngyilkossgot megksrelt betegeket vonjk be a terpiba, a msik esetben az ngyilkossg megelzsre szolgl a beavatkozs.
Az, a sikertelen prblkozst tett, ltalban tbb orvossal tallkozik, mg eljut a pszichiterhez. Felteheten eltte kezelni kell a srlseit illetve a krosodsokat, amelyek bekvetkeztek a ksrlet sorn. Ha ezeket a panaszokat megszntettk, a beteg fizikailag gygyult, akkor kerl sor az elmegygyszati kezelsre, de mr ez id alatt is jelents lehet a lemorzsolds, nem beszlve arrl, hogy hny beteg utastja vissza illetve hagyja abba a terpit id eltt.
A kezelsek clja elsdlegesen a beteg letben tartsa. Ez a gygyszerek s a beszlgets, azaz a pszichoterpia kombincijval a legeredmnyesebb. A gygyszerek segtenek a hangulat stabilizlsban, m fontos megjegyezni, hogy ezeket nem rutinszeren, hanem igen rzkenyen kell belltani. Az egyik legveszlyesebb peridus ugyanis egy beteg letben a kevert mnis-depresszis epizd, amelynek kizrlag antidepressznsokkal trtn gygytsa fokozhatja az ngyilkossg lehetsgt. A pszichoterpia alkalmval a pciensnek elssorban olyan konfliktusmegoldsi technikkat tantanak meg, amelyek segtsgvel hatkonyabban kezelik a stresszes szitucikat s a mindennapi problmkat.
Az ngyilkossg megelzsre j plda az n. krzis-intervencis llomsok mkdse. A szolglat ltalban telefonon mkdik, de az internetes segtsgkrst is egyre gyakrabban veszik ignybe. A tancsad ltalban nem pszicholgus vagy pszichiter, de az adott szakterleten mindenkpp kell kpzsben rszeslt. Lteznek olyan kzpontok is, amelyeket elzetes bejelents nlkl lehet felkeresni, s szmos esetben mr maga a krzisintervenci is elg a helyzet rendezshez.
 

 
Szbeli ttelek
 
Egyb anyagok tanulshoz
 
Videk
 
Weboldalak
 

Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros