Szomszédja 21 éves életerős fiatalember motorbaleset áldozata lett, már csak a gépek tartják életben. Családja tanácstalan, segítséget kérnek Öntől, hogy mit tegyenek.

Tájékoztassa a családot a bekövetkezett tragédia folytán felmerülő kérdésekről és a lehetőségekről! Érintse a problémakör etikai és jogi vetületeit! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a haldokló és a halott ellátás etikai kérdései, a szervátültetés etikai kérdései, etikai dilemmák, a pszichés támogatás lehetőségei

A haldokló betegnek joga van a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben testi, lelki ápolásra, gondozásra, életminőségének javítására, szenvedésének enyhítésére és emberi méltóságának haláláig való megőrzésére. A beteg jogosult fájdalmának csillapítására, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítésére, valamint arra, hogy a hozzátartozók és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más személyek mellette tartózkodjanak.

A haldoklás lelki folyamatának szakaszai 

• Elutasítás fázisa (a diagnózis megismerése után),
• Düh fázisa (a tagadást feladja, agresszió, dühös a világra),
• Alkudozás fázisa (alkudozik orvossal, Istennel, akitől megoldást remél, betart minden szabályt, egészségesen él),
• Depresszió fázisa (belátja, hogy nincs mit tenni, befelé fordul),
• Elfogadás fázisa (mély gondolatok, kívánságok).

A haldokló és a halott ellátás etikai kérdései:

Családtagokkal való konfliktusok – pszichés problémák, veszteségélmény, tájékoztatás problémái, az orvosok feladata a beteg súlyos, menthetetlen állapotát közölni a családdal, nagyon fontos a tapintat, együttérzés kimutatása, nem szabad erőszakkal rávenni a családot, hogy egyezzen bele a szervadományozásba, ha ők ellenzik

Hazánkban jelenleg arról kell nyilatkozni, hogy nem engedélyezzük, egyébként automatikusan felhasználhatóak lennének a szerveink, de az egészségügy ezt nem erőszakolja a családnál

Kezelés visszautasításának az elfogadása végstádium esetén, ha egyértelmű, hogy a betegnek csak a szenvedését hosszabbítjuk meg a kezeléssel

A halott tiszteletben tartása, utolsó végtisztesség megadása, a helyzetnek megfelelő viselkedés várható el ebben a helyzetben

Transzplantáció

Lényege: szerv, szövet beültetése más személybe, valamely szövet vagy szerv átültetése más helyre általános hiánypótlás céljából.

Célja: működésképtelen emberi szervek, szövetek pótlása

Transzplantáció fajtái: - pótlás műszervvel (pl.: szívbillentyű, művégtag)

                                    - pótlás emberi szervvel – xeno- transzplant (pl. sertések szíve, bőre)

                                    - emberi szervvel történő: élő emberből vagy halott emberből

Élődonoros transzplantáció etikája:

                  - kizárólag genetikai rokonok között engedélyezett, kivétel csontvelő

                  - mindig önkéntes alapon

                  - befolyásolástól, kényszertől, fenyegetéstől, megtévesztéstől mentesen

                  - egyéni döntésen kell alapulnia (autonómia tisztelete)

                  - tájékozott beleegyezés elvén alapulva (IC)

                  - anyagi ellenszolgáltatás mentesen

Sérti a Hipokrateszi eskü „ne árts” elvét → csonkításnak minősül, mely veszélyezteti a donor egészségét, akár az életét.

Halottból történő szervátültetés:

                  Etikájának fő kérdései: - Ki tekinthető halottnak?

                                                        Országonként, vallásonként más a felfogás

                                                        Pl.: zsidók- szívhalál

                                                              keresztény – légzés megszűnése

                  WHO javaslata az agyhalál- elsőként Finnországban elfogadva 1971-ben

                                                             - nálunk is ez az irányadó

                  Agy halott ténye: egymástól 3 független vizsgáló együttes eredménye alapján

                                              meghatározott időközönként(3 óra)-meghatározott vizsgálatokkal

                                              (reflexek, főleg arc)működésképtelen  megfigyelés: 24-72 óra

                                                      - Hogyan osszák el? (véletlenszerűen, várólistán…)

                                                      - Valóban alkalmas-e felhasználásra?

                                                      - Eltávolítható-e vagy sem?

Magyarországon a HungaroTranszplant szervezi, de több helyen elakad.

Kórháznak kellene értesíteni, a bizottság hívja össze a transzplant team-et. Mivel a kórházaknak a beültetésig életben kell tartani a szervet (költség) inkább nem értesítenek.

Nincs pénz a jó megszervezésre.           

Szervkivétel lehetősége:

Pozitív beleegyezés (donor kártya)

            A donornak még életében nyilatkoznia kell pontosan, hogy milyen szervek

            Távolíthatók el, használhatók fel halála után.

            Ha nincs regisztrálva, vagy nem nyilatkozik pontosan, TILOS a szervek felhasználása.

Feltételezett beleegyezés elve

Ha nem adott tiltó nyilatkozatot életében, akkor potenciális donornak tekinthető.

            Lehet: - gyenge forma: hozzátartozót megkérdezik, ha nincs nyilatkozat

-         erős forma: nincs tiltó nyilatkozat, akkor a hozzátartozót nem kérdezik meg

’98 óta Magyarországon az erős és gyenge keveréke működik. A szabályozásban a

gyenge forma szerepel, de kórháztól függő, így használják az erős formát is.

Nyilatkozni a háziorvosnál lehet, lehetőség szerint hozzátartozó együttes

megjelenésével (későbbi vétójog elkerülésére).

Vannak ellenjavallatai pl.: - 70 év felett

                                          - Aplastikus anémiában szenved (vérszegény)

                                          - Hepatitis, HIV, TBC fertőzött

                                          - vérzékeny

                                          - daganatos

Anonimitás – névtelenség – a beteg nem tudhatja meg (ez mára kezd megváltozni) hogy kitől kapta a szervet, nem ismerheti az illető nevét, lakcímét, rokonait

Ki kaphat új szervet? – Országos Transzplantációs Bizottsághoz küldenek be minden kérelmet, amelyet egy orvosokból és más szakemberekből álló team bírál el – figyelembe veszik a beteg életkorát, általános állapotát, egyéb betegségeit, milyen fokban tehet a betegsége kialakulásáról, mennyi az esélye a gyógyulásra, mennyi a várható élettartam az új szervvel, milyen a szövettípusa a betegnek

Tájékoztatás - szóban és írásban is teljes körűen tájékoztatni kell a várható eseményekről, kimenetelről, szövődményekről, mi történik, ha nem indul be a szerv működése, kilökődik a szerv, mi történik ebben az esetben, milyen gyógyszereket kell szedni és meddig

Ha családtagtól kapta a szervet, akkor erről tájékoztatni kell a beteget

Etikai dilemmák a betegellátásban

Az orvosi hivatás gyakorlása, a betegek jogai és az egészségügyi intézmények vonatkozásában egyaránt megkerülhetetlen kérdés, hogy etikai és jogi szempontból meddig szabad üzemeltetni egy kórházat, egy osztályt, egy részleget.

Vannak-e és mik azok a megfogható kritériumok, szakmai minimumfeltételek amelyek részleges vagy nem teljesülése esetén sérül a beteg érdeke, amely során az orvos etikailag vállalhatatlan döntéseket kényszerülne hozni? Mikor áll be az az állapot, amikor az egészségügyi szolgáltatás, az egészségügyi szakfeladat nem teljesíthető maradéktalanul? Milyen szintű ellehetetlenülés esetén indokolható egy intézetvezető főorvos azon döntése, hogy tovább nem vállalja az osztály vezetését, hogy a tarthatatlannak ítélt helyzet megszüntetése érdekében esetleg állását is elveszítve ellenszegül felettese utasításának. Morálisan milyen esetekben képviselhető hitelesen az, hogy a nyilvános tiltakozások különböző típusait igénybe véve szünetelteti a kivizsgálást, a kezelést, a gyógyítást vagy a műtéteket?

Eutanázia kérdése: ebben az esetben felmerülhet a család részéről

Hazánkban jelenleg nem elfogadott, az aktív forma semmiképpen sem, esetleg a passzív forma, melyet csak nagyon komoly orvosi diagnózis alapján lehet kezdeményezni.

Aktív eutanázia: kegyes halál, szép halál, mercy killing - a gyógyíthatatlan beteg halálba segítése életének irgalomból való kioltásával, vagy öngyilkosságában való közreműködés.

Passzív eutanázia: az életet hosszabbító ténykedések irgalomból való nem alkalmazása, a beteg meghalni hagyása a szenvedés megrövidítése érdekében

Jogok

n      E. tv. 99.§ (Európa Tanács ajánlására) A haldokló beteg gondozása, hospice ellátásának célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, emberi méltóság tisztelete.

n      Fájdalomcsillapítás, szenvedés enyhítése, hozzátartozók segítése, tájékoztatás, önrendelkezés, kapcsolattartás, az ellátás visszautasításának joga, élő végrendelet,

n      Emberi méltósághoz való jog tiszteletben tartása.

A haldokló ember chartája:

n      Jogom van, hogy élő, érző emberi lényként kezeljenek halálomig.

n      Jogom van mindvégig megőrizni a reményt.

n      Jogom van, hogy olyan emberek gondozzanak, akik megőrzik a reményt,

n      Jogom van kifejezni érzelmeimet és benyomásaimat a halálom előtt a magam módján.

n      Jogom van részt venni a kezelésemet illető döntésekben.

n      Jogom van az orvosi és nővéri gondozásra akkor is, ha egyértelmű, hogy nem tudnak meggyógyítani.

n      Jogom van, hogy ne haljak meg egyedül.

n      Jogom van, hogy ne legyenek fájdalmaim.

n      Jogom van, hogy őszinte választ kapjak a kérdéseimre.

n      Jogom van, hogy ne vezessenek félre.

n      Jogom van segítséget kapni a családomtól ahhoz, hogy képes legyek elfogadni a halálomat és a családomnak is joga van segítséget kapni ahhoz, hogy jobban elfogadhassa a halálomat.

n      Jogom van békében és méltóságban meghalni.

n      Jogom van ahhoz, hogy megőrizzem egyéniségemet és hogy ne ítéljenek el, ha döntésem nem egyezik mások meggyőződésével.

n      Jogom van, hogy megbeszéljem és elmélyítsem vallási és/vagy spirituális tapasztalataimat, anélkül, hogy befolyást gyakorolnának rám.

n      Jogom van elvárni, hogy kegyelettel bánjanak testemmel a halálom után.

n      Jogom van, hogy empatikus, szakmailag kompetens, jól informált személyek gondozzanak, akik igyekeznek megérteni a szükségleteimet és akik képesek elégedettséget találni abban, hogy hatékonyan támogatnak abban, amikor szemben állok a halállal.

 Család támogatása:

-         hozzátartozó elvesztése változatos érzelmeket vált ki az emberekből

-         haláleset közlése: emberi, érzelmi oldalát nem lehet jogilag szabályozni

-         súlyos beteg hozzátartozóját fel lehet készíteni a halálesetre

-         körültekintő eljárás: tapasztalat, empátia

-         a gyászreakció nem azonnal jelentkezik

-         első napokat, heteket adminisztratív teendők töltik ki

-         legyünk nyugodtak, segítőkészek

-         gyászoló család közelében nem illik jókedvűnek lenni, nevetgélni

Haldoklók ellátásának etikai kérdései

-         az ápolók központi helyet foglalnak el a meghalásnál, segítik a haldoklás folyamatát

-         a haldokló sok tapintatot, megértést, türelmet és testi- lelki gondozást igényel

-         a beteg reményét nem szabad szétrombolni, de tartózkodjunk a sematikus vigasztalásoktól

-         minden kezelést, vizsgálatot a lehető legelviselhetőbbé kell tenni

-         a mindennapos kezelési és ápolási eljárásokat minden nap meg kell csinálni

-         a megterhelő élet meghosszabbítás, ami csak a szenvedését hosszabbítja meg, etikailag nem helyes

-         a haldoklót soha ne helyezzük át más osztályra

-         ne hagyjuk magára, de a többi betegtől nagy tapintattal különítsük el

-         fájdalmát csillapítani kell

-         vallási vigaszt biztosítása

-         családtag számára lehetővé kell tenni, hogy mellette legyen